Petrik Iván (szerk.): Memoriae commendamus, Emlékezetül adjuk. Válogatás Pápa város történetének forrásaiból - A Pápai Levéltár kiadványai 1. (Pápa, 2010)
Hudi József: A pápai várostörténeti kutatás és forráskiadás múltjából
a vidék és pápai kollégium, illetve a környék és Pápa, mint piacközpont kapcsolatát világítja meg.49 A szép számú helyi vonatkozású forráskiadásról mindmáig nem készült megfelelő mélységű bibliográfiai leírás. Az elmúlt bő másfélszáz évben számos egyház- és várostörténeti forrás elszórtan: az országos, regionális és helyi sajtóban látott napvilágot. Már a korai feldolgozások is tartalmaztak forrásokat. A kor „legjelesebb protestáns kutatója"50, Tóth Ferenc több fontos iratot közölt: olvashatjuk nála Pápa város által Kanizsai Pálfi János prédikátornak küldött, 1612. május 16-án kelt meghívólevél szövegét, Pathai István veszprémi lelkész, püspök 1616- ban Pálfihoz írt levelének részletét vagy Galgóczi (nála: Galgótzi) Ferenc plébános által a lefoglalt anyakönyvbe tett feljegyzést a reformátusok szabad vallásgyakorlat 1752. évi megszüntetéséről, majd az 1783. évi királyi rendeletet annak visszaállításáról.51 A Tudományos Gyűjteményben 1830-ban Csáky László várkapitány 1651-ben kelt levelét tették közzé.52 A XIX. század végén már az uradalmi levéltár is megnyílt a kutatók előtt. Reizner János az Esterházy-levéltárból számos céhtörténeti dokumentumot (céhartikulust) tett közzé.53 Az első városmonográfiában Kis Ernő szintén több forrást közzétett. Közölte a város Albert király által kiadott 1439-es kiváltságlevelét és annak fordítását.54 Részleteket tett közzé Martonfalvay Imre végvári tiszt XVI. századi (ekkor már nyomtatásban is olvasható) önéletírásából (1555-1585), közölte a város 1725. évi tűz- rendészeti statútumait, a külváros 1730. évi szerződését, a kovácscéh legényeinek rendtartását és esküszövegét, továbbá a céhgyűlés 1803. január 23-i jegyzőkönyvének részletét (egy ítélet szövegét), a város 1839. évi kiváltságlevelét, az 1849. évi ihászi ütközetre vonatkozó négy dokumentumot.55 A kötet más szerzői szintén közzétettek forrásokat. A városi közigazgatással foglalkozó Schoor Ernő többek közt a rendezett tanácsú város 1872. évi szervezeti szabályzatának „főbb pontjait" közölte.56 49 Hudi 2004. 5° Lékai 1942.104. « Tóth 1808.a. 21-22., 23., 30-31., 37-38. 52 Csáki 1830. ss Reizner 1893., 1894., 1895. 54 Kis 1905. 55 Kapossy 1905. 46-52., 80-81., 83-84., 89-90., 93-95., 110-115. 55 Kapossy 1905.353-363. 15
