Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
I. Rész. Tanulmányok - I. Hudi József: Takácsi község a helytörténetírásban
TANULMÁNYOK — I. Takácsi község a helytörténetírásban (Hudi József) történetét, a lelkészek és tanítók szolgálati adatait is közzétette.52 (Bővített kiadása 1998-ban került könyvpiaci forgalomba.)53 A takácsi és Takácsi környéki evangélikus egyházak történeti vázlatát Payr Sándor adta közre a dunántúli egyházkerület történetében.54 A századforduló a nyelvjáráskutatás reneszánszát is jelentette, amelynek helyi képviselője Веке Ödön (1883-1964) volt, aki 1905-ben Veszprém vármegye és a pápai Jókai Kör támogatásával megjelentette A pápavidéki nyelvjárás c. monográfiáját, melyben leírta a nyelvjárás hangtanát, alaktanát, mondattanát, szókincsét és népnyelvi hagyományait (a családot, személy-elnevezéseket, házat, ruházatot, étkezést, bútorzatot, eszközöket, gazdálkodást, játékokat, földrajzi neveket, gúnyneveket stb.). Az általa rövid idő alatt bejárt és nyelvészetileg feltérképezett 37 község közül 28 községet sorolt a pápavidéki nyelvjáráshoz. Takácsiban Barthalos Sándor jegyző segítette kutatómunkáját.55 Gyűjtése nyomán a helybeli földrajzi nevek és egy takácsi vonatkozású elbeszélés is ismertté vált. A feldolgozás során problémát jelentett a nyelvjárási határok megállapítása. Веке szerint a nyelvjárás északi-északnyugati határát Gecse, Vaszar, Marcaltő képezte, amely véleménye szerint már a marcalmelléki nyelvjáráshoz tartozott.56 A helyi viszonyokat jobban ismerő, lovászpatonai születésű Horváth Endre nyelvész azonban vitába szállt vele, és azt bizonygatta, hogy Gecse és Vaszar helységek a pápavidéki nyelvjárás északnyugati részén lévő nyelvszigeteknek tekin- hetők.57 Веке Takácsit egyértelműen a pápavidéki nyelvjáráshoz sorolta: „Érdekes, hogy az északi részen Takácsi, bár Marcaltő és Vaszar közt fekszik, mégis a pápavidéki nyelven beszél. Ennek az az oka, hogy Vaszar és Marcaltő katolikus falvak, míg Takácsinak több mint kétharmada protestáns (ref. és ág. ev.).”58 A kutató pozitív képet rajzolt a környék népéről: „A vidék népe bámulatosan értelmes. Legfőbb oka ennek természetesen az iskolázás. Majd minden faluban van két- három felekezet (akik egymással a lehető legjobb viszonyban vannak), s majdnem mindenütt mindnek külön iskolája, sőt, gyakran az egy hiten levőknek még több tanítója is. Csak kevés helyen van panasz (Vaszar, Dáka), hogy százon felül van a gyerek egy tanító keze alatt. A nagyobb falvakban az olvasókörök fontos tényezői a művelődés terjesztésének. Járnak ide hírlapok is, de különben a kisebb községek lakosai is elolvassák legalább a maguk Friss Újságját. Alig van helység, ahol a lakosság jó része meg nem fordult volna Amerikában, szülőföldjéhez azonban ragaszkodik legnagyobb szerencséjében is, s ha előbb nincs módjában, halni hazajön. De aki nem is megy át a föld másik felére, az is eldicsekedhetik világotlátottságával. Ritkítja párját ez a nép 52 TÓTH 1927.91-93. 53 THURY Etele: A Dunántúli Református Egyházkerület története I—II. Sajtó alá rendezte Roncsol László. Az I. kötet névmutatója Ágh József, Roncsol László és Tóth Endre, а II. kötet névmutatója Roncsol László munkája. Kalligram, Pozsony, 1998. (Csallóközt Kiskönyvtár) A második kötet az 1670-1734 közötti korszakot tartalmazza, az első kiadásban nem jelent meg. 54 PAYR 1924. 55 ВЕКЕ 1905.6. - Újabb kiadása Mezei Zsolt előszavával 1997-ben jelent meg a Dunántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtára és a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár közös kiadásában Pápán, a Jókai Reprint 4. köteteként. 56 ВЕКЕ 1905.3. 57 HORVÁTH 1907. 283-284., újabban: ВЕКЕ 1997. X. 58 ВЕКЕ 1905. 4. 16
