Petrik Iván: Helytörténeti tanulmányok (Válogatás a Pápai Levéltári Napok előadásaiból) - A Pápai Levéltár kiadványai 2. (Pápa, 2011)
I. Intézménytörténet - Harmann István: A helytörténeti könyvkiadás helyzete és szerepe Pápa város történeti értékeinek megmentésében
saját polgáraitól való félelmében —tilos minden önszerveződés, gyanús minden múltban való búvárkodás, hiszen azok zavaros vizeken is mozoghatnak. A kiadványok évekre előre készített tervek alapján jelenhettek meg, és a hatalom jóváhagyásához kötötték. Ennek volt „átkos emlékű" eszköze a Kiadói Főigazgatóság, aminek nagyhatalmú, önkényeskedő vezetői döntöttek élet és halál, megjelenés és félredobás kérdéseiben. A nyolcvanas évek erjedése hozta az első téesz történeteket környékünkről. Az évtized közepe táján jelentkezett az addig bezárkózó Pápai Református Gyűjtemények néhány minőségében jó színvonalú kötettel. Változott a hírlapirodalom is megjelent a Városi Tanács tájékoztatója, majd a Pápai Hírlap című újság. (Hol kéthetente, ... hol hetente, ... hol meg havonta...) 1987-ben a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár megteremtette egy könyvsorozat a Jókai Füzetek megjelentetésének anyagi és szellemi bázisát, amely az addig lappangó helytörténeti témájú írásokat búvópatak módjára a felszínre hozta. A sorozatnak eddig közel hetven kötete látott napvilágot, nagy öröm számunkra, hogy szinte mindegyik megjelentetéséhez sikerült, mai szóhasználattal, szponzort, támogatót találni. A Pápáról és Pannonhalmáról készült grafikai minikönyveink sikere teremtette meg az anyagi alapját a Kapossy Lucián által szerkesztett Pápa város egyetemes leírása című legendás kötete reprint kiadásához.5 A kötet, az azóta közel húsz darabot megért Jókai Reprint sorozat első tagja volt. A Kapossy-könyv erkölcsi alapot szolgáltatott arra, hogy felkeressük a tanácsi vezetést: elkészítettük a várostörténet új, modem, a kor színvonalán álló feldolgozásának tervét! Az időszak a rendszerváltozás kellős közepe volt. A megalakuló új Városi Önkormányzat és a polgármester örömmel fogadta és támogatta a kezdeményezést. Az egyes részek elkészítéséhez többnyire sikerült a legjobb történészi/helytörténészi szerzőgárdát felkérni. Alapkutatások hiányában azonban nem tudtak egységes szemléletű, a város történetét egyenletes színvonalon és nagyobb időbeli és tematikai hiátusok nélkül bemutató kötetet produkálni. Ezért a monográfiából végül tanulmánykötet lett, amelynek második kötete is 5 PVEL 22
