Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

IV. Harcok - Harci bevetések 1941 és 1945 között

„A létszámmal nem volt probléma. Közel ezer újonc és számos önként jelentkező, még nem sorköteles fiatal vonult be 1944. október első napjaiban, s velük ettől kezdve kemény kiképzés folyt. Most nem más alakulatoktól érkezett az utánpótlás, hanem a besorozott 1923-as évfolyamból egyenesen ide érkeztek a sorkötelesek. ... A rajokban az újoncokon kívül legfeljebb két fő volt a kiválóan képzett régi katonákból. Ezek jórészt az I. zászlóalj felgyógyult sebesültjei és a Tiszafüredről hazaérkezettek voltak, akiket a közben megalakult pótzászlóaljtól helyeztek ide. [...] A hiány akkor enyhült némileg, mikor október közepén Budapestről, az I. zászlóaljtól tiszteket, tiszthelyetteseket és tiszteseket vezényeltek haza."135 136

A vitéz Bertalan Árpád Ejtőernyős Ezred második zászlóaljának elhelyezkedése 1944. december 1-én

Parancsnok: Ugrón István százados

2. térkép: АII. zászlóalj ejtőernyősei Csepelnél (Huszár János gyűjteménye)136

November 20-án a szovjetek ismét az Ocsa-Budapest vasútvonal mentén kísérelték meg Budapest megközelítését, azonban gyenge támadásukat a 22. SS önkéntes lovashadosztály elhárította. Még azon a napon a németek felismerték, hogy a Csepel-szigeten a szovjetek könnyen átszivároghatnak Pest

135 HUSZÁR 1999. 104-105. (1944).

136 Huszár János szíves hozzájárulásával. A vázlatot vitéz Ugrón István százados, zászlóaljparancsnok cerruzarajza alapján Drabant András, művész-tanár készítette.

201