Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875

1875-06-23 / 25. szám

J € LIRE 14. 187 5. VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. 165 kitört, s vagy 15 hosszat vesztett ; mindazáltal ke'söbb feljött e's megverte Miechowitz-ot 1 C', boszszal, 3 hossz a 2-ik és 3-ik között. VI. Nagy hadseregi vadászverseny Mossner hadn. 6é. p. m. Flamingo 1 Keszycki hadn. id. p. m. Hamlet 2 Boddien hadn. id. p. к. Petrolcuse 3 Futott, de helyet nem kapott még más 9. — Petroleuse vezet jó iramban. Fél uton Flamingo és Hamlet felmennek hozzá, s a bárom ló fejjel fej mellett futja meg az egész pályát, egész a befordulóig, a hol Flamingo biztattatván, Hamletet lerázza s 1»/

2 hoszszal nyer. E versenyben érdekes episód történt. Ugyanis Parlow hadnagy lova, Marekgraf elbukott s elveszte a zablát. Lovasa azonban ismét felkapván reá, a ló zabla és kengyel nélkül ment tovább és ugratta az akadályokat, de a késedelem miatt mégis esélyét veszté. HARMADIK NAP. Szerdán, junius 16-án. I. Első Critérium 2400 márka e. d. Táv. 1000 méter. Graditzi udvari ménes 2é. p. m. Vordermann, ap. Buccaneer, a. Viscountess 55 kilo Fisk 1 Gr. Henckel Hugo 2é. s. k. Elena 53 kilo Busby 2 Espenschied ur 2é. s. m. Kaiser Rothbart 55 kilo Little 3 Futottak még Reichsadler, Sorglos, Fundament és Hans Huckebein.— Vordermann könnyen nyert a különben igen szépen futott Elena ellen, 1 hoszszal. — Két hossz a második és harmadik között. Ii. Entschädigungs-Rennen 1500 márka állami dij. Táv. 1600 méter. Gr. Sierstorpfï 3é. p. m. Anfang, apja King nyerőnek említettük, holotc harmadévi ; Salvatorról pedig a rosz kézirat-olvasás és ki nem javítás folytán a következő értelemzavaró hi'oa támadt: »Majd meglátjuk az öszszel, hogy Salvator, mely fökedvenez a St. Legerre Honcaster ellen,« — mi következőkép olvasandó : . . . »mely fökedvenez a St. Legerre Honcasterben« stb. — mi ezennel kiigazittatik. L a p ? ? e m [ e, Victor, a. Nimble 56 kilo Whiteley 1 Graditzi ud. ménes 3é. р. k. Jungfrau 53 L kilo Fisk Prillwitz ur 3é. s. m. Tempelherr 55 kilo Sopp 3 Futott még Mars-la-Tour. -— Anfang e versenyt, melyet igen gyors iramban futottak, egy hoszszal nyerte Jungfrau ellen. III. Harmadosztályú államdij. 3000 márka. Táv. 22 00 méter. Báró Lángon 3é. p.m. Ehrenbogen, a. D'Estournel, a. Archeress 52 »/

2 kilo 1 Dr. Marekwald О. 4c. s. m. Paid 62 kilo 2 Ehrenbogen könnyen nyert canterben két hoszszal. IV. Eladó verseny. méter. Hohenlohe hg р. k. any. Breeze, бЗ

1^ 1200 márka. Táv. 1600 Küldte, ap. Grimston, kilo Hg Eszterházy L. 1 Kramsta hadn. 3é. р. k. Geissel, 6 3»/

2 kilo Gossler 2 Futottak még Kaiserkrone, So blau, Europäer és Weisse Dame. — Esterházy Lajos bg gyönyörűen lovagolta Kühlte-t és egy nyakhoszszal nyert. VI. Nyári vadászverseny. 2000 márka államdíj. Táv. circa 5000 méter. Mossner hadn. 6é. p. m. Flamingo 75 kilo 1 Báró Cramm id. p. m. Bauernfänger 7 5 к. 2 Futottak még Seemann és Maitresse. — Oelschläger ur Seemann-ja, tulajdonosától lovagolva, vezetett eleinte, de később kitört, s nagy nehezen visszafordíttatván, ismét kitört, sok tért vesztett s utoljára is elbukott, mely alkalommal Oehlschläger ur, a csak mostanában helyreállott válpereczét ujra kificzamitá. — Később Bauernfänger ment a mezőnyeién, követve Flamingótól és Maitressetöl ; de ez utóbbi csakhamar lemaradt; Flamingo pedig az utolsóelőtti akadálynál előre ment s három hoszszal nyert Bauernfänger ellen. G. Múltkori számunkba az ascoti gyepről, pár hiba csúszott be ; igy р. o. Doncastert tavali DerbyA »Sportblatt« legújabb számában megjött a ezáfolat »The Jew vagy Carnival« czim alatt múltkor általunk ismertetett handabandár.i, Szápáry Iván gróf tollából, ki pontról-pontra a leghelyesb érveléssel metéli szét az ismeretlen szerző zavart compositumát. Miután a ezáfolat igen tanulságos, szükségesnek tartjuk bő kivonatban megismertetni olvasóinkkal. Szerző miután előre bocsátja, hogy meglőjhatlan előtte, mi vezette az »ImportsSport-Charakter«-t Carnival és Jew e sajátságos egymás mellé állításához, miután eddig szó sem volt arról, hogy The Jew — tudvalevőleg épen Szápáry grót tulajdona — tenyésztésre fordittassék, igy folytatja : »Mi a versenyek czélja, s miért hozatnak be oly tömegesen a tenyészlovak ? e kérdésre feleljen meg az »Import Sport-Charakter.« En husz évnél tovább foglalkozom a tenyésztéssel és versenyekkel és csak ezen következtetéshez jutottam: hogy a tenyészállatok behozatala csak eszköz lótenyésztésünk emelésére, a versenyek pedig szintén csak eszköz a tenyésztmények kipróbálásása, mely után a jobbakat tovább alkalmazzuk, a roszakat pedig kimustráljuk. — E nézetet ugy látszik az »Import-párti« nem osztja, ö nemcsak a rosz tenye'sztményt, hanem a jót is, csak azért mert. itthon neveltetett, ki akarja küszöbölni, s csak külföldről hozni be — jó, rosz — lovakat. De már akkor jobb volna egyáltalában nem tenyészteni versenylovakat, haszna a tenyésztőnek ebből úgyis alig van ; minek tehát а sok kiadás, a fáradtság, a risico, az a sok meghiusult várakozás, ha még közvetve sem lehet a legcsekélyebb eredményt sem elérni, miután az itthon nevelt lovaknak serami legcsekélyebb tenyészértéke nincs ? Vagy lia a versenynek csak az az értéke volna, hogy egy bizonyos távolságot lehető rövid idö alatt megfuttatunk : akkor futtassunk bátran minden versenyünkben angol és frauezia lovakat s ne törődjünk semmit a tenyésztéssel. De akkor a lóverseny igazán az lesz, a minek — sajnos — még elegen tartják : czéltalan passió azoknak, kiknek sok fölös pénzük van, a tenyésztésre való minden haszon nélkül. »Az »Import Charakter« is elismeri, hogy némely itthon tenyésztett mén csikója szebb, egészségesebb és erösebb Lnne, mint némely importált méné; de kérdem, nem volna-e már ez elég ok, hogy utánok tenyészszünk ? hisz nem lehet más feladatunk, mint liogy a lovakat javítsuk, miért nyúlnánk tehát az ellenkező szerhez ? Ha a tenyésztmények csakugyan egészségesebbek és erösebbek, majd csak mutat némelyik köziilök versenyképességet is ; a jó vér bennök is meglévén. Ha továbbá tekintetbe veszszük, hogy belföldi kanczáknak igen gyakran jeles tenyészt menyeik voltak, még versenyképességre nézve is : mért tagadnók meg az átöröklés és visszahatás tulajdonságát épen a ménektől. Eklatáns példa erre Alert ; ennek mivel kevés és csekélyebb telivér kanczákat fedezett, nem igen volt esélye ; mégis neu.csak több használható félvér, hanem Alix-ban jó versenyló is tenyésztetett utána ; de söt ez utóbbi tenyésztésre is alkalmasnak mutatkozott, mert Triumph fia, egyike volt legjobb versenylovainknak. Nálunk igen kevés belföldi mén fordittatván a tenyésztésre, a tapasztalásra nem igen lehet ugyan hivatkozni ; de a mi más országokban jónak bizonyult, nálunk sem fog bizonyára sikertelenül alkalmaztatni. Tekintsük csak Francziaországot ; ott miden féligmeddig tisztességesen futott mén után tenyésztenek ; innét van, hogy minden pillanatban bukkanunk egy jeles lóra, melynek ba pedigreejét nézzük, ugy találj ék, hogy apja merőben ismeretlen ló volt, s a jó vér csak ivadékaiban tünt ki. Németországban is Grimston egészen középszerű ló volt, de Adon is-ban es Bauernfängerben két oly ivadéka volt, melyek őt az elsőrangú apalovak sorába emelik. Ha ez másutt all, mért nem lenne nálunk is igy ; miután az tény, hogy a belföldi kanczák ivadékaiban a versenyképesség épen nem hal ki. Azután lovaink mégsem olyan egészen roszak talán , Angliában néhányszor igen szép formát mutattak ; Zápolya, Renée, Camelia győzelmeit az »Importer« ugy látszik elfeledte, e'pugy Hochstapler könnyű győzelmét Colonel, e jeles ló felett; továbbá Gamecock futása a Cesarevits bban csak eléggé tisztességes volt ? Ami lovaink összehasonlításit illeti Paulinussal, Woodroof, Memorandum, Jack in the Greennel stb., erre nézve jó lesz I az Importer-nak megnézni, mily teherrel futottak e lovak oly handicapokban, melyekben lovaink szine-virága épen nem vesz részt, megnézni továbbá: mit nyertek és kiket vertek meg s csak azután állítsa oly határozottan, hogy semmi teherrel nem hozhatók össze a mi lovainkkal. Nem mondom, hogy ne hozzunk be még tenyészlovakat ; mert átlátom, hogy még igen sokáig lesz erre szükségünk. De igen nagy bajnak tartom, hogy oly nézetek terjesztetnek, hogy az általunk tenyésztett, lovak épen nem érnek semmit. — Ezzel ki van mondva , hogy minden, a tenyésztés emelésére eddig hozott áldbzat haszontalan volt, nemcsak, h mem a tenyésztők további gyámolitása is megnsbezittetnék. Fedig a tenyésztőknek e gyámolitásra szükségük van, bogy a hazii súlyos viszonyok közepette a telivér-tenyésztés költségeit elviselhessék ; a telivértenyésztés bukásával pedig a lótenyésztés általában hanyatlik. Mert a tenyésztésnek leghatályos íbb segédeszköze, ha a tenyésztő telivér lovait versenypályájok bevégzése után jó áron eladhatja. — Szilárd meggyőződésem továbbá, hogy Francziaés Németország példájaként, valamint к inczáink ugy méneink után is tenyésztheteridünk jó versenylovakat ; bár eddigelé erre alkalom nem volt. — Azért üröm töltheti el a valódi sportsmnnt és tenyésztőt, látván, hogy a Baltizzi urak jó kanczáikra belföldi mént, Count Zdenkót bérelték ki, és hiszem, hogy

4 jó' reménynyel lehet őket biztatnom, a mint hogy láttam is két éveseket e mén után, melyek épen nem fognak szégyenére válni. Fontos lépés ez, —• mondja bezárásul gróf Szápáry Iván, — melyet ha mindjárt nem koronázna teljes siker, minden tenyésztő és lóbarát mégis örvendhet azon, hogy megtétetett, s liogy egyik-másik saját tenyésztésű jó ménünk а tovább tenyésztésre forJittatik, semmint keseregjen azor, hogy egyszer valahára egy mén megvásárlására szánt összeg oly valakinek kezébe jut_ a ki maga is sokat áldozott a telivértenyésztésért, a helyett, hogy sok kézen keresztül a külföldre vándorolna, oly tenyészállatokért, melyek a közbenjárók által csak még drágábba jönnek. Adatok a ló eredetéhez. Tisztelt szerkeztö úr ! Becses lapjának junius 9-iki számában olvastam ama czikket, mely a ló eredetéről elmélkedik és szabad tért enged arra, hogy e tekintetben más e'szlelődök följegyzéseit is szellőztethessük. Bátorkodom tehát én is némi ide vonatkozó adatokkal járulni. Marsh hires tanár jelentéseit ismerem ; de azóta egy másik, szintén nagyon hires természetbúvár észlelödéseiröl is olvastam. Ugyanis dr. Hatten, a Yale College (new-baveni egyetem) tanára most három éve egy nagy expeditiót végzett be s közzétette jelentését. Kormánysegélylyel, katonai fedezettel, több tudóssal s hallgatóival bejárta e nagy természetbúvár a Rocky Mountains északkeleti részeit és a lakatlan territóriumokat, s tapasztalatainak gazdag kincseivel érkezett vissza. Főképen érdekes csont-gyüjteménye a pliocdn- és utó-pliocan-korszakból. E gyűjteményben az első plioeän-korszakbeli lólábak csakugyan oda mutatnak, hogy akkor a ló nem lehetett magasabb mint harmadfél