Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-04-14 / 15. szám

140 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 1887 április 14. nálunk is történt: legvilágosabban mutatja, liogy a gyanúsítások, melyek ily alkalommal a trainèrekét. jockeykal érik — gyakran tévesek, de bogy ha a szorgalmasan vizsgáló — a nem nyerőnek deciaráit lóban jobban bizik : ne kösse magát a nyerőnek declarálthoz. * -k­Nem annyira irányadóul a fogadásokra, mint annak kimutatására, hogy a versenyek­ben véletlenül mennyi accidens érheti egyik­másik lovat, mely azlán nem győzhet, pedig jobb mint a győztes : szolgáljanak a következők, olv megjegyzéssel, hogy ily apróságokat mind­járt a futás után kell megtudni, hogy a ver­senyben résztvett munkáját megítélhessük. ' Az 1882-dik évi hamburgi Derbyben egy rikán előforduló esel (harapás) volt a közvetítő, hogy Trachenberg lett az első. Az eset követ­kező volt. A tiz ló közt melyek e verseny­ben indultak : főkedvenczek voltak Taurus, Bizarr, Trachenberg és Michel Angelo. Bizarr lovasa fulásközben — másik jockey hibája folytán — mindkét kengyelét veszté, s az egész versenyben e nélkül lovagolván - a döntő versenybe bele sem szólhatott ; ez alatt Michel-Angelo a mellette baladó Cambusiert megharapta, aztán ágaskodott, lovasát levetette s elszaladt, miközben Taurust hátsó czombján megsértette, — végül a két ló: Taurus és Trachenberg boltversenyben érkeztek be. — Miután Taurus meg volt sértve : nem kellett volna a döntő-versenyt elfogadnia,' сГе egy részről jobb lónak tartották, másrészt ugy látszott, hogy a sértés nem igen nagv, s talán csak bőr-horzsolás ... Metcalf ugyan — ki Taurust lovagolta — azt állitá, hogy érzé, miszerint lovának fáj a sértés, s bogy csak e miatt veszté el az ütközetet, — de másrészt sokat tett az is, hogy Trachenberge! egy, Angliából direct e czélra hozatott jockey — Watt. mesterileg lovagolta, s csak igy jutha­tott a német ló Taurussal boltversenybe. — Az első futás után — a döntőnek bekövet­kezéseig — Taurus lépésben sétája alatt nem lehetett rajta a sértésnek hatását észlelni, de annál inkább érezte aztán a futásban, hol minden inal meg kellett fesziteni, s csak ez okozta aztán, hogy a csatát Metcalf alatt el­veszté. Az volt a nézet, hogy ha Walts lova­golta volna Taurust — ugy már az első fu­tamban a Baltazzi - ló nyert volna. Hogy a rosszabb ló a jobb lovas alatt a jobb lovat megverheti : ezt gyakran láthatni, különösen akadályversenyeknél. Hogy két közel egyformán sebes ló közül az győz, melynek jobb és számi­tóbb lovasa van. kitűnt az 1880-ik évi Únion­ban, hol gr. Zichy Béla Merényje — az ang­liai jockey Tom Osborne alatt — egy fejhosz­szal megverte Waidmansheilt, melyet Madden lovagolt, s e fejhossz 17000 márkjába került Németországnak. Hogy a hamburgi Derbyt Tau­rusnak kellett volna megnyerni ha Watts lo­vagolja: kitűnik Taurus előbbi futásaiból, mert már előbb győztes volt a bécsi Derbyben, s Trachenberget is megverte már az Unionban másféllioszszal. Kár, bogy e derék mén 1886-ban bélgörcsökben kimúlt. (Vége következik.) Sebes?... vagy kitartó? A bécsi «Sport», melyben mióta megszűnt a .lockey-Club hivatalos közlönye lenni : sokkal szabadabb hang uralkodik, egyik utóbbi számá­ban «Eine Zuchtfrage» felirat alatticzikkben P. T. élesitni kezdi a vitát a felett, hogy melyik a jobb ló tenyésztési szempontból; a « flyer» v. «stayer»? — Az utóbbi időben többször fel­emlittetett, úgymond, hogy- a versenyzés jelen­legi rendszere, mely szerint több a kurta futam mint a hosszú, azért téves, mert ez által a kitartó (stayer) lovak tenyésztése nem ösztö­nöztetik, pedig ezek volnának azok, melyek a félvértenyésztésben jó eredménynyel használ­hatók. — Ez utóbbi állítást azonban — mondja P. T. — még eddig semmiféle módon sem bizonyították, s mielőtt ezt nem teszik, jogos ama feltevés, hogy az ellenkező elvüek véle­ménye épp oly helyes lehet, miután ezek is értenek annyit a közönséges használati lovak tenyésztéséhez, s talán több tapasztalattal bír­nak e Téren, mint az, ki a félvér-tenyésztés üdvét theoreticus szempontból oly mének hasz­nálatában találja, melyek versenyéveikben csak hosszú távolságokon tudtak valami nagyobbat felmutatni. Már régi tekintélyek egy vélemény­ben voltak arra nézve, bogy a pace öl, nem pedig a táv hosszúsága. Ha e tétel jogosult­ságát elismerjük — melyet eddig még senki sem vont kétségbe. — akkor ama következ­tetésre jutunk, hogy valamely lónak, mely egy nagy versenyt 120Ö—1600 meteren jó társa­ságban megnyerhet, legalább is annyi verseny­képességgel kell birnia, mint annak, mely 2400 meternyi vagy nagyobi) távú versenyben dia­dalt arat. És ez nagyon természetes, mert a rövid távú versenyeket eleitől végig erős pace­ben futják, inig a hosszú távnál rendesen az első 1000 metert canterben, a másodikat könnyű galopban s csak a hátralevő távot futják verseny­paceben, s ezzel az bizonyittatnék, hogy a flyernek ugy szerkezetében mint alkatában a stayerrel legalább is egyenlő képességgel kell birni. A gyakorlati bizonyítékot — folytatja czikkiró — én ama körülményben is fel­találni vélem, liogy az 1600 meter távú Trial­stakest eddig legtöbbnyire az a ló nyerte, mely egy hónappal később a Derbyt is képes volt megnyerni. — De még egy más körülmény is harczol a flyer tenyésztése mellett, azl bizo­nyítva. hogy azt a távolság erős verseny nélkül nem öli meg : s ez az, hogy a legjobb akadály­lovak a rövid távon sebes lovak sorából kép­ződnek, s ez oly állítás, mely mellett tömér­dek példát lehel fölhozni. Végre a tenyésztés egy jelenségére szeretnék még utalni, mi ugy rémlik, mintha alkalmas volna az álló-képes­ségre alapított tenyész-rendszert megrendíteni. Ez a jelenség Ausztria-Magyarország telivér­tenyésztésében már meglehetősen tiszta világí­tásban merült föl s azt mutatja, hogy a stayerek ivadékai gyakran 1 flyerek s megfordítva : a llyereké gyakran stayerek : más részt ismét egy stayer az ő stamináját, részben sebessé­gét átörökíti az egyes ivadékokra, s épugy egy flyer egyik részre speedet. a másikra cseké­lyebb sebességet, meiylyel ezeknél a nagyobb távokon való boldogulási képesség rendesen kapcsolatban van. Craig Millar, Verneuil és Kisbér — hogy csak néhány mént soroljunk föl — mint versenylovak kétségkívül a legjobb classisba tartoztak s az állásképességet nem lehet tőlük megtagadni, miután nagy verse­nyeiket hosszú távokon nyerték, s mégis ugy látszik, hogy ivadékaik jobban szeretik a rövid, mint a hosszú távú versenyeket, s maga Przedswit is, — talán a legsebesebb ló mely eddig nálunk neveltetett — noha ő a hosszú távokon is ép oly jó volt, mint a rö­videken, csaknem mindig sebességet örökit át s kevés állásképességet. Nagyon örülnék — folytatja tovább czikkiró — ha az az ur. a kinek az «állásképességre tenyésztés» oly nagyon a szivén fekszik, nem sajnálná azt a fáradsá­got, hogy tényekkel bizonyítaná be. min alap­szik a tenyésztésnek ama titka, a mely szerint stayert — nem mondom kizárólag, hanem csak főleg — hasonló versenyképességgel tenyészt­hetünk mint az oly gyakran megtámadott flyert. Mig az ily rendszer mellett meggyőző okok nem soroltatnak föl, addig kénytelen vagyok nézetem mellett maradni, mely abból áll. hogy a versenyczélra tenyésztés titka a csélnak megfelelő keresztezésben rejlik, s itt első sorban az anya pedigreeje s az apa ké­pessége az irányadó, melynél a táv tökéletesen mellékes dolog. — Végül egy concret esetet akarok még felhozni, mely nem érdektelen ama vitánál, mely a hosszú vagy rövid távú ver­senyekre vonatkozik: talán szintén határozott választ nyerhetünk erre is. A bécsi Nagy Handicapet és a freudenaui Nagy Handicapet 1885-ben először futották ; a rövid versenyt megnyerte Occident Metallist ellen, mig Goliath harmadik volt ; a hosszú távút Excelsior II., Jewess ellen, mig Angelo harmadiknak érkezett ba. Én még a teherviszonvoktól is eltekintve, kinyilvánítom, hogy bármelyik tenyésztésre örömestebb választanám a bécsi Nagy Handicap három első lovát, mint akár Excelsior ll-t vagy éppen Angelot, s bogy nekem épugy a Przedswit.-Handioap győztesei, Bizarr, Pierrot, Edgar és Ghalili minden tenyésztésre kívána­tosabbak volnának, mint amazok. * * * A telivér tenyésztésre vonatkozó fentebbi ozikkre a «Sport» következő számában Cato és Unrerzarft — kik ellen a czikk éle fordult —• sietnek P. T. némely állításaira észrevételeiket megtenni. Unverzagt — kinek álneve alatt egy hosszabb ideig versenylovakat tartott, és folyvást magas vért tenyésztő ausztriai főúr rejlik — nem vitatja F. T.-nek a flyerek és stayerekre vonatkozó állításait, csupán ama tényre emlékezteti, bogy a legjelentékenyebb tenyészversenyek иду vannak proponálva, hogy azokat csak stayerek nyer­hetik meg. Majd azl a kérdést veti föl : ha valamely hosszú távú versenyben stayerek vannak, vájjon ezek a Uyerek kedveért lássd versenyt csinálnak-e? Avagy nem logikai kö­vetkezetesség ajánlja-e. hogy a stayerek mind­járt az indulási ponttól.erős versenyt kezd­jenek. hogy a flvereket megöljék? <> legalább — ugy mond — nem ért meg eddig oly esetet, hogy valamely erős paceben csinált kétmért­földes versenyt flyer nyert volna meg. S eme tapasztalatból arra a következtetésre jutott, hogy hosszú távú versenyben, melyet, lassú paceben futnak, mindenki inkább a speédjére ügyel crackjének. semmint a staminájára s igy stayerek nincsenek a versenyben. Hogy azon­ban egy stayer rövid távú versenyt is meg­nyerhet, eddig azt könnyen megérthetőnek találta Unverzagt, mert mint stayemek jó tüdeje van, a mellett erős csontozata, aczélo­zott izomzata, melyek ha két mértföldön ki­tartók, akkor egy mértföldön vagy 1200 meteren is kitartók lesznek. Ha például egy ló a Trial­Stakest és később a Derbyt megnyeri, rendkivul egészséges, erős és SZÍVÓS lónak lehet tartani. Mert ba ez elébb 1200—1600 pi et ere. s ver­senyt nyer s aztán 2400—3200 meter távút, ezt a stayerek közé méltán lehet' sorozni. — Arra nézve, hogy flyerek jó síeeplerekké vál­hatnak. gr. Lehndorffal válaszol, ki azt mondja, hogy ennek oka az, mert a pace ily verse­nyekben lassú s az ügyes ugró ily versenyben mitsem ad ki magából, s igy a végküzdelem­ben még teljességgel nincs kimerülve. Ám az ily ilyer egy kétmértföldes vagy 2800 meteres sikversenyben erősen menő stayerek társasá­gában bizonynyal soha sem győzött. — A stayereknek tenyésztésre alkalmazását azérl óhajtja, mert az oly ló. mely jó paceben hosszú távú versenyt megnyer, kitűnő tüdővel, erös csontozattal és izomzattal van megáldva, me­lyek őt a kitartó munkára képesitik. Mivel, pedig az ily loval szakemberek jónak tartják, ennek tenyésztésre alkalmazását jobbnak véli. mint ama könnyű lábu társaságnak alkalma­zását. melyek gyönge tüdejüek s átalában nem igen jó temperammummal birnak. — Azt, hogy staverektől flyerek is nemződhetnek. ama körül­ményből magyarázza U., hogy az anyák is tekintetbe jőnek a sajátságok átörökítésénél, s ama tenyésztési alapelvből, hogy a fajban vagy törzsben, a konstans tenyésztés folytán a szülő állatok antecedenseinek megszilárdult saját­ságai átszármazhatnak ezek ivadékaira is. Hogy Verneuil többnyire tlyereket nemzett, kétségbe vonja, mert Ragyogót. Metallistet, Készpénzt, Pajzánt, Algyt és Zománczot a többé-kevésbbe jó stayerek közé számithatóknak tartja, épugy Millerjungot, a Craig Millar fiát. Cato tökéletesen osztozik Unverzagtem ama nézetében P. T.-vel szemben, hogy a P klasszisu stayer a jó klasszisu flyernek a tenyész­tésben fölötte áll, — s versenyüzletünkben

Next

/
Oldalképek
Tartalom