Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-04-14 / 15. szám

140 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 1887 április 14. nálunk is történt: legvilágosabban mutatja, liogy a gyanúsítások, melyek ily alkalommal a trainèrekét. jockeykal érik — gyakran tévesek, de bogy ha a szorgalmasan vizsgáló — a nem nyerőnek deciaráit lóban jobban bizik : ne kösse magát a nyerőnek declarálthoz. * -kNem annyira irányadóul a fogadásokra, mint annak kimutatására, hogy a versenyekben véletlenül mennyi accidens érheti egyikmásik lovat, mely azlán nem győzhet, pedig jobb mint a győztes : szolgáljanak a következők, olv megjegyzéssel, hogy ily apróságokat mindjárt a futás után kell megtudni, hogy a versenyben résztvett munkáját megítélhessük. ' Az 1882-dik évi hamburgi Derbyben egy rikán előforduló esel (harapás) volt a közvetítő, hogy Trachenberg lett az első. Az eset következő volt. A tiz ló közt melyek e versenyben indultak : főkedvenczek voltak Taurus, Bizarr, Trachenberg és Michel Angelo. Bizarr lovasa fulásközben — másik jockey hibája folytán — mindkét kengyelét veszté, s az egész versenyben e nélkül lovagolván - a döntő versenybe bele sem szólhatott ; ez alatt Michel-Angelo a mellette baladó Cambusiert megharapta, aztán ágaskodott, lovasát levetette s elszaladt, miközben Taurust hátsó czombján megsértette, — végül a két ló: Taurus és Trachenberg boltversenyben érkeztek be. — Miután Taurus meg volt sértve : nem kellett volna a döntő-versenyt elfogadnia,' сГе egy részről jobb lónak tartották, másrészt ugy látszott, hogy a sértés nem igen nagv, s talán csak bőr-horzsolás ... Metcalf ugyan — ki Taurust lovagolta — azt állitá, hogy érzé, miszerint lovának fáj a sértés, s bogy csak e miatt veszté el az ütközetet, — de másrészt sokat tett az is, hogy Trachenberge! egy, Angliából direct e czélra hozatott jockey — Watt. mesterileg lovagolta, s csak igy juthatott a német ló Taurussal boltversenybe. — Az első futás után — a döntőnek bekövetkezéseig — Taurus lépésben sétája alatt nem lehetett rajta a sértésnek hatását észlelni, de annál inkább érezte aztán a futásban, hol minden inal meg kellett fesziteni, s csak ez okozta aztán, hogy a csatát Metcalf alatt elveszté. Az volt a nézet, hogy ha Walts lovagolta volna Taurust — ugy már az első futamban a Baltazzi - ló nyert volna. Hogy a rosszabb ló a jobb lovas alatt a jobb lovat megverheti : ezt gyakran láthatni, különösen akadályversenyeknél. Hogy két közel egyformán sebes ló közül az győz, melynek jobb és számitóbb lovasa van. kitűnt az 1880-ik évi Únionban, hol gr. Zichy Béla Merényje — az angliai jockey Tom Osborne alatt — egy fejhoszszal megverte Waidmansheilt, melyet Madden lovagolt, s e fejhossz 17000 márkjába került Németországnak. Hogy a hamburgi Derbyt Taurusnak kellett volna megnyerni ha Watts lovagolja: kitűnik Taurus előbbi futásaiból, mert már előbb győztes volt a bécsi Derbyben, s Trachenberget is megverte már az Unionban másféllioszszal. Kár, bogy e derék mén 1886-ban bélgörcsökben kimúlt. (Vége következik.) Sebes?... vagy kitartó? A bécsi «Sport», melyben mióta megszűnt a .lockey-Club hivatalos közlönye lenni : sokkal szabadabb hang uralkodik, egyik utóbbi számában «Eine Zuchtfrage» felirat alatticzikkben P. T. élesitni kezdi a vitát a felett, hogy melyik a jobb ló tenyésztési szempontból; a « flyer» v. «stayer»? — Az utóbbi időben többször felemlittetett, úgymond, hogy- a versenyzés jelenlegi rendszere, mely szerint több a kurta futam mint a hosszú, azért téves, mert ez által a kitartó (stayer) lovak tenyésztése nem ösztönöztetik, pedig ezek volnának azok, melyek a félvértenyésztésben jó eredménynyel használhatók. — Ez utóbbi állítást azonban — mondja P. T. — még eddig semmiféle módon sem bizonyították, s mielőtt ezt nem teszik, jogos ama feltevés, hogy az ellenkező elvüek véleménye épp oly helyes lehet, miután ezek is értenek annyit a közönséges használati lovak tenyésztéséhez, s talán több tapasztalattal bírnak e Téren, mint az, ki a félvér-tenyésztés üdvét theoreticus szempontból oly mének használatában találja, melyek versenyéveikben csak hosszú távolságokon tudtak valami nagyobbat felmutatni. Már régi tekintélyek egy véleményben voltak arra nézve, bogy a pace öl, nem pedig a táv hosszúsága. Ha e tétel jogosultságát elismerjük — melyet eddig még senki sem vont kétségbe. — akkor ama következtetésre jutunk, hogy valamely lónak, mely egy nagy versenyt 120Ö—1600 meteren jó társaságban megnyerhet, legalább is annyi versenyképességgel kell birnia, mint annak, mely 2400 meternyi vagy nagyobi) távú versenyben diadalt arat. És ez nagyon természetes, mert a rövid távú versenyeket eleitől végig erős paceben futják, inig a hosszú távnál rendesen az első 1000 metert canterben, a másodikat könnyű galopban s csak a hátralevő távot futják versenypaceben, s ezzel az bizonyittatnék, hogy a flyernek ugy szerkezetében mint alkatában a stayerrel legalább is egyenlő képességgel kell birni. A gyakorlati bizonyítékot — folytatja czikkiró — én ama körülményben is feltalálni vélem, liogy az 1600 meter távú Trialstakest eddig legtöbbnyire az a ló nyerte, mely egy hónappal később a Derbyt is képes volt megnyerni. — De még egy más körülmény is harczol a flyer tenyésztése mellett, azl bizonyítva. hogy azt a távolság erős verseny nélkül nem öli meg : s ez az, hogy a legjobb akadálylovak a rövid távon sebes lovak sorából képződnek, s ez oly állítás, mely mellett tömérdek példát lehel fölhozni. Végre a tenyésztés egy jelenségére szeretnék még utalni, mi ugy rémlik, mintha alkalmas volna az álló-képességre alapított tenyész-rendszert megrendíteni. Ez a jelenség Ausztria-Magyarország telivértenyésztésében már meglehetősen tiszta világításban merült föl s azt mutatja, hogy a stayerek ivadékai gyakran 1 flyerek s megfordítva : a llyereké gyakran stayerek : más részt ismét egy stayer az ő stamináját, részben sebességét átörökíti az egyes ivadékokra, s épugy egy flyer egyik részre speedet. a másikra csekélyebb sebességet, meiylyel ezeknél a nagyobb távokon való boldogulási képesség rendesen kapcsolatban van. Craig Millar, Verneuil és Kisbér — hogy csak néhány mént soroljunk föl — mint versenylovak kétségkívül a legjobb classisba tartoztak s az állásképességet nem lehet tőlük megtagadni, miután nagy versenyeiket hosszú távokon nyerték, s mégis ugy látszik, hogy ivadékaik jobban szeretik a rövid, mint a hosszú távú versenyeket, s maga Przedswit is, — talán a legsebesebb ló mely eddig nálunk neveltetett — noha ő a hosszú távokon is ép oly jó volt, mint a rövideken, csaknem mindig sebességet örökit át s kevés állásképességet. Nagyon örülnék — folytatja tovább czikkiró — ha az az ur. a kinek az «állásképességre tenyésztés» oly nagyon a szivén fekszik, nem sajnálná azt a fáradságot, hogy tényekkel bizonyítaná be. min alapszik a tenyésztésnek ama titka, a mely szerint stayert — nem mondom kizárólag, hanem csak főleg — hasonló versenyképességgel tenyészthetünk mint az oly gyakran megtámadott flyert. Mig az ily rendszer mellett meggyőző okok nem soroltatnak föl, addig kénytelen vagyok nézetem mellett maradni, mely abból áll. hogy a versenyczélra tenyésztés titka a csélnak megfelelő keresztezésben rejlik, s itt első sorban az anya pedigreeje s az apa képessége az irányadó, melynél a táv tökéletesen mellékes dolog. — Végül egy concret esetet akarok még felhozni, mely nem érdektelen ama vitánál, mely a hosszú vagy rövid távú versenyekre vonatkozik: talán szintén határozott választ nyerhetünk erre is. A bécsi Nagy Handicapet és a freudenaui Nagy Handicapet 1885-ben először futották ; a rövid versenyt megnyerte Occident Metallist ellen, mig Goliath harmadik volt ; a hosszú távút Excelsior II., Jewess ellen, mig Angelo harmadiknak érkezett ba. Én még a teherviszonvoktól is eltekintve, kinyilvánítom, hogy bármelyik tenyésztésre örömestebb választanám a bécsi Nagy Handicap három első lovát, mint akár Excelsior ll-t vagy éppen Angelot, s bogy nekem épugy a Przedswit.-Handioap győztesei, Bizarr, Pierrot, Edgar és Ghalili minden tenyésztésre kívánatosabbak volnának, mint amazok. * * * A telivér tenyésztésre vonatkozó fentebbi ozikkre a «Sport» következő számában Cato és Unrerzarft — kik ellen a czikk éle fordult —• sietnek P. T. némely állításaira észrevételeiket megtenni. Unverzagt — kinek álneve alatt egy hosszabb ideig versenylovakat tartott, és folyvást magas vért tenyésztő ausztriai főúr rejlik — nem vitatja F. T.-nek a flyerek és stayerekre vonatkozó állításait, csupán ama tényre emlékezteti, bogy a legjelentékenyebb tenyészversenyek иду vannak proponálva, hogy azokat csak stayerek nyerhetik meg. Majd azl a kérdést veti föl : ha valamely hosszú távú versenyben stayerek vannak, vájjon ezek a Uyerek kedveért lássd versenyt csinálnak-e? Avagy nem logikai következetesség ajánlja-e. hogy a stayerek mindjárt az indulási ponttól.erős versenyt kezdjenek. hogy a flvereket megöljék? <> legalább — ugy mond — nem ért meg eddig oly esetet, hogy valamely erős paceben csinált kétmértföldes versenyt flyer nyert volna meg. S eme tapasztalatból arra a következtetésre jutott, hogy hosszú távú versenyben, melyet, lassú paceben futnak, mindenki inkább a speédjére ügyel crackjének. semmint a staminájára s igy stayerek nincsenek a versenyben. Hogy azonban egy stayer rövid távú versenyt is megnyerhet, eddig azt könnyen megérthetőnek találta Unverzagt, mert mint stayemek jó tüdeje van, a mellett erős csontozata, aczélozott izomzata, melyek ha két mértföldön kitartók, akkor egy mértföldön vagy 1200 meteren is kitartók lesznek. Ha például egy ló a TrialStakest és később a Derbyt megnyeri, rendkivul egészséges, erős és SZÍVÓS lónak lehet tartani. Mert ba ez elébb 1200—1600 pi et ere.

s versenyt nyer s aztán 2400—3200 meter távút, ezt a stayerek közé méltán lehet' sorozni. — Arra nézve, hogy flyerek jó síeeplerekké válhatnak. gr. Lehndorffal válaszol, ki azt mondja, hogy ennek oka az, mert a pace ily versenyekben lassú s az ügyes ugró ily versenyben mitsem ad ki magából, s igy a végküzdelemben még teljességgel nincs kimerülve. Ám az ily ilyer egy kétmértföldes vagy 2800 meteres sikversenyben erősen menő stayerek társaságában bizonynyal soha sem győzött. — A stayereknek tenyésztésre alkalmazását azérl óhajtja, mert az oly ló. mely jó paceben hosszú távú versenyt megnyer, kitűnő tüdővel, erös csontozattal és izomzattal van megáldva, melyek őt a kitartó munkára képesitik. Mivel, pedig az ily loval szakemberek jónak tartják, ennek tenyésztésre alkalmazását jobbnak véli. mint ama könnyű lábu társaságnak alkalmazását. melyek gyönge tüdejüek s átalában nem igen jó temperammummal birnak. — Azt, hogy staverektől flyerek is nemződhetnek. ama körülményből magyarázza U., hogy az anyák is tekintetbe jőnek a sajátságok átörökítésénél, s ama tenyésztési alapelvből, hogy a fajban vagy törzsben, a konstans tenyésztés folytán a szülő állatok antecedenseinek megszilárdult sajátságai átszármazhatnak ezek ivadékaira is. Hogy Verneuil többnyire tlyereket nemzett, kétségbe vonja, mert Ragyogót. Metallistet, Készpénzt, Pajzánt, Algyt és Zománczot a többé-kevésbbe jó stayerek közé számithatóknak tartja, épugy Millerjungot, a Craig Millar fiát. Cato tökéletesen osztozik Unverzagtem ama nézetében P. T.-vel szemben, hogy a P klasszisu stayer a jó klasszisu flyernek a tenyésztésben fölötte áll, — s versenyüzletünkben