Vadász- és Versenylap 13. évfolyam, 1869

1869-07-30 / 21. szám

102 VADÁSZ ÉS VERSENYLAP. OCTOBER 20. 1869. szatuk ugyan Augustus 20-kával kezdődnek, s hiszsziik is, hogy az egy vagy más vidéken netalán létező gyengébb kelés kíméletben részesül, de nem mernénk reá fogadni. E részben nálunk nem a törvény szabja a batárt, mert ha a koczapuskás és a földmives kezdi pus2titni az alig futosó csibéket — az urvadász sem igen akar elmaradni, s akkor aztán nem nézik : kakas-e, jéreze-e, ki a hol s a mit ér, azt és ott lövi, es fogja. így vagyunk a nyulakkal is. Csak süldönyulat szabad volna elejteni, de a paraszt nemigen vizsgálgatja — öreg-e vagy fiatal. Az egyediili mi bennünket vigasztal, az uralkodó roppant bőség, melly miatt még egy részt elül a vad, más részről a koczapuskásnak sem lesz kedve a tarlókat járni. Nein tudjuk bogy állnak Szabolcs körül a t ú z ok o k , mert ezek fiataljai is szárnyra kelnek már illy idővel; reméljük, hogy egyik másik vadásztársunk tudósít pár sorral e naponta ritkábbuló nagy szárnyas vadról. A dunántuli, fehérmegyei fensikokon vájjon található- még ? — nagy kérdés. Legjobb erejében lévén a szarvas és dámvad, nagyon vigyázó ugyan, de az uralkodó nagy hőség miatt a ligeti forrásokat, s berkek tavait, mocsárait nappal is megkeresi, s megliütés végett, de csak a szarvas, sárban fetreng, s igy az utána leselkedő vadász kezére gyakran keriil ; a fiatal gímszarvasok megkeményedett agancsaikat faágakhoz dörgölés által tisztogatják. (A pesti állatkertben levő különféle agancsosoknál még ezelőtt 10 nappal nem vettük észre hogy lehántottak volna.) A nőstény dámvad erőre kapott borjait magával vezeti, s lassankint a falkához tart. A nagy szarvasvadászatokat ezen hónap vége felé, midőn a szarvasnöszés ideje is beérkezett, némely helyeken elszokták kezdeni. Neki hízván az őzbak, s hőségtől is hevülve, a nőstényt zaklatja, s a vadász csalogatására hamar megjelen, s e végből őrizni kell öt a vad-oroktól. A vademse még most is szoptatja s oltalmazza már igen fürge malaczait,és azokkal bolyongva a különféle élet-nemeket dúlja : az öreg vadkan vakmerő bátorsággal járja keresztülkasúl a rengeteg erdőségeket és nádas réteket, s egy helyen sokáig ritkán mulat. A m e d v e-kölykök szőre mindinkább barnúl, s nyakravaló formában csak a nyákok körül marad fejér szőr ; az öreg medvék néha az erdőben legelő barmokat is megtámadják, s a félénk pásztort hamar szaladásra ijesztik ; a buja nőstény bakzani kezd s a kannal szüntelen enyelg. Már most jó erőben lévén a farkas, az erdőben vagy nádas rétek körül legelő barmok után annál inkább leselkedik, mennél több eledelt kívánnak pohos hasú éhes kölykei, mellyek egerészésböl, ürge-ásásból s fiatal madarak fogdosásából olly könnyen már nem élhetnek el. A hiúz vakmerő kölykeivel különféle vadakat ragadoz. Pehelyforma szőrök helyett hoszabb vereses szőrt kapnak a r ó k a-kölykök : a süldő nyúl, fáczány, fogoly, lohosrucza s más madarak, ugy egér, béka s bogarak fogdosását folyvást űzik s erősödnek. A bor z-kölykök élelmök keresésében foglalatoskodnak, és szorultságból a fris marhaganéjban teremni szokott bogarakat szedegetik ki ; az öreg, üres idejében, lyuka igazitásávai, bővítésével, tisztításával vagy újnak ásásával foglalatoskodik. S i k e t f a j d-fiatalok, erősebbek s fürgébbek lévén már, eledel-keresés végett nagyobb tájékot járnak be, s anyányisodni kezdenek. A Nyirfajd fiai közül, a mennyiben ezen hónap elejével még nem mindenkor repülhetnek, sokan ragadozó állatok martalékjává lesznek. Különféle földi epreket, szederjt, bogarat s férget találhatván a fiatal Császármadár, igen jól él, s a közelítő ragadozó állat elől fára száll, erőszakos madár előtt pedig sürü bokorba rejtekezik. A Fáczány fiai nevelésével lévén elfoglalva, a kaszálókat s gazos tallókat, ugy kukoriczákat s bokros helyeket bujkálja. A buzatallókban s kölesben megbízott fürjek lassankint gazos kukoriczába vonulnak s a vadász által vizsla előtt lövetnek, a madarásztól pedig különféle bálókkal fogdostatnak. A H a r is, vizenyős gazban sebes szaladgálással bujkáló fiait, ha csak lehet, közel levő bokroshelyre is elvezeti s magokra hagyja. A Vadgalambok fiatalja s vénje nagy seregekbe vergődvén össze, tallókra és székes-vizes helyekre tartanak, a második költésbeliek pedig lassankint meganyányisodnak s kiröpködnek. G e r 1 i c z e szinte csoportozni kezd, nagy meleggel kukoricza árnyékában s lombozatos fákon pihen, élelmét pedig tallókban, kölesföldek körül , sokszor pedig útfélen is keresi. Az öreg Vadludak, L i 1 i k é k és R u c z á k, a mennyiben kormánytollaik tökéletes megnövése után ismét szárnyra kelhetnek, repiilö fiaikkal tahókra járnak ki s nagyon meghíznak ;aBibiczeks kirepült különféle Szalonkák pedig viz-szélekre s disznóturásos sárhelyekre húzódnak; a Gödények és K a 1 á n o s-g é m e k nagy seregekben lepik meg az apadó csekély vizeket, szorgalmatosan halásznak s levegőbe felkerekedve magosan keringenek. A Szárcsák Vöcskök, kisebb-nagyobb Búvárok, Vízityúkok, s más hasonlók szinte meganyányisodnak, s a sik vizeken mutatkoznak. Szárnyrakelt fiaikat különféle fiatal madarak fogdosására tanítgatják a ragadozó madarak, s torhelyekre tartanak hol egeret, gyikot s bogarakat bőven találhatni. A sokféle erdei-, mezei-, s vizi- kisebb-nagyobb madarak fiai, többnyire már kiröppenvén, élelmöket vagy magányosan vagy anyjok után sipogva keresik. Adatok Gömör megye felső részének tavaszi vadászatához 1869-ben. (Folyt, és vége.) A fajd vadászatot illetőleg nem sok jelenteni valóm van. A murányi, garami, rosnyó vidéki hollákról kerestem s kértem némi adatokat, de az illetőknek tetszett hallgatni, s csak a d o fasín a i s eset ne ki hollákról szolgálhatok kis tudósítással. Korán tavaszodván, a fajdok dörgése is korábban állott be. A nagy kakas — siketfajd — Martius végével jelentkezett s April 3-án lövetett az első ; a kis kakas — nyirfajd — April elején kezdett tánczolni, de az első csak April 23-án esett el. Az időjárás Aprilban kellemes s a vadászatra alkalmas lévén, több fajd lövetett le a Csetneki holiákon mint más években. Elejtetett 3 nagy, 4 kis kakas, s elrezzentetett 3 kis kakas. Az egyes dürgterek közül legérdekesebb volt a H a r ó fensiknak egyik délre eső része, hol kora tavasztól kezdve 4 — 5 nyirfajdkakas dörgött folytonos verekedés közt, továbbá a dobsinai T r e s znik 4300 magas háta, mellyet 8—12 dörgő nyirfajd élénkitett. Az első helyen 2 — 4 vadász legalább 12 izben ült lesben, de mindössze egy fajdot lőttek s egyet elhibáztak ; a másik nevezett dürgtért is látogatták a dobsinai vadászok, de még lövéshez sem jutottak. Körülményeim csak egyszer engedték a kirándulást és csak is 2 napra. Első reggel, Május 1-én, a dühöngő szélvész miatt a kakas hollán kikémlett siketfajdot nem találtam helyén ; másnap Május 2-án ott volt s általam szabályszerüleg lelövetett, de a nyirfajdok hóbortos tánezában — bár ezek a szélvész daczára pontosan compareáltak — én ez idén nem gyönyörködhettem. Sógorom, kivel e kirándulást tettem, ugyan az nap reggel a Jávor inán egy magányzó erős nyirfajdot lőtt, mellynek négy pár görbe farktohát látván, azonosnak gondolja azon bűvös fajddal, melly négy év óta bolondítja a vadászokat*), de mellyröl ez idén még semmi fairünk sem volt. Én kételkedem az azonosságon, mert bitem szerint e bűvös fajdnak öt pár görbe farktollal keh birnia ! ? Dobsinán a szép s erősen látogatott dürgterek daczára e tavaszszal fajdot a vadász urak nem lőttek külömböző okok miatt, de leginkább azért, mert a kopár terek s a nemes vad óvatossága miatt, e vadászat bir legkevesebb eséllyel s legtöbb fáradsággal. Vadorok lőttek itt két nyirfajdot, mellyért néhány napi hűvösre kerültek. Ez tudtommal környékünkben első eset, bogy a vadorzás büntettetett volna, mert fájdalom, rendőri közegeink ugy lát*) Lapunk mult évi folyamának 15-ik számában, jelen czikk t. irója állal bővebben ismertelve. — Szerk. szik a vad pusztítást s vadorzást véteknek sem tekintik*) s legfellyebb a vadat confiscálják, ha, mint az tavaly tavaszszal történt, a rosnyói heti vásáron fajdtyukokat, foglyokat, nyulakat, öz-sutákat látnak. Vad pusztítást látunk völgyünkben is, s a mostani viszonyok közt nekünk, kik az egész m e. 50,000' holdnyi vadásztért bérben tartjuk — a vadorzást s p usztitást megakad ál yozn i nincs módunkban. Ez idén is tojáson ülő foglyot, császármadarat, siket s nyirfajdokat pusztítottak el, s ezérc senkinek hántása nem volt. Vadász uraink, ha ugyan vadászoknak lehet nevezni — magok szeretik elsimítani a botrányt, mert magok is elég kifogás alá esnek, s ha siketfajdtyuk kerül asztalukra, azt a vendég előtt gyenge kakasnak mondják be, mellyet M arányból kaptak ! ? Kopókat tartanak fele3 számmal, de nyáron ált csak ruházzák őket, a kosztról a kopó maga gondoskodik, s reggeltől estig kóborolván erdőben, mezőben, meg is találja. Csudálkoznak azután, hogy kevés a vad! ? Oh vadász tőrvény ! mikor jön el a te országod ? Oli ország ! mikor jön el a te vadásztörvényed ? Tavaly illy felsohajtásomra a t. szerkesztő ur azzal felelt, liogy már ki van dolgozva. Igen félek tőle, bogy a több rendbeli kidolgozott javaslat daczára törvényünk még három év múlva sem lesz !*) A nagy közönség még sehogy sem akarja megérteni, a rendezett vadász viszonyoknak nemzetgazdasági nagy értékét. Birtokosaink nagyobb része, még lia vadászok is — azt hiszi hogy a rendezett vadászati viszonyok ha milliókat is behoznak, de lia e milliókat a költségek megemésztek, hogy akkor senkinek sincs haszna, s meg nem gondolja azt, hogy, feltéve de meg nem engedve, miszerint a netto jövedelem semmi, már a brutto jövedelem is milly nyereség az országra, ba belőle rendes vadászati viszonyok közt ezer és ezer család kenyerét nyeri. Sok olly vállalat van bonunkban, — hogy többet ne említsek csak a bányamüvelés nagy része, — melly semmit sem jövedelmez, smég is milly fontos az által, bogy direct haszon nélkül is százezer ek élnek el belőle. A vadászat nemzetgazdasági, milliókban felszámítható nagy becsét Gróf Festetich Leo ur a Vadász s Versenylap tavalyi folyamában sokkal helyesebben kifejtette, mint én képes volnék s itt csak azt akarom mondani, hogy még annak fontosságán a közönség kételkedni fog, addig honatyáink is az országgyűlésén a vadászati törvénynél mindég sürgősebb s fontosabb elintézni s rendezni valókat fognak találni Nem volna e jó, ha illyen országos tekintélyek, s Sz. Hubertnek főúri tisztelői a politicai lapokban is egy kis mozgást tennének ? Bocsánat e kitérésért ? Császármadár ez évben kisebb menyiségben volt található, min nem esudálkozom, mert tavaly e nemes madarat majdnem kipusztultnak hittem. Fajdvadászatkor tudtommal csak két darab lövetett. Vadgalambok a tavaszszal szép számmal jelentek meg, mit csak azért említek, hogy e vadászat olly módjáról szólhassak röviden, melly eddig előttem ismeretlen volt. Az tudvalevő dolog hegy a rendkívül óvatos s rebbenös erdei galamb mind két faja valamint a gerle is, bugolás, dobolás, közben kevésbbé figyelőt szokott lenni, de bogy e körülményt

r mint a siketfajdok vadászatánál felhasználni lehessen, azt csak nem régen tudtam meg. Május havában többször hoztak hozzám örvös galambokat, s kérdésemre : mint kaphatják lövésre ez óvatos madarat, egy ven vadásztól azon felelelet kaptam, hogy dobolása közben szökik hozzá .' ö vasárnap korán reggel — (miután hétköznap fiirész malmoskodik) a Hradek fenyvesébe szokott járni, hol az örvös galambok, bizonyos helyen, két egymástól 100 lépés távolban álló vén fenyüre, felgallyazni szeretnek. Itt vagy az egyik vagy a másik fenyőn rendesen talál galambot. Beszélte hogy ez idén egyszerre volt a két fényűn egy egy örvös galamb, s ö az elsőt akkor lővén mikor a másik dobolt, mind kettőt hatalmába kerítette. *) Ezért volnának szükségesek a gr. Festetich Leo állal ajánlott külön vadász-törvényszékek Sserk. *) Kezdek benne magam is Tamás lenni, mióta egeik országos capacitásunk ugy nyilatkozott, hogy hisz a laval eléterie.ztett tervjavaslatok közül csak is a Vadászatról széliét s még valami inást nem végezhetlek el. Szerk. Folytatás a melléklapon