Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)

Borsy Judit: A feloszlatott szerzetesrendek javai a pécsváradi közalapítvány kezelésében

A FELOSZLATOTT SZERZETESRENDEK JAVAI A PÉCSVÁRAD KÖZALAPÍTVÁNY KEZELÉSÉBEN

kereshetünk. P. Mantz Baltazar20 már 1772 óta káplánként működött, 1786-tól Rácpetrén, ugyanitt maradt 1790 után is. P. Buchholtz Humilis21 Pécsváradon volt káplán, a rend feloszlatása után szintén itt maradt. P. Gottswiller (Koczviller) Azarias22 Hosszúhetényben, P. Kuzmics Maxentius23 Szenterzsébeten teljesített lelkészi szolgálatot, mindketten ugyanott maradtak a feloszlatás után. Piringer Gábor prédikáló Pécsre, az újonnan létesített Budai külvárosi plébániára került káplánnak, Harmincad Isaurus prédikáló pedig a pécsi akadémián tanított.

A 22 kapucinus szerzetesből tehát mindössze két szerzetes tevékenységében történt változás, ám semmi sem utal arra, hogy ez a változás a rend feloszlatása nélkül ne következhetett volna be. Amint láthattuk, a lelkészi tevékenység igen gyakori volt a szerzetesek körében, és a tanításra is találunk példát. Az 1782. évi kimutatás szerint a pécsi kapucinusok közül Gollubics Zozimus már hat éve tanított a pécsi gimnáziumban, Sigg Agnellus Pécsett filozófiát, Mrasovics Péter pedig Eszéken katekizmust oktatott.24

A többi pécsi szerzetesrend tagjainál is hasonlókat tapasztalhatunk.

Az 1782-es összeírás szerint a dominikánus szerzetesek közül P. Hofer Augustinus25 több plébánián is teljesített szolgálatot, P. Kögl Antonius26 1777-től a nyárádi, majd a bólyi plébánián működött.27 Az ágostonrendi P. Koch Damianus és P. Ardy (Arto) Narcissus28 a grábóci plébánián szolgáltak, P. Justián Fructu- osus rácpetrei káplán volt.29

A Pécsett megtelepedett szerzetesrendek más területen is hasznot hoztak a városnak. A pécsi szerzetesrendek mindegyike felépítette rendházát, templomát, amivel kétségtelenül sokat nyert a város is.

20 P. Mantz Balthazar (1739. Pátafalu, Vas megye-1799. december 27. Boly) Rácpetréről a bólyi plébániára került káplánnak. Brüsztle (1874-1880) II. 304.

21 P. Buchholtz Humilis (1747. Magyaróvár-1809. január 25.) Pécsvárad után Magyarszéken káplánként, 1793-tól Jánosiban adminisztrátorként szolgált. Brüsztle (1874-1880) III. 173-174.

22 P. Gottswiller Azarias (1747 körül Pécs-1830. május 28. Pécs) 1797-ig maradt Hosszúhetényben, majdPüspökszentlászlórakerült,ésl805-igkáplánként,1825-igaplébániaadminisztrátoraként működött. Brüsztle (1874-1880) IV. 231-232., 942.

23 Kuzmics Maxentius (Malomháza-1800. augusztus 8. Eszék) 1796-tól már az eszéki rendházban volt, ahonnan a veliskovci plébániára helyezték káplánnak. Brüsztle (1874-1880) IV. 817-818.

24 Horváth (2006b) 11.

25 P. Hofer Augustinus (1742. június 19. Friesach, Ausztria-1790. június 14. Rácpetre) Brüsztle (1874-1880) IV.277.

26 P. Kögl Antonius (1745 körül-1798. június 1. Szalatnak) Boly után Bárban, majd 1790-től Laskafalun volt káplán, 1794-től Szalatnakon vezette a plébániát. Brüsztle (1874-1880) III. 541., IV. 522.

27 Horváth (2007b) 5.

28 P. Arto (Árdy) Narcissus (1730 körül Bécs-1793. augusztus 14.) 1773-tól volt Grábócon lelkész. Brüsztle (1874-1880) II. 738.

29 Horváth (2007a) 23.

111