Somfai Balázs: Veszprém megye ötvenhatban. Források és könyvészet Veszprém megye 1956. évi történetéhez (Veszprém, 2012)
Későbbi visszaemlékezések
Későbbi visszaemlékezések határba dolgozni. Az üzemi munkások is, akik itt laktak, mentek Veszprémbe felvonulni. Voltak köztük olyanok is, akik szidták [azokat] a paraszto[ka]t, akik dolgozni mentek. Október 25-én diákok jöttek Veszprémből. Szervezték a falu lakosságát, hogy menjenek az utcára felvonulni. Ezt sikerült is nekik elérni. Október 26-án a község lakosságának egy része végigvonult a falun. A Himnuszt és a Szózatot énekelték. Majd a Templom térre vonultak. Ott az akkori tanácstitkár, Bolla Géza valami verset szavalt. Ezután a tömeg megválasztotta a Forradalmi Bizottságot. A megválasztott bizottság nyomban a Tanácsházára ment és ott ülésezett. Az volt az első határozata, hogy meg kell őrizni a falu nyugalmát, vigyázni arra, hogy törvénytelenség ne történjen a községben. Október 28-án két katonatiszt fegyvereket hozott Veszprémből. Ezeket a falu rendjének fenntartására alakult önkéntes őrség felfegyverzésére használták fel. A felfordulás napjaiban Kádártán nagyobb rendzavarás nem történt. Egy személy szerzett magának géppisztolyt, ezzel ijesztegette az embereket, de senkiben kárt nem tett. Később ez az ember önként adta le fegyverét a rendőrségnek. A Tanácsházánál két ember kiszórta a patakba a beszolgáltatási papírokat,14' hogy az utókor meg ne tudja sohasem, milyen zaklatásnak volt kitéve ezekben az időkben a magyar parasztság. Ennyi történt Kádártán 1956. október utolsó és november első napjaiban.” Kádárta község fejlődése az 1945—1965. évek között. Kézirat. Összeáll.: Nagy Mózes, Makra János, Kántás Gábor, Baráth Károly. Veszprém Megyei Levéltár (VemL): Kéziratos dolgozatok gyűjteménye (XV. 20): I. sor. 60. sz. 78. Magyargencsi krónika, 1956 Nagy József visszaemlékezése [Magyargenes, 1988 vagy előtte] Az 1950-es évek első felében a vezetők igyekeztek védeni a lakosságot. Egy kulákot sem vittel el a faluból. Nem kis érdeme volt ebben az akkori párttitkárnak, Vida Károlynak, aki a múlt rendszerben zsellérember volt. A járási vezetők előtt megvédte a lakosságot, amennyire csak tudta. 142 142 Helyesen: iratokat. 153
