Vadász- és Versenylap 24. évfolyam, 1880
1880-12-09 / 50. szám
SZ E PTE MBER 30. 1880. VADÁSZ- ÉS VEKSENY-LAP. 459 Javára írandó az 1875. XXI. törvénynek 1-ször a tiszta jövedelme, melyet az ország pénztárába szolgáltat s mely az 1875, 1876 és 1877. években tett, a fegyveradó után 625781 frr. a vadászati adó után 531265 frt. összesen 115(046 frt. átlagosan egy évre 385682 forintot, egyremásra pedig, miután az 1875-iki év csonka esztendő veit, kerek sommában 400000 frtot. Becses összeg tehát, mely még becsesebb az által, hogy a lehető legegyszerűbb módon, minden költség nélkül befolyt, netn ugy tehát, mint a luxus-adók, melyeknél az összeirási kivetési, nyilvántartás^ ellenőrzési, behajtási s nem tudom még miféle költségek, a mellettök s miattok elfoglalt községi s állami közegek, idővesztesscge miatt majdnem többe kerülnek mint az elért adó összeg. A vadászati adó összege különben könnyen tehetne két három annyit mint most, ha a törvény szigorúan alkalmaztatnék, de most csak az vásárol vadászjegyet, a ki teljességgel nem kerülheti el, vagy az államot megrövidíteni s törvényt szegni nem tartja becsületével, hazafiúi érzületével összefélhetőnek. 2-szor. Javára irandó a törvénynek az, hogy segítségével a vadászterületek könnyebben rendben tarthatók, hogy a hasznos vadak óvása s tenyésztése a vadász uraknak meg van könnyítve, amennyiben a kocza- s lesipuskás távoltartható, az orvvadász meg keményebben megfenyíthető. Igaz ugyan, hogy közigazgatási és törvénykezési közegeink lanyhasága s elnézése igen nagy mértékben illusoriussá teszi a törvény eme jó befolyását; igaz, hogy az ország legtöbb vidékéről az e részben való panaszokkal hasábokat lehetne tölteni x hogy e lapok A. árvái levelezőjének irigylendő helyzete — mint azt maga is beismerni látszik — kivételt, úgyszólván szigetet képez az ellenkező állapotok tengerében, — de viszont az is igaz, hogy a bíróságok elnéző s kiméletes eljárása daczára, sok, igen sok jogosulatlan vadász és vadőr kétszeresen óvakodik kihágást elkövetni, attól tartva, hogy hátha mégis beletörnék bicskája ! A vadászati és fegyveradó-törvény tehát mint törvény nem hibás, csak az alkalmaztatása gyarló! Eme törvény pártolóinak ugy mint elleneseinek itt felhivom becses figyelmöket kettőnek meggondolására. Az egyik az, hogy az orvvadászokat, kik szenvedélyeikről lemondani nem birnak, az idézett törvény előtti idők nevelték, midőn puskáikkal szabadon csatangolhattak idegen területen és senki sem ismert s nem respectált tilalmi időt. A másik az, hogy ha a vadászati és fegyveradó régibb idő óta, például 25 év óta lenne már életbe léptetve, ugy bizonyára az orvvadászok panaszlott sokasága sem existálna! Tekintsük most a mérleget a másik oldalon is. Terhére irandó az 1875. XXI. törvényczikknek: 1. Nemzetgazdászati káros befolyása, a mennyiben a fegyveripart, a hol van, tönkre tenni segiti, a hol nincs, megszületni gátolja. Nem tudom, van-e hazánkban fegyver-ipar ; én azt hiszem, hogy mióta a kormány fegyvergyárát beszüntette, nincs; mert puskaműveseink iparát kik igazításokkal s legjobb esetben a külföldről behozott kész fegyverrészek összeállításával foglalkoznak — ha magokat gyárosoknak is czimeztetik — annak nem tekinthetem. De azt tudom, hogy a kérdéses törvény még pedig leginkább a fegyveradó s kevésbbé a vadászati adó, ez iparosaink számát évről évre kevesbíti s üzletöket silányitja. 2-szor terhére irandó, hogy miután a fegyveradó miatt vadász-fegyverekre vevőt alig találni, azokat gazdáik, hogy az adó alól elvonják, vagy szétszedték, vagy szétszedetlenül elrejtették. Mind két esetben azok ócska vassá vállnak. E sors várja az adó alól elvont sok százezer darab vadászpuskát. Kár-e ez a nemzeti vagyon mérlegében vagy nem ? azt döntsék el a nálamnál illetékesebb emberek, én itt egyszerűen registrálom a tényt, mint a fegyveradó egyenes eredményét. Ime ez az 1875. XXI. t. cz. rövid mérlege. Tudom, hogy sokan lesznek, kik azt fogják mondani, hogy a javára felhozottak nem oly nagyon jók — vagy a terhére felsorolt k nem oly nagyon roszak, mint én feltüntettem! De hát, hogy a mérleg, melyik oldala nyomatékosabb, s melyik könnyebb, vonja le mindenki magának a mint jónak látja, vagy azt meggyőződése kivánja! Én részemről a tisztelt olvasót arra kérem, ne vegye nekem rosz néven, ha az érintett törvény fejtegetése mellett tulnyomólag a vadászat érdekét tartottam szemem előtt. Azt hiszem, ez igy van rendén, mert e lap a vadászsport közlönye, sőt átalános hazafisági szempontból is csak akkor volna az kárhoztáló, ha bebizonyíttatnék — mit nem hiszek — hogy e törvény kisebb hasznot hoz a vadász osztálynak, mint a mennyi kárt a többi összes osztályoknak ! * * * Utóiratképen kénytelen vagyok még a vadászati adótörvény egyik gyarlóságára, helyesebben egy hiányára utalni, mely eme törvény 5-dik §-ából kimaradott. A 12 forintos vadászati jegy kiosztása történik t. i. tisztán csalc fiscalitási érdekből. A törvény nem kérdezi, minek neked a vadászjegy? nem fogsz-e visszaélni vele? van-e vadászterületed? nem! A ki a 12 frtot mellékeli, az kap jegyet, mert az 5-dik §-ban felsorolt a, b, c, d, pontok alatti kivételek, oly ritkán jönnek elő, hogy ez esetek a praxisban mit sem nyomnak. Mi tnnek a következése? az, hogy sokan váltanak jegyet, kiknek egy talpalatnyi területök nincs, sem kilátásuk arra, hogy vadászengedélyüket becsületes uton felhasználhassák. Miért nem! Egy szarvas vagy két őz, egy vadsertés vagy néhány fáczán vagy nyirfajd busásan pótolja a billogot! Bátran járnak azután a vadászati jegygyei zsebökben uton, útfélen; pandúr, financz nem genirozza őket, el-ellátogatnak a revierbe is s ha a vadászszemélyzettel találkoznak, akkor mindenütt van gyalogút, ők nem vadászaton, hanem útban vaunak eme vagy ama helység felé. Attól nem félnek, hogy tetten fognak kapatni, mert rendesen kutyákkal nem vadásznak s ba igen, akkor eltagadják kutyáikat, leginkább orozva s lesből ejtik a vadat. Ha meg mégis rajtavesztenek, no akkor a biróság többnyire oly kimé. letes, hogy legfeljebb szóbeli megintés a vége, mert hiszen vadászjegyölc is van! Nem lehetne-e ama kivételek közé, melyekben a vadászjegy megtagadandó, még egy pontot hozzátoldani, mely körülbelől igy hangzanék: „e) Kikről a községi vagy türvényható„sági elöljáróság feljelentése folytán feltehető, „hogy vadászati jogaikat mások tulajdonjogainak sértése nélkül, felhasználni képtelenek." Vadászüdvvel Csetneky. Galambot Találási-arány a baden-badeni nemzetközi galamblövész-club által 1880 ban Iffezheimban tartott galamblövészeteknél. Galambot Nere a lövésznek 1. Mr. L. de Dorlodot 2. Mr. Raviel 3. Mr. Ophoven 4. Ifj. gr. Festetics Tasziló 5. Mr. Camauer 6. Br. Saint-Clair 7. Mr. A. van Hoobrouck S O 5« © N K •— 22® >00 r-. A N -•c * -B J H = C-" tn 148 136 13 91 237 197 40 83 117 95 22 81 220 173 47 79 101 79 22 78 22 17 6 77 188 142 46 76 Neve a lövésznek A o ej Jt o s « -:s A Jt o s « -:s s h 3 c~i m 8. Br. C. Mecklenburg 206 157 49 76 9. Mr. A. Pinson 96 73 23 76 10. Mr. A Gordon 85 64 21 75 11. Mr. Rhodes Day 203 152 51 75 1 2. Mr. E. Fraser-Sandeman 39 29 10 74 13. Gr. Appunyi Antal 25 18 7 72 14. Sir William Call 68 41 17 71 15. Schawel J. ur 226 159 67 70 16. Ulrich ur 114 79 35 69 17. Kahlden 0. ur 36 24 12 66 18. Weatley ezredes 77 51 26 66 19. Mr. Linahin 148 97 51 66 20. Mr. A. Nagelmacker 65 42 23 65 21. Br. Maitzahn E. 46 29 17 63 22. Mr. Herbert 20 t2 8 60 23. Mr. H. Owen 22 13 9 59 24. Prins-Reichenheim ur 76 43 33 56 25. Mr. J. van Hoobrouck 22 12 10 55 26. Mr. G. d'Harritoff 67 36 31 54 27. Gr. Kinsky Jenő 136 70 66 51 28. Br. Treuenfelsi Weber 4 2 2 50 29. Br. Lue F. 59 27 32 47 30. Hg Salm-Dick 60 23 27 46 31. Oehlschläger 0. ur 101 46 55 45 32. Leyen Fr. ur 55 24 31 44 33. Scavenius 0. ur 15 7 8 43 34. Gr. Kinsky Zdenko 6 2 3 40 3 5. Hg Hohenlohe-Waldenburg N. 3 1 2 33 Átlag 3092 2171 921 70 VEGYESEK. A „lótenyésztés emelésére alakult részvény-társaság" legutóbb tartott igazgatósági ülésében elhatározta, hogy a jövő tavaszszal május havában egy díjazással összekötött likiálliiást és ügető-versenyt rendez. Ezenkivűl egyetértésben a földmivelési m. kir. minisztériummal, s az országos gazdasági egylettel ugyancsak az uj-lóvásártéri istállókban tenyész-szarvas-marha e's tenyész-juh ki állítás és díjazás fog május havában rendeztetni. Zmertych Iván ur — mint halljuk — a karácsonyi ünnepek után ismét vissaalér Angliába és Franczlaországba — hol egy évig akar tartózkodni s nyelv- és nép ismereteit szándékszik tökélyesbiteni. Ez idő letelte után Amerikába akar átmenni. Tiszt, barátunk megígérte, hogy sport-szakmába vágó dolgokról alkalmilag értesítéseket küld. Győzelmes jockey-k. F. Archer az idén is megőrizte az első tisztelethelyet kollegái közt, miután 254 futtatásnál nem kevesebb mint 121-szer aratott diadalt. Legközelébb áll hozzá G. Fordliam, ki 365-ször lovagolt és 105-ször élvezte győzelmi ünnepét. T. Cannon 321-szer lovagolt s 79-szer lett első. C. Wood 426 lovaglást tévén, 68-szor nyert. C. Morbey 290-szer lovagolva, 69-szer győzött. W. Greawes 338-szor futtatva 58-szor diadalmaskodott. I. Osborne 229 lovaglására 47 győzelem esik. W. Macdonald 337-szer futtatva 44-szer nyert. F. Webb 161 lovaglást téve 41szer gjőzött. I. Snowden 188 lovaglásából 33 vezetett diadalra. H. Morgan 227-szer futtatván, szintén 33-szor győzött. Ypsilanti herczeg most a wellehradei birtokain időzik, kinek gazdag vadászterületei az északkeleti batáron Magyarországig nyúlnak. Vendégei francziák, kik közt jelenleg Mac-Mahon herczeg szintén a wellehradei rárkasté'yban időzik. A szarvasvadászat befejeztével most már a sörtevadra kerül a vadászat, mely vadnem ez uradalom óriási bikkeseiben nagy számmal található föl. Rőtvadbetegségek. Az angol állatkertekben a rőtvadakat egy idő óta különös betegség látogatja meg. A szarvasok fejjel rohannak fatörzseknek, falaknak, oly erővel, hogy elkábultan rogynak össze,
