Vadász- és Versenylap 22. évfolyam, 1878

1878-11-13 / 46. szám

NOVEMBER 14. 1878. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 349 dödy családok több tagja résztvett. — A vadá­szat két helyen folyt : az úgynevezett bábi erdő­ben s a tótmegyeri fáczánosban, mely terjedelem berendezésre s a benne található vad mennyisé­gére nézve az elsőrendű fáczánosok egyike ha­zánkban. A vadászat eredménye meghaladja az 1400 drbot. • * * Mult héten a paksi szigeteken — melyet több magasabb rangú miniszterialis hivatalnok bérelt ki — szintén fáczányokra vadásztak. — Jelen voltak : Keleti Károly min. tan., Hoffmann ur a pénzügyminiszt. erdészeti osztályától és több elő­kelő hivatalnok. Az eredményt még nem tudjuk. * * * A monostori szigeten — miként lapunk Szer­kesztője multhéti kirándulásakor személyesen meg­győződött — ez idén nagyon kevés nyul található ; mindössze alig láttak 20 darabot melyből 13 került lövésre ; — a fogoly valamivel több volt de a kései időben már korán kelt. Teljesen kie­légítő eredménye volt azonban a fáczánytenyész­tésnek, melyből vagy 300 drbot kamarázásra befognak. * * * A pesti határban is — melyet egy 7 tagból álló társaság tart bérben — gyakran szóll a puska ; — s mint bennünket értesítenek meglehe­tős nyul- és fogoly-állományuk van. * * * A Duna melletti községeknek ez idő szerint igen szép vizi-vadászatai is vannak. — Főképpen vadludakat látnak óriás mennyiségben ide s tova vonulni ; ez idó'szerint a kacsák már hétköznapi­abbá válván, arról nem is beszélnek. Ilyen va­dász-terület Apaj is (a Duna mellett) melynek nagy terjedelmű vizein, a hazánkban létező vagy azon átvonuló vízi szárnyasok minden faja elő­fordul, s tapasztalásból mondhatjuk, hogy az ornytbologiában ugyancsak jártas vadász legyen az, a ki az elejtett zsákmány osztályozásánál za­varba nem jön. — Kora tavasztól késő őszig mulathat itt a vizi-vadászat kedvelője, sőt ha ezt megunta s a tuzok-vadászat nagy mesterségéből is tapasztalt már valamit, ugy e vidéken biztos és kielégitő eredménynyel vadászhat arra is. — K. G. és G. G. barátaink vizi szárnyasokból ez idén már több százakra menő áldozatot hoztak Dianna oltárára; — s lia a folyó hó 17-dikére tervezett tuzok-vadászat — a melyen egy szives meghívás folytán szintén részt veszünk — felem­líthető eredménynyel fog végződni : ugy arról la­punk tisztelt olvasóit is tudósítani fogjuk. — Itt egyúttal felemlítjük, hogy egyáltalán a Duna és Tisza között, valamint a Tiszán tul is, különösen Puszta-Poó környékén ez évben igen sok túzok van. * * * elkoboztatott. A polgárháború után valami Mr. Welch vette meg 8000 dollárért, de már nem igen használhatta gyors munkára; hátsó lábaira igen meggyengülvén, a ménesbe küldte. E lónak, továbbá Hambletoniannek és Goldsmith Maidnak életéből — mint majd kitetszik — olyan­félét észlelhetünk, hogy homályos származás (vér) és hiányos alkat daczára is jó abrak és gyakor­lat mellett a ló képességét roppantul kifejleszt­hetni, csak egyik szülő részről legyen legalább jó vérből valami benne, s hogy ilyen individiumok egész törzsek alapitói lehetnek : egyszóval, bogy a lóvilágban is a jó abrak mellett gyors munka és sokoldalú használat nemesitőleg hat. Hambletonian mén, a szapora apalovak legki­válóbbika (közönségen Kysdick's Hambletonian), megkülönböztetésül más ily nevü lovaktól, 1849-ben elletett; ap. Abdallah volt, Mambrine fia, Imp. Messengertöl. Abdallah anyja Amazo­nian kancza volt, kiről először azt állították, hogy Messengertöl való, azután pedig, hogy Messenger egyik fiától; de kivilágosodott, hogy származása egészen ismeretlen. Azonban daczára ismeretlen származásának, Abdallah fiában egy oly szapora apalovat adott Amerikának, minő ke­vés volt eddig. Hambletonian anyja imp. Bell­Ezzel ellenkezőleg egy igen érdekes kis közle­ményt olvasunk a Jagdzeitung egy utóbbi számá­ban a dunai madárvilágról, melyet nevezett lap Homeyer ur egy előadásából vont ki, melyet ez a berlini »Ornithologische Gesellschaft« évi gyű­lésén most nem régiben olvasott fel. »Homeyer ur ez év tavaszán Brehmmel együtt Kudolf koro­nahg. kíséretében volt a Közép-Dunán, és mint emliti, a Tisza völgyi lapályon is. E helyeken moudja az előadó, ezelőtt 40 évvel ezer számra volt a kócsag és sas, de most ezek eltűntek. Az előadó véleménye szerint a vidéki pásztorok pusz­titási kedvének áldozatai lettek. A divatos kócsag toll-viselés is volt egyik oka. Az e tájon tartóz­kodó lovas-kócsag (Silber-Reiher) szép tolláért igen üldöztetik.« — Ezt idáig mind rendben ta­láljuk, de a következő passus kiseé furcsán hang­zik, leginkább az abban oly pontossággal kiirt számösszeg miatt. Nem tudjuk helyesen idézett-e a Jagdzeitung midőn az értekezővel ezt mon­datja : »Természeti tünemények is roppant kárt tettek a madár világban ; igy például egy nagy jég-zápor alkalmával nem kevesebb mint 75,000 darab szárnyas semmittetett meg.« — Tisztelet Homeyer ur tudományosságának, de arra kissé mégis kíváncsiak volnánk, kik voltak a statis­tikusok, kik ezt neki megszámlálták. * « * Szalonka ez évben általában emlitésre sem méltó csekély, egyes példányokban mutatkozott, kivételt egyedül a muraközi vidék képez, és Szla­vouia. — A Lendva-nempti uradalmakhoz tartozó u. n. Mura-erdőn octóber 27. és 28-dikán találtak legtöbbet ; — de az erdő egy része tele van vizzel, s igy legiokább csak a hegységi erdőkben lehetett vadászni ; ezekben a főbérlő Lenek Ödön ur és néhány vendége, mintegy 20 — 25 db körül lőttek. — Özet ez évben a Mura-erdőn keveset lőttek, s ott most igen szép állomány van ; a szarvasok egy része azonban kiszökött, s az innen távol fekvő tolmácsi erdőkben vert tanyát, hol ez őszön sikeres vadászatokat tartottak reájuk. A legnagyobb szarvasbika, mely ez évben a Mura­erdőn ejtetett, tiz ágas volt, s az uradalmak er­dészeti igazgatója — Schnorfeil ur — által lö­vetett. — Mint bennünket innen értesítenek, a szokásos téli nagy-vadászatokat ez évben is mag fogják tartani. * * * Gr. Festetics György muraközi erdőségeiben, az ottani tisztség és a vadász-személyzet, szintén tartott szalonkavadászatokat s mint halljuk jó eredménynyel, mert csak egy napi zsákmány is 18 db hosszuesőrt számlált. * * * A ragadozók és dú-vadakra szintén sikeresen vadásztak ez időtájt. A mult hó folyamában foundertöl való, nagyanyja Hambletoniantől (Mes­senger fiától) ; szépanyja Messengertöl ; s igy apai részről egy izben részesült a kitünö Mes­senger vérből, anyai részről pedig két izben. A csikót eredetileg Jonas Seely nevelte Newyork állam orangei kerületében, de még szopós korá­ban eladta anyjával együtt Mr. Rysdicknek 125 dollárért, miből látszik, hogy nem valami kitűnő anyagnak tartatott, se maga. se anyja. Mikor a esikó 2évcs volt, 4 kanezát hágott meg, alkal­masint a szabadmezőn, s ennek eredménye három csikó lett; melyek egyike a később hires Ale­xander's Abdallah lett, Goldsmith Maid apja. Itt érdemes megjegyezni — közvetve — hogy az ügető kanczák e legkitünőbbike három éves ko­rában már meghágatott, maga pedig mint látjuk egy 2éves csikótól származott. Hambletonian 3 éves korában trainingbe vétetett s pár hónapig gyakoroltatott, de nem valami kitünö ügetönek Ígérkezett s csak egyszer tett próbát, midőn 1 mfdet 2 p. 48 mdp alatt futott meg, mire a ménesbe adatott. 1854-től kezdve fedezett, eleinte 25 dollárért, ez is csak akkor volt fizetendő, ha csikó lett utána; később 50 és 75, 1864-ben 100 dollárért, 1865-ben 300-ért. Oly hallatlan pro­ductiv volt e mén, hogy az utóbbi két év alatt négyszáztíz kanezát fedezett, melyektől kétszázhat­ugyanis, egy uri társaság : br. Pejérváry Géza államtitkár, br. Kemény Kálmán, gr. Lázár Jenő, gr. Teleky Sámuel és br. Huszár a hátszegi be­gyeket — a Retyezáton alul — hajtatták meg medvékre, azonban eredménytelenül. — Innen át­mentek a kir. kincstár tulajdonát képező Tyiró havashoz s a két napig tartott vadászaton egy hatalmas anyamedvét ejtettek is. — Az anya­medvét első napon találták két bocsával, mely utóbbiak szerencsésen el is menekültek, mig any­juk lelőve zsákmányul maradt. — A második napi vadászat eredménytelenül ütött ki. • « * Farkasok Szeged tájékán. A szegedi alsó tanyák között fekvő uj-ötömösi városi erdőnek, mióta a hidegebb idők beálltak, kellemetlen vendégei akadtak. Egy vén ordas és egy agyaras himfarkas többször ellátogattak prédára. Az egyik farkas e hó 2-án Tóthpözsi erdőcsősz házát kereste föl, s az ólban levő hizót szemelte ki préda gyanánt. De Tóthpözsi uram két ügyes lövéssel leterítette az ordast és megmenté hizóját. A farkast, mely 3 láb és 6 hüvelyk hosszú, agyarai pedig hüvelyk nagyságúak, a csősz beszállította a város istál­lójába. * * * Harcz egy vadkannal. Tordáról irják — a mai világban már szokatlan poeticus színezéssel : »Mintha megunták volna az ősi fenyvesek csend­jét, a hol nem zavarta őket a havasi mokány erdőt pusztító fejszéje által keltett zajon kivül semmi, s elhatározták volna felkeresni a népesebb s kevésbbé vad lapályos vidékeket : 11 vaddisznó — szemtanúk ennyit láttak egy csoportban — lejött az Aranyos-mentén elterülő vidékre, s a törökbuza földeken ütötték fel tanyájukat. Tör­tént, hogy f. hó 13-án egy szt.-mibályfalvi em­ber a faluhoz közel eső földjére ment törökbuzá­ját megszedni ; de mily nagy lehetett ijedelme, midőn törökbuzás földjén egy vaddisznó falka táborhelyére bukkant, a honnan ellenséges röfögé­sek fogadták. Emberünk megijedve nyaka sza­kadtában hazafelé kezdett futni, mire a vad­disznók közül egy nagy vadkan, nem szívelhetvén ezen barátságtalan eltávozást, utána iramodik, üldözőbe veszi, s hogy hatalmába nem került, csak a falu közelségének s annak köszönhette, hogy több emberekkel találkozott. A vadkan azon­ban nem tért vissza, hanem egyenesen berohant a faluba. Az emberek nagy lármával ki fejszét, ki csépet ragadva utána. Az üldöző vadból most üldözött lett ! Az utczai harezot a vadkan egy darabig győzte, de látva azt, hogy az ellenséges elemek nagy mérvben szaporodnak : szorultságában egy szük udvarra menekült, de saját vesztére, mert az összecsődült nép ide is követte, s miután a ka­put bezárták, elkezdették ellene strategice alkal­vanhai csikó elletett. — Ezután hágatási dija 500 dollárra emeltetett, s igy maradt egész 1875-ben történt kimúlásáig. 1868-ban nem fe­dezett, s igy 1869-dik évi csikói nincsenek. Az utána következő években csak kevés meghatá­rozott számú kanezát fedezett. Mindamellett még 26éves korában erőteljes, vidor és activ volt a mén. Mindent összevéve több mint 1225 ismeretes csikó származott utána, oly mennyiség, minőt kevés apaló mutathat fel, s mi világosan mutatja cso­dálatosan erős szervezetét. Pénzbelileg számitva hasznosságát, több mint 100,000 dollárt szerzett fedezésével. A derék öreg urnák nem kevesebb mint 51 ivadéka tUnteté ki magát nyilvánosan, melyek 2.30 mdp., sőt kevesebb idő alatt futák meg ügetve a mértföldet, pedig ezek közül 21 az első évjáradékból való. A maradék 37-ből harminczkettö lett nagyapa és nagyanya ; öt pe­dig már 4-dik generatiót csinált. — Nálunk a nem rég mult időből Daniel O'Rourke és hihető­leg Buccaneer hagynak magok után, ha nem is ily nagy, de megközelítőleg számos ivadékot. S— s.

Next

/
Oldalképek
Tartalom