Petrik Iván: Helytörténeti tanulmányok (Válogatás a Pápai Levéltári Napok előadásaiból) - A Pápai Levéltár kiadványai 2. (Pápa, 2011)

I. Intézménytörténet - Harmann István: A helytörténeti könyvkiadás helyzete és szerepe Pápa város történeti értékeinek megmentésében

nagyobb településeken megjelentek a hírlapok. 1 Pápán különös jelentőséggel bírt az értelmiségiek magas számaránya, amelyben az uradalmi központ szerep mellett mindig része volt a Református Kollégium és a Pálos majd Szent Benedek rendi gimnázium tanárainak, diákjainak, de meg kell említeni a jelentős számú — túlnyomó részében asszimilálódott - zsidóságot is. Ők rövid ideig rendelkeztek polgári fiú iskolával. Felsőbb szintű tanulmányaikat vagy a református, vagy a katolikus gimnáziumban végezték. Az értesítők tanúsága szerint nagyjából azonos arányban voltak izraelita vallású tanulók a két iskolában. Gyakran a Dunántúl távoli vidékeiről is felkeresték az intézményeket hosszabb- rövidebb időre a tanulók.

A Kollégium tanárai, felsőéves diákjai nemcsak irodalmi alkotásaikat, hanem helytörténeti munkáikat is publikálhatták a városban, az 1828- ban Tarczy Lajos professzor kezdeményezésére létesült Főiskolai Nyomdában. A bencés gimnáziumban Vaszary Kolos, akkori pápai bencés tanár szerkesztésében megjelent az Ifjúsági Plutarch, aminek a szerepe hasonló volt. Ugyanezt segítette a XIX. század második felében megalakult Jókai Kör is, amely a kezdetektől hangsúlyt helyezett a város- történet monografikus feldolgozására.

Az intézményi lehetőségek és személyi feltételek mellett fontosak voltak a múlt század harmincas, negyvenes éveinek jelentős városi évfordulói, egyéb eseményei is. Mivel a református egyháztörténet a XVI. század közepétől egészen a XVII. század második harmadáig szinte egybeesett a pápai várostörténettel, az időszakot feldolgozó egyháztörténeti munkák jelentős várostörténeü eseményeket is tárgyaltak. Ezek a munkák gyakran idézték egymás megállapításait, ami együtt járt a tévedések sokszorozódásával, átörökítésével, s így valóságtartalmuk vélt erőssége negatívan nyomta rá a bélyegét a korabeli munkákra. Sajnos ezek kritika nélküli átvétele ma is kísért, elsősorban főiskolai, teológiai szakdolgozatokban, és azok könyv alakban megjelent változataiban.

Ebbe a pezsgő szellemi és kulturális életbe csapott bele az 1948 utáni sivárság, amikor Pápát, a klerikális polgárvárost mellőzve, sok esetben

1 Az 1874 és 1949 közötti korszak pápai sajtójának teljes anyaga hozzáférhető a Jókai Mór Városi Könyvtár honlapjáról: www.jmvk.compunet.hu

20