Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
IV. Harcok - Harci bevetések 1941 és 1945 között
elővárosaiba. Ennek megakadályozására szükségessé vált, hogy a később a térségbe beérkező magyar 1. huszárhadosztály, illetőleg a 22. SS önkéntes lovashadosztály együttműködése szorosabbá váljon. Másnap, november 21-én a szovjetek a lovashadosztály Ocsa térségében lévő balszárnya ellen folytattak erősebb harcfelderítést. November 23-án - a korábbi felismerésnek megfelelően - a hadosztály Csepel-szigeten védelemben levő részeit, az ott védekező magyar 1. huszárhadosztállyal együtt harcászatilag a német 6. hadseregnek rendelték alá. A német-magyar lovasalakulatok részeinek még azon a napon végrehajtott ellentámadása csak lassan nyert teret, de délutánra elérték Tököl közepét. A 22. SS önkéntes lovashadosztály egyéb arcvonalszakaszain harc- cselekmény nem történt. Az általa tartott arcvonal Tököl északkeleti részétől kezdve Taksony északi részein az Alsónémeditől keletre két kilométerre levő útkereszteződésen keresztül egészen Gyálig tartott.137 Az 1 ./II. eje. zászlóaljat nem egészen 6 hetes kiképzés után november 25-én riadóztatták és másnap a Csepel-szigetre indult. Ugrón István százados a II. zászlóalj mozgósítását november 27-re tette. Az elvonuló létszám rendkívül magas volt: 1400 fő138 November 28-án, a Budapestről érkezett autóbusz oszloppal, Győrön keresztül, megindult az alakulat a fővárosba. A Budapesten kapott parancs értelmében a Csepel-szigetre kellett vonulniuk, hogy a Szigetszentmiklós-Halásztelek vonalában kiépített állásokban lévő magyar 1. huszár hadosztályt leváltsák.139 Itt az ejtőernyős alakulat a német „Feldherrnhalle" páncélgránátos hadosztály alárendeltségébe került (parancsnok Günther Pape vezérőrnagy).140 141 142 „A zászlóaljat a beérkezés után a csepeli sporttelep épületeiben helyezték el. [...] Miután a kiképzés eredményesen befejeződött, december 1-én este a zászlóalj kivonult a védőkörzetbe.'' Ugrón István visszaemlékezésében: „XII. 1. Szürkületkor leváltom a lovashadosztálym védelemben lévő alakulatait. Védőállásom: lakihegyi rádió és Királyerdő vonala. [...] Eddigi veszteségkb. 6fő."u2 December 4-ről 5-re virradó éjszaka a zászlóalj állást váltott: egy másfél kilométeres földsáv feladásával lényegesen megrövidítették a védővonalat. 137 KOVÁCS-SZÁMVÉBER 2001. 355. 138 HUSZÁR 1999. 105—106. (1944). A november 25—27-én riadóztatott zászlóalj 28-án, Csepelen volt, a Feldherrnhalle német páncélos hadosztály alárendeltségében. MARTIN-UGRÓN 1995. 101. Az ejtőernyős aknavetősöket 1944. november 27-én riadóztatták és 28-án indultak el Pápáról. A zászlóaljat november 28-án késő délután riadóztatták. Vitéz Trembeczky István, volt ejtőernyős őrmester szerint a lövészek már november 28-án déltájban érkeztek Csepelre. FARKAS 2005.a. 56. lábjegyzet. 139 „III.pc.hdt.: a Csepel sziget-en a hu.ho.sávjában az elg.napközben és este két ízben támadott. A tudókat visszaverték. A 3.hu.e. megmaradt részeit az l./II. eje. zlj. váltotta fel. Előbbiek Csepel D-en gyülekeztek." HL VKF 1944 1. oszt. - tájékoztató a katonai helyzetről. 1944. XI. 29. 140 HUSZÁR 1999.106. (1944). 141 1. lovashadosztály. MARTIN-UGRÓN 1995.101. 142 HUSZÁR 1999.106. 202
