Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-03-31 / 13. szám

13. szám. Budapest, 1887. márczius 31. XXXI. évfolyam. MEGJELENIK E LAP MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A cMAGY. LOVAREGYLET», A VIDÉKI VERSENYEGYLF TEK, S AZ ÖSSZES MEGYEI LOTENYESZBIZOTTMANYOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. ELŐFIZETÉS: EGÉSZ ÉVRE 12 FORINT, FÉLÉVRE 6 FORINT A SZERKESZTŐSÉGBE (BUDAPEST, HATVANI-UTCA NEMZETI CASINO II. EMELET) KÜLDENDŐ. HIVATALOS. Meghívó. A «Magyar Lovaregylet» folyó évi ápril hó 1-én (pénteken) este 8 órakor választmányi gyűlést tart, melyre a m. t. tagok ezennel meghivatnak. Főtárgy : J. A magyar és osztrák Jockey-Clubok directoriumai által kidolgozott és előterjesztendő « Uj versenyszabályok» megvitatása, (mely előleges áttanulmányozás végett e lapok 11-diki számához mellékelve volt). 2. Uj tagok választása, (melyhez 12 tag jelenléte szükségeltetvén, a m. t. választmányi tagok megjelenése minél nagvohh számban kívánatos), gr. Batthyány Lajos ajánlják : br. Üchtritz Zsigmond és gr. Batthyány Elemér, gr. Keglevieh Gyula ajánlják : br. Üchtritz Zsigmond és gr. Batthyány Elemér, br. Hadvánszkv Géza ajánlják : gr. Batthyány Elemér és ifj. gr. Almásy Kálmán, br. Badvánszky Béla ajánlják : ifj. gr. Almássy Kálmán és gr. Batthyány Elemér. 3. Esetleges indítványok és jelentések. Budapest, 1887. márczius 28-án. Elnök ő nmltósága megbízásából : Sárhány Ján. Ferencz s. k. egyleti titkár és íőpénztárnok. Nevezési zárlatok. Márczius 31. Az 1888-dik évi br. WenckBudapest. beim emlék-versenyre. Versenytit- (Lásd e lap f. évi 1-ső kárság. számát.) Nevezés. Este 10 óráig. Az 1887-dik évi Egyesült Nemzeti és Hazaíi-dij és Oaksra. Kisbánatjel. A «Magyar Lovaregylet» versenytitkársága : Masjon. mi

VEREK ES VERSENYEK. Mi mindenre kell figyelni a fogadásoknál ? Kétségtelen, hogy a lóversenyek nagyobb részéhen — kivált korteher alatt — a jobb lónak van legtöbb esélye a győzelemre ; azonban köztudomásu az is — hogy a lovak esélye (chanceja) egymás irányában —- a távolságok, a terhek s lovasaik ügyességének különbözősége szerint igen változó, s gyakran a kevésbbé jobbak részére nyújt előnyt. Alább majd részletesen megbeszéljük mind ama — látszólag véletlen eshetőségeket — mik kedvenczünktől (gyakran a sebesebb lótól) — a győzelmet — elragadják. Ez eshetőségeknek egymás elleni mérlegelése jóformán mind positiv dolgokra alapitható. s részint emlékezetből, részint segéd-könyv («Versenylovaink formája egy pillanat alatt») igénybe vételével —- könnyen kiszámítható. E kiszámithatás által különbözik a versenylovakra váló fogadás — lényegesen a szerencsejátéktól ! — Miután azonban e kiszámithatásokon kivül egy helyes «tipp»-hez még a versenyló természetének, s a conditio ama fokának — melyen áll — megitélhetése is szükséges : ez egy kissé nehezíti a dolgot — a hyppologikus ismeretekben kevésbbé tapasztalt közönségnél azonban egy kis Studium, sok kedv, gyakori szemlélés és sok kérdezősködés — ebben is csakhamar kellő «routint» nyújthat, mialatt ez mintegy kényszeríti a verseny-kedvelőt, hogy annak főtényezőjével, a lóval behatóbban foglalkozzék, s annak természetével, physikai és mechanikai tulajdonságaival megismerkedni iparkodjék, mi által itélőtehetsége ama véletlen esélyek felismerhetésére is támpontot talál. Elmultak az idők — midőn előfordult a nagy közönség közt, hogy arra a lóra fogadott, melynek lovasa legtarkább öltönyben volt. Ma már az egyes lovak tulajdonságairól, és akadályversenyeknél a jockeyk minőségéről tudakozódik — mielőtt fogadna, és szívesen olvassa vagy tanulmányozza az erre vonatkozó adatokat, mert sejti már, hogy egy versenyfogadás megnyerése lényegesen — az abban futó lovak képességének helyes megítélésétől függ ; ezt pedig ugy találja meg, ha az indulandó lovak előbbi futásaiból — (távolság, teher és lovas szerint) azok chaneejait egymás ellen mérlegre veti. A versenyzők korábbi formái természetesen az ellenfelek korábbi futamaival hasonlittatnak össze . . . Érdekes például látni, hogy Abonnent (ha az általunk kiadott s Irodalmi rovatunkban hirdetett kis vezérkönyvben utánnézünk, mi egy pillanat müve), hogy — mondjuk Abonnent 11 versenyfutása közül csak azokban vesztett — melyek 1000 meteren tul voltak ; miből az a kétely merül fel : hogy lehet ö a legsebesebb ló, de kérdés : vájjon majd a Derby-distantián ki bir-e tartani Bulgár, Petrus vagy Zsupán ellen, melyek a hosszabb távolságokon győztek ellene s melyek elseje még fontokat is adott neki a Hatvani-dij 1300 meter hosszú távolságán. — Épp ily érdekes Beauty II. lapjára is egy pillantást vetni ; — ennél meg lisztán látszik — hogy csak leginkább oly versenyekben győzött — (Notabene mint 3éves csakis szeptemberben jött ki a gátversenyekre), melyekben hosszabb volt a distantia ; a 2400 meteren legnagyobbrészt megveretett, a 2800-on már győzött, és pedig többször ellenfeleivel hasonló arányú teher alatt. A többi közt Isotherme a bécsi szeptember 8-ki Gátversenyben 5 kilót adott neki, s megverte 2400 meteren, ugy hogy közöttük Patria is helyett kapott, ellenben pár héttel később a soproni Nagy gátversenyben (2800 meter, 5000 frank) — hol Beauty csak' 3V

2 kilót kapott, Jsothermetől — könnyen megverte ezt 3 hoszszal ! •— Ki ne látná itt, hogy Beauty — kitartóbb ló. * * * Egy ló, mely lassúbb futamu versenyben győz, nem következés, hogy elég sebes legyen. Mert az ily versenyben többnyire csak a meglepetés dönt. — Kár hogy egy általános mértéikünk nincs a galopversenyekre, — olyformán mint az idő elleni futás az amerikai trabversmyéken. — Ez volna az egyedüli csalhatatlan mérték. Mert hisz a galopversenyeknél a távolság gyakran illusorius lesz amaz instruclio folytán, mit a jockeyk a ló tulajdonosától vagy trainerjétől kapnak. Ha mindannyian «várakozásra» lovagolnak és senki sem akar vezetni, csak utoljára : ugy a helyett, hogy 2400 meteres versenyt futnának : csak 800—1000 meteres kurla «Spritzert» csinálnak ; az ily versenyben győztes lovat nem mindig tanácsos egy későbbi versenynél f'avoritnek venni. Azonban az együtt futó társaságban valóban sebes és kitartó ló is — elvesztheti néha az ütközetet mellékes körülmények miatt. Stronzian elveszté a bécsi Derby t 1884-ben Vinea ellen 1 hoszszal, mert az indításnál — félreértés következtében — 12 — 15 lóhoszszal késett. Miután Vinea tagadhatlanul sebes és kitartó ló volt : nagy képességűnek kell elismerni Stronziant, — hogy a verseny végén egy lóhossznyira beérte Vineát. — Hasonló történt 1883-ban a hamburgi Derbyben Botschafterrel — Tartar ellen ; hozzá járult e hibához még az is, hogy Botschafter a futás közben ugy be lett ékelve a többi közé, hogy nem tudott elég korán kijönni. — A sikversenyben a legkisebb elnézés — nagy térliátrányt szül, ha csak egy kiválóan sebes ló — à la Kincsem — azt még gyorsaságával helyre nem üti. — így van ez más secundä r lovaknál is ; — a győzelem nem mindig helyes utmulatő ; azt is kell vizsgálni, hogy minő körülmények közt történt az; némely fájós lábu ló — egész erejéből megy az esőtől lágy talajon, mig a kemény földön — nagyon maradoz, kedvetlenül fut. Aztán nagy fontosságú az is : hogy a favorit egészséges és versenykész conditióban (fit) jön-e ki ? Ez a többi combinatióhoz vetve az alap, melyre a fogadás építhető. — A trainer legnagyobb feladata, hogy egy nagy verseny favoritjét az illető napra — a legjobb conditióban hozhassa ki. Hetek óta kell neki vigyázni, hogy az abrakolás és a gyors munka a szerint arányuljon : miszerint jó étvágyban maradjon a ló és izomzatban erősödjék inkább, mint zsírban. Az abrak a jó gyomor által zsirt producálna, mi leginkább a tüdőre vetné magát ; a sok járás és néha gyors futásnak a szabad levegőben kell ezt felemészteni, mi egyúttal