Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-11-10 / 31. szám

488 Nov. 5 ke méltóan koronázta a sághi sportélvezeteket. Ugyanis 4-én este megérkezvén végtére Ujhelyböl a lovak, határozatba ment, hogy kővetkező napon a nagyobb akadályverseny is megtartassák. Fájdalom azonban a vendégkoszol úban már reggel pótolhatlan hiányok mutatkoztak, többeknek lehetlen lévén az előleges kiszámításon túl még e napot Sághon tölteniök, s igy ezeket a tiszai vaspálya szokott rendetlensége és késedelmeskedése megfosztotta a sághi három napi sport legfényesebb részének élvezhetésétöl. Gr. Keglevich Béla tiszteletdija. Akadályverseny, handicap, távolság 2V

2 angol mértföld és 12 öl, 16 ugrás. Futhat minden ló, tétel 25 for. f. v. f. B. Podmaniczky Géza id. p. k. Nefelejts ap. Fernhill any. Annette 135 f Blaskovich Ernő 1 Gr. Szápáry Iván 4é. p. h. Coup d'E tat ap. Forbidden Fruit any. any. Favorité 129 f. . . . tulajd, 2 Blaskovich Miklós id. p. k. Beatrice ap. Snowstorm 139 f. . gr. Bethlen János 3 B. Orczy Elek id. p. h. Boros ap. Wrestler 131 f. . . . tulajd. 4 Szerény, Bichc au Bois, Lápi őz — bánat. Sikerült indulás után Beatrice vezetett, utána Nefelejts, Coup d'État, Boros. Igy haladtak sebes iramban az országúti kettős árokig, hol Coup d'Etat felnyomúlt a második helyre s kezdte Beatricet szorítani, bár a vezetést tőle átvenni nem találta czélszerünek. Az erdőből ki még mind Beatrice vezetett, elöl ugrotta a 11 láb széles árkot, majd a kőfalat, s a következő lejtön lovasa által felhíva, szokott szorgalmával és szivével újított, de nyomta már Nefelejts, melly az utolsó sövénynél átvette az első helyet s meg is ta rtotta a két malomárkon keresztül mindvégig. Másodiknak Coup d'Etat érkezett be; ez megjegyezvén a kétnapi verseny közt kapott leczkét, ma már nem tagadott meg semmi ugrást. Harmadik lön tehát a kis kancza, Boros negyedik. Nefelejts idomított voltának egész súlyával nehezedett a mezőnyre, sebessége mellett biztos és vállalkozó ugró, mig Coup d'Etat 8 nappal a verseny előtt ismerte meg az első akadályt, Beatrice és Boros időrövidség miatt szintén nem voltak idomítva. Daczára mindennek a négy ló az egész verseny alatt tömören együtt maradt, egyetlen akadálynál sem tétovázott, s egyikét nyujtá a legszebb akadályversenyeknek. Már maga a pálya olly szerencsésen van kitűzve, hogy ritka hely nyújthat az akadályverseny lovasnak és nézőnek annyi élvezetet mint itt. A talaj homok szántóföld, erdő és rét, a pálya felét a magaslatokon majdnem vizirányosan futja le, keresztül egy kis erdőn, mellybŐl kijövet lassanként ereszkedik le a rétre, a bátor lovasnak és lónak a lejtőből kizsákmányolható előnyt nyújtván s a ló tüdejének pihenési perczeket adván, hogy a két legszebb akadályhoz a malomárkok ugrásához megfrissült erővel érkezzék. A pálya közepén az induló ponthoz közel emelkedik egy domb, mintha csak a nézők számára mondva volna csinálva, melly az egész pályát uralja s honnan -- azon perczet kivéve, mig az erdő takarja a lovasokat, apróra mind belátszik. Sok jövőt Ígérek e pályának, melly azt hiszem államdíj nélkül is fel fogja magát tartani, mig a tiszteletdijakat olly kezecskék osztják, mint az ideiek. * * *