Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882

1882-08-24 / 34. szám

V ADASZ- «S VERSKXY-LAP. Augusztus 24. 1882. valaki az úgynevezett halasi oszá gutát, a melyen mi mentünk, igazaághiven rajzolná s e rajzot tőlem olvasná, akkor a rajzolót túlzással vagy elfogultsággal kel'ene vádol­nia ; igy azonban csak azok fölötti sajnál­kozásomat fejezem ki, a kik ez országúton (nem mellékuton) augusztusi nap hevében kénytelenek utazni. Arról, hogy a 19-dik szá­zadban, vasút közelében még hasonló utak is lehetnek, fogalmam sem volt. Néhol a kocsi agyig stllyedt a homokba, néhol pedig az út­ról le kellett térni, mert az annyira mocsaras volt (augusztus havában), hogy még я mi könnyű kocsink sent vergődhetett volna rajta át. Mind a mellett mi, ostor használata nél­kül, gyorsan haladtunk előre, mi valóban csakis a br. Iiedl lovainak kitűnőségét iga­zolja. Meglepő ama benyomás, melyet érzünk, midőn a hirhedt halasi országútról a telebiai lasorba kanyarodunk. Mig amott a szó szo­ros értelmében sivár pusztát lát a szem, itt az emberi szorgalomnak legszebb sikereit bá­mulja: pompás sétányokat, jó kocsiutakat, szépen rendezett ültetvényeket, fákkal sze­gélyzett földeket, parkszerüleg alkotott erdő­részeket; szóval intelligentiával, szorgalommal, renddel, kulturával találkozunk mindenütt, lép­ten-nyomon. Gyönyörűen fekszik a báró Redl Béla lakása s igen sikerült talaj bemetszés ál­tal a kastély, ha mellette elhaladunk, megle­pően szép látványt nyújt ; a park, nagy és jól gondozott pázsitos téréi vei, pompás facso­portjaival, ízléses szőnyeg-partijaival oly buja tenyészetet mutatott, hogy ilyesmit látva, mél­tán meglepetést érezhetünk. Szabadon terülő, vizszegénv. homokos lapályon hasonlót ritkán szemlélhetünk. A kastély, tornyaival, a haj­dankor várkastélyaira emlékeztet, s régi építé­szet' modorával a távolból igen szép és ér­dekes; közelről nézve azonban, sokat vészit első kedvező benyomásából, mert a divatos négyszögű ablakok a közép és oldalosztályon épen nincsenek öszhangzásban az egésznek gothikus építészetével s a torony és kápolna boltozatos ablakai eme disharmoniát még in­kább szembeszökővé teszik. A parkban, kissé nyugat, felé, áll az Ízlésesen épült urasági is­tálló, tizenkét lőállással, 2 loose-box-szal, szal­ma, és szénakamrákkal s egy szobával az istállószemélyzet részére. Mindjárt az istálló mellett áll egy kis, kívülről igen csinos ko­csiszín; az istállóval szemközt azonban, már a parkon kivül, van a szép, téres nyári lo­vaglóiskola s mindjárt mellette a paddockok, hová a ménes éjenkint bebajtatik. A pad­dockok mellett van a ménes-istálló, homlok­zattal dél felé, 14 loose-box-szal az anyakan­czák, 6 álláshely vendéglovak s egy istálló 1, 2, 3évesek s elválasztott csikók száraára. Ez a helyiség azonban a jelenlegi lóállomány mellett nem elégséges s a ménes érdekében mihamarabbi kibővitése lesz szükséges, mert különben a fiatal állatok, melyeknek még a lefekvésre sem jut hely, lábaikban kárt szen­vedhetnek s a jó táplálkozás daczára is, nö­vekedésükben hátramaradnak. A kastély belsejét nem láthattam, mivel­hogy a báró ur másfelé fekvő birtokaira hosszabb időre elutazott, a jószágigazgató pe­dig a több ezer holdra terjedő birtokon a gazdasággal foglalkozván, csak késő este szo­kott haza térni; én pedig addig nem vára­kozhattam, mert a Budapest felé induló esti vo­natról nem akartam elmaradni ; mindenesetre elmulasztottam a kedvező alkalmat, egy, kö­rülbelől 200 darab kitűnő képet tartalmazó képcsarnokot megszemlélni, és sajnálkozá­som annyival nagyobb, mivel itt Murillo, Al­bano, Veronese, Rembrandt sat. müvei láthatók, melyekhez a báró, kéz alatt, szerencsésen hoz­zá jutott ; igy az amazonak liarczát 5000 frton s Murillo Madonnáját 9000 frton megvásárol­hatá, oly müvek, melyek 4—5-szörte értéke­•s ibbek. Amaz összbenyomás, melyet Kelebiából nverünk, rendkivül kedvező. Mindenütt ren­det, ízlést s értelmes igazgatást látunk, bár egyes részletek a Kelet közelére emlékeztetnek ; igy például a pompás szeszgyárral szemben, hol a szép sétányt a düledező, szegényes, szal raafedelű házak egészen összeszorítják. Az urasági istállóban állnak ez idő szerint: 1. Egy pej 4-es fogat, a hátsók 166 centimeter s az elsők 162 eentimeter maga­sak, saját nevelésűek, elegáns alkatúak és szép járásúsk. 2. Egy szürke 4-es fogat, 161 cmt. ma­gasak. Ezek közt három ló a legpompásabb akczióval bir ; a negyedik ló, járása miatt, nem illik a többi közé. Az első lovak egyike az arab ló jellegét oly mérvben viseli magán, mint az csak egy beduin sátorában látható. 3. Egy pár erősen használatban levő, igen szép küllemű vörös-deres, de a melyek bizonynyal soha sem jártak akczióval. 4. Öt paripa, ezek közt egy vörös-deres kaneza, a báró ur rendes paripája, minden tekintetben jeles ló; a többi négy semmi ki­váló becsc-el nem bir. Egy arab származású pej heréltet lovagolt előttem Bányafi ur, a magas iskolából produkálva ezzel egyes me­neteket s én 1873-ban tett nyilatkozatomat itt ismételhetem, hogy még ritkán láttam szebb lovast, mint Bányafi ur s különösen a lovak betanítását illetőleg ő felülmúlhatatlan. A ménesben a következőmének vannak; 1. Furioso sötét pej, jegy nélkül, 174 centim., a Furioso, a Champion, gr. Feste ties Tasziló perdóezt ménesében neveltetett, 6éves, pár év előtt 4000 forinton vásároltatott, a ménes pepinierje, kolosszális állat, bámula­tos partiekkal a derékban, nyakban, fejben, marban, vállidomulatban, kötésben a kereszt­csont és far közt, széles szügyben, az elő­rész mélységében, csüdökben, patákban, úgy­hogy semmi kivánni való nem maradna fenő, ha a far kissé hosszabb, szélesebb, s a szök­csontok tisztábbak volnának. Ekkor aztán megbecsülhetlen értékű apaló lenne ; jelenlegi állapotában, ivadékai után itélve, a báró ur­nák, e tulajdonát illetőleg, csak gratulál­hatunk. 2. Vezér, saját maga nevelte 3é pej mén, 1 168 centim, magas, igen szép és jó ló s 5 éves korában igen derék carossiere vál­hatik belőle. 3. Abugress saját maga nevelte kétéves pej mén, 163 centiméter magas, oly alkatú csikó, melynek csak jó jövőt lehet jó­solnunk. Anyakanczát 17 darabot láttam, ezek közt néhány díszpéldányt, a többi azonban apró, alig 158 centim, magas, gyönge alkatú, I finom, orsólábú ló. Három évest 9 darabot láttam, ezek kőzt egy pompás sötét pej kanczát, melyet a báró ur paripának szemelt magának ki ; a többi semmi különösebb becscsel nem bir. Továbbá 10 darab kétévest, mindnyájan Abugress után ; átalában kifogástalanok; feltűnő köztök két sötétpej kaneza, melyek már most 164 centm. magasak. Van ott még 11 db egy éves, szintén Abugress után, fejlettebbek mint a kétévesek, különben ép oly szépek alakjaikra nézve s egyik sem alacsonyabb 158 méternyinél. Ez idei 9 db Furioso csikóban is gyö­nyörködhettem ; erős csikók ezek, szabályos alkattal s csak jó jövőt jósolhatni nekik. A két és egyéves és az idei csikók már most is tanúskodnak a Bányafi ur szakértő ' vezetéséről. О e ménest 1879. óta vezeti. A kétéves csikók ép oly nagyok, mint anyáik, azonban már moet erősebbek. Baj volt a kelebiai ménesben, hogy 40 - 50 év óta rendszer nélküli beltenyésztést űztek abban, a kanczák fedezése saját nevelésű mé nekkel történt, a rokonsági fokozatra való minden tekintet nélkül, mely miatt aztán több nemzedék után részben meddőség állt be а I kanczáknál, az ivadékok a használhatatlan­ságig idegesek lettek, a mellett jelentéktelen kicsinyek, finom csontozatnak, úgyhogy a kelebiai lovak, a mostani igényeknek többé nem feleltek meg. A báró ur, a ménesmester nyilatko­zata szerint, maga is szép és passionátus lo­vas és szenvedélyes nvulász, ki gyakran 5—6 órát tölt nyeregben, nagyon szivén viseli mé­nesének gyarapodását, a honnan semmi költ­séget nem kiméivé, szerezte meg Klima Mik­lós őrnagy s országos állatorvos nr tanácsára a fönt emiitett Furiosót s ugyanennek közve­títése mellett sikerült Bányafi urat a ménes vezetésének megnyerni s miut az eddigi 2éves ivadékok bizonyítják, Kelebia a legjobb uton van arra, hogy Magyarország magánménesei közt kiváló helyet foglaljon el, mit is én tel­jes szivemből kívánok, elismerésem jeléül az ott tapasztalt előzékenységéit s az ott eltöl­tött kellemes órákért. Szabadkán 1882. aug. 8-án. D'Elver Vilmos, lovag és kir. kamarás Agar ászát, kopaszai A pesti róka-kopófalka — szeptember 10 ke körül érkezik Káposztás-Megyerre, s gyakorló vadászatait (Cubhunting), mint már emiitettük, szeptember 15-ke körül kezdi meg. * * * A gyéres-szt-Icirályi kopó-falkanagy (br. Jósika Andor) rendeletéből Német József gyéresi ud­varmester tudatja az erdélyi vadászokkal (ugy a tavaly már beiratkozottakkal, mint az újonnan belépni kivánókkal) hogy az idei va­dászatok (a falkanagy által kitűnően begya­korolt kópékkal) október hó 25-én kezdődnek, s három hétig folyvást fognak tartatni. A kik résztvenni akarnak, jelentsék be szeptem­ber 10-ig, hány lóval, hány cseléddel és mennyi időre akarnak részt venni, hogy kellő ellátásról gondoskodni lehessen ; a bejelenték a szolgaszemélyzet és lovak átlagos napi-szám­lájáról előre értesíttetni fognak. Egyúttal az uj részvényesek felkéretnek, hogy évi járulé­kaikat is szíveskedjenek emiitett udvarmes­terhez beküldeni. Hírharang. Baden-BadeDbe kimentek a versenyekre gr. Esterházy Miklóstól a 3é Lehetetlen; — Blaskovics Ernőtől a 2é Árva és Kortes — ifj. gr. Almásy Kálmántól a 4é Miss Pley­dell (talán a gátversenyben vagy a cosmopo­litai handicapben); gr. Esterházy Móricztól a 4é Theorist; gr. Sztáray Jánostól Kisbaba, és a 2éves Albert. * * A nagy dijban valószinűleg induló lovakra a fo­gadások következőleg állnak : Távolság 3200 meter. Első helyre. Ló ellen 1, 2 és 3. helyre. Teher. l'/ 2 : 1 Lehetetlen 2 % . reá 52 % 4 : 1 Theorist 1 : 1 ellen 57 4 : 1 Pancake 1 : 1 я 50 5 : 1 Berzencze 1 í 1 я 63 6 : 1 Diamant 1V, : 1 я 47% 10 : 1 Michel Angelo 2 : 1 я 50 20 : 1 Pierot 5 ! 1 я 49 15 : 1 Kaiser 3 : i я 57 20 : 1 Aneroid 4 : 1 я 51% 25 : 1 Patrician 5 : 1 я 53% 25 : 1 Flatterer 6 : 1 я 55% 30 : 1 Antigone 7 : 1 я 54 A nagy dijra ily formán a németek nem állithatnak a mi lovainkkal egyenlő erőt, s a kimenetel valószínűleg a négy első között forog. * * * A mi azonban a 2évesek nagy diját illeti : ezt valószínűleg ők tartják meg br. Oppen- heim Máriájával, mely legújabban Frankfurt­ban a legjobb kétéveseket legyőzte ; azon­ban 3 viszi a legnagyobb terhet. Részünkről leginkább biznak Albert és Kortesben, ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom