Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881

1881-09-08 / 36. szám

Szeptember 8. 1881. VADÁSZ- ÉS VKRSENY-LAP. 337 gét az ottani vidékre nézve, mint a csikóel­adás okszerűségét a vidék különleges érde­keinek szempontjából : szükséges, hogy a muraközi általános gazdasági és tenyésztési viszonyokba kissé betekintsünk. Az egész Muraközben és Muramelléken azaz a csáktornyai, Jendvai, perlaki járásokban csupán három nagyobb birtoktest létezik. A gróf Festetics György-féle 17000 holdas csáktornyai, a br. Szina-féle 9000 holdas be­latinczi, s a Murán tul herczeg Esterházy-féle bérbe adott, s nagyobbrészt erdős, nyolczvan­ezer holdas uradalom. Az utóbbi uradalom­nak egyréeze a lesenyei járáshoz tartozik. — Középbirtokos alig van 5—6 s ezek bir­toka is csak 100—300 holdra terjed. — A földterület legnagyobb része tehát a Csáktornya- és perlak-vidéki horvát, a mura­szerdahely- és lendva-vidéki magyar s a Belatincz-vidéki wend nemzetiségű földmives gazdák kezében van, még pedig tulnyomólag kisebb 1 —10 holdas kisbirtokokra felosztva. — A szabad felosztás az utolsó évtizedek­ben ugy a gazdasági viszonyokra, mint az állattenyésztésre rosz befolyással volt. Az uradalmak által jogszerűen keresztül­vitt erdő- és legelő-elkülünités is káros ha­tással volt a földmives gazdákra, miután an­nak előnyeit belterjesebb gazdálkodás által fel nem használták, terheit pedig érzik. — KözlegelŐkkel a legkevesebb község bir, leg­inkább csak a Dráva mentén. — A rétek területe azonban igen jelentékeny, s azok */ 3-a inkább lónak való keményebb békanyálas szénát ád. — A luczerna igen kevés helyen diszlik és alig is termeltetik. — Áldása azon­ban e vidéknek a fehér és vörös here, mely a réteket és legelőket gyakran ellepi. Külö­nösen a vörös vagy úgynevezett stájer ló­1 here a réteken sok helyen vadon is diszlik, de mesterségesen is elég nagy mérvben ter­meltetvén, ugy zöld mint száraz takarmány­ban igen biztos és nagy termeléseket ád. A szántóföldek mivelése általában igen gyarló a mennyibeD többnyire mégfaekékkel csak 3—4 hüvelykre szántanak. Ellenben a kapás mivelésben kiválóan ügyes és szorgal­mas a muraközi ember és eme miveletetigen alaposan végzi. Igás állatkintatulajdonképeni Muraközben tulnyomólag, sőt majdnem egye­dül a ló használtatik ; ökröt alig lehet vala­hol látni s csak a legszegényebb nép dolgo­zik apró, csenevész fejős teheneivel. À gabonatermelés ősidők óta, főleg és első sorban kukoriczára, azután kisebb mérv­ben árpára, kölesre és némi kis zabra és haj­dinára szorítkozik. — Oszi gabona, buza vagy rozs alig termeltetik, miután a Dráva és Mura mentén a rozsda, a ködök, és ara­tás e őtt a bő, többnyire tönkre szokták silá­nyitani a termést. Alig van év, hol a kivé­telkép vetett őszi gabona meg nem szorul, s gyakran olyauná válik, mint a keménymag. Ily hydrografikus és klimatikus viszo­nyok között még a nagyobb birtokosok is idegenkednek a buza és rozs nagyobb mérvű termelésétől, a földmives nép pedig majdnem kizárólag tengerit tökkel vegyesen, egy kis kölest és árpát vet, dús rétjeit kaszálja ; mes­terséges takarmánykint pedig egy kis zöld tengerin, zabos bükkönyön és igen kevés répán kivül (mely csak a Mura mellékén termelte­tik) főleg a vörös herét veti. A gabonatermelés hiányát főleg a klima, a rosz szántás s a nép szokása okozza, mert a talaj minősége a búzának is kedvezne, az egész vidék többnyire hullámos, szelid fek­vésű, csupán a csáktornyai járásnak nyugati része a stíriai batár felé, Ráczkanizsa környé­kén hegyesebb. Egyik nem jelentéktelen jövedelmi ág a a bortermelés, mely ugy mennyiségénél, mint minőségénél fogva sok munkás kézt foglal­koztat és sok család existentiáját tartja fent. Hajdanában nagy szerepet játszott a do­hánytermelés, mely a lótenyésztéssel együtt tette gazdaggá a Muraközt. — A czélszerüt­len termelés és kezelés folytáu a muraközi dohány minősége esökkent, a csempészet pe­dig a stíriai határ felé oly óriási mérveket öl­tött, hogy ma már alig adatik a Muraköz részére dohány termelési engedély. — Ten­geri és tök kisebb mennyiségű babbal, köles­sel, hajdinával képezi tehát táplálékát ember­nek és lónak a Muraközben ! A tengerit rendszerint igen sűrűn vetik a sorokban, hogy az egyezésnél zöld takar­mányt nyerjenek. A művelés kapával igen gondosan történik, a termés kitűnő szokott lenoi. (Vége köv.) Még néhány szerény megjegyzés a nembeli arány megváltoztathatása felett. Tisztelt Tamás ur a lovak nemi arányának megváltoztathatását nem hiszi, és nem tudja, mely alapon tartom azt kivehetőnek? Mellőzöm amaz ellenvetést, hogy az igás lovak nagy részben herélt lovak, miután könnyen megfogható, hogy az indítványozott kísérleti állomásokon a szükséges és alkalmas anyagról gondoskodni kell és lehet, ha egyéb ként a kérdésnek megoldása kívánatos. Hogy pedig a nemi arány megváltozta­tása nem üres ábránd, arra nézve elegendő lesz Hofackernek hires munkájából*) néhány érdekes tételt idézni : 43 lap: In jeder Thiergattung scheint sonach die Zahl der männlichen und weibli­chen Nachkommenschaft eine fest bestimmte zu sein. 44 lap : Es wird sich am Ende dieser Untersuchung ergeben, das obiges Gesetz zwar ein Gattungsgesetz, aber kein mit dem Gattungsbegriffe nothwendig gegebenes, son­dern ein aus mehreren Elementen zusam­mengesetztes ist, welches sich sobald man die Lezteren eimnal kennt, unter gewissen Um­ständen auch abändern löst. 74 lap : Noch Dr. Bailly soll die grösste AnzahKtjiänlicher Geburten mit der grösten Anzahl der Geburten überhaupt, die gröste Anzahl der weiblichen dagegen mit der geringsten Menge der Geburten zusammentref­fen" „die meisten Befruchtungen fallen in Süd­lichen Gegenden in dem Winter und Früh­ling, in nördlichen in dem Frühling." „Es wäre leicht, und nicht ohne Interesse, hier­über weitere Untersuchungen, namentlich in Württemberg anzustellen, wo nach Schübler die grösste Anzahl der Befruchtungen in den April, die kleinste in den September fällt." Hofacker tehát nem irtózik annyira az afféle vizsgálatoktól, mint ellenfelem, s ha a faj szaporusága és a nemi arány közt kap­csolat kiderítése végett nemcsak a fedezési idény vétetnék kiinduló szempontnak, hanem egyúttal a faj termékenysége is: akkor a kísér­letekhez czélszerűen olyan telepekbői, illetőleg megyékből**) kellene csődöröket kiválasztani, melyek, ámbár aránylag nagyobb számú kan­czákat i fedeztek, nagyobb termékenységüknél potentiájuknál fogva több csikót nemzettek mint mások, mert ezt kell különösen kiemel- | nem — a faj termékenysége főleg a himtől függ, nem a nősténytől, ez utóbbi ellenben a nem örökítésére van nagyobb befolyással. Hofacker ez utóbbi állításomat már maga is sejdítette, ámbár ő a viszonylagos életkorra nagy súlyt fektet ; a 70-ik lapon következőleg nyilatkozik : „Ein junges Weib wird wahrscheinlich leichter befruchtet, als ein älteres ; das ältere dagegen übt vielleicht einen stärkeren Ein­fluss auf die Natur des Kindes aus. Die Fruchtbarkeit steht so zu sagen in Gegen­satze mit der Fähigkeit die Eigenschaften des Kindes za bestimmen.Die fruchtbarsten Frauen, von welchen wir wissen, haben nicht vor­schlagend Mädchen, sondern gerade auffallend viele Knaben geboren." stb. A mit Hofacker sejdített, azt én számok ­kai szerencsés voltam több értekezésemben kimutatni és a mit különösen a lovak és szarvasmarháknál nagy elméletemnek fölállí­tása végett számokból levezettem, nem lehe­tett egészen alapnélküli, mint ezt ellenfelem oda állítja, miután egy a gazdászat körében általánosan elismert nagy tekintély , néhai Hamm Vilmos, az osztrák földmivelési minisz­térium osztálytanácsosa, eme tanulmányomnak eredménye felett a „N. fr. Presse-"ben egyik közleményemhez csatolt jegyzetben dicsérő el­ismerését kifejezte. Én nem ambitioná lom sem a tenyésztő szakavatottságot, mi tekintetben ellenfelem előtt meg kell hajolnom, sem pedig a nagy tudo­mányosságot, és a nagyzási elkapottságtól, hála legyen az égnek, igen távol állok ; hanem azért mégis újra merem állítani, hogy 1-ször a tapasztalatilag termékenyebbeknek bizonyult csődörfaj fiatal kanczával fog'nemzeni mén­csikókat különösen ott, hol a productio nem bizonyoj nemes tulajdonságok kizárólagos át­örökítésére czéloz (ez az értelme a tiszta — nemesitett — fajnak.) 2. Kevésbbé termékeny csíídörök után an­nál több kancza csikó fog világra hozatni, mennél érettebb korú az anya-kancza. Hogy melyik csődörfaj termékenyebb a többieknél, ezt csak kísérletek folytán lehetne kitudni — nem a nagybecsű ménesi tenyész­anyagon, hanem in anima vili az efféle czélra ugy a termékenységre, mint az élet­korra nézve rendszeresített kísérleti állomá­sokon, melyek fölállítása ellen csekély véle­ményem szerint, sem physicai sem pedig finan­cziális érvek nem szólnak. Dr. Nagel Emil. *) Ueber die Eigenschaften, welche sich hei Men­schen und Thieren auf die Nachkommen vererben, mit besonderen Rücksicht auf die Pferdezucht. Tübingen 1828. **) Lehndorff legújabb a lótenyésztésről kiadott munkájában kimutatta, hogy Németországban a sza­poraság 1874 —75-ben 80-9%-47-6% közt az egy mén által fedezett kanczák száma pedig épen meg­fordított arányban 62—31 közt változott. Az orosz birodalom ótörzsei és ten y és z-vidé kei, (A legújabb hivatalos adatok szerint.) (Folytatás.) Schwarznecker szerint Chrilnowoyban az ügetők kétféle ágát tenyésztik, a nagyob­bat, mely kiválóan hollandi jellegű s ez ke­vésbbé nemes, de gyorsabb járású ; a másik tulnyomólag keleti jellegű, élesebb körrajzú s tömörebb szövetű, de kevésbbé van meg benne a jellemzően sebes akczió. E különb­séget az alakban nagyon könDyen fölismer­hetni a német császár udvari istállójában, Berlinben, hol a régi Orlowok az előbbi, kevésbbé szép ágat képviselik, mig az ujab­ban szerzettek kisebb, mélyebb, zártabb és elegansabb alkatúak , azonban nagyobb szép­ségök rovására gyorsaságuk jó részét el­veszíteni látszanak. Igy nyilatkozik ama kitűnő hippológus, a wickrathi kir. ménesigazgató, az Orlowféle ügető törzsről. E tudós sem tagadja, hogy e meglehetős tarka keresztezésből létrehozott törzs, jeles tulajdonságait, különösen pedig a jellegző ügető mozdulatokat több más orosz fajjal elsajátíttatta. Ugyanez alkalommal azon­ban igy szól: „mindenesetre, nagy szomorú­ságára a tiszta tenyésztés elméleti emberei­nek, kiknek e jelenség egyáltalában nem illik be rendszerűkbe, hogy oly keresztezésekből, és még hozzá oly heterogen keresztezésekből származott állatok a konstansság átöröklésére teljesen jogosultaknak tartatnak." Ugy e törzs megalapítója, Orlow gróf, mint utódja Chränowoyban, a derék Schiskin, a tenyésztés ügyét e ménesben a leggondo­sabban ellenőrizte. Mindketten, kétségkívül, m sà ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom