Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Gottfried Barna: A székely hadosztály „következményei" a Tiszántúl északi felén
a vármegyékhez, köztük Zemplénhez is, amelyben kérte, hogy a törvény- hatóság közgyűlésén emlékbeszédben nyilvánítsák ki kegyeletüket az ellenforradalom helyi vértanúi iránt, illetve neveiket rögzítsék a közgyűlés jegyzőkönyvében.-4 1929. június 26-án Elekes Imre képviselő mondott beszédet Sátoraljaújhelyen, amelyben megidézte az ott kivégzett Papp József szatmárcsekei folyambiztos emlékét is.24 25 A „dicsőséges 133 napból, alig egy hónapnyi jutott Szatmámak. A forradalmi szervek, a direktóriumok megalakultak ugyan, de működésük rövid életű volt, a román támadás menekülésre, feloszlásra késztette azokat. A szatmárnémeti hatalomváltás után Szatmárcsekén hatalmi zűrzavar alakult ki, hiszen bár a régi közigazgatás, rendfenntartás hamar visszaállt, de a vörösök keze még elért odáig. Azoké a bolsevikoké, akik saját alkalmatlanságukat, gyávaságukat palástolták a kialakult helyzetért felelőssé tett ártatlanok kivégzésével. Motivációik között ott munkált a tehetetlenség, a hatalomvesztés dühe és a bosszúvágy. így volt ez a bihari Püspökladányban is, ahol a románok elől gyáván elfutó vörösök a garázdálkodásaikat megakadályozó csendőröket végeztek ki. Esztelen, mértéktelen tobzódásukkal, fosztogatásaikkal, erőszakoskodásukkal elérték, hogy úgy érkezhetett a királyi román hadsereg, mint a felszabadítók. ____________________A Székely Hadosztály „következményei" a Tiszántúl északi felén 2 4MNL BAZML SFL IV.2405/b. 2636/1930. 25 Négy embert végeztek ki 1919-ben Zemplénben. Papp Józsefen kívül, a már említett Jónás Aladár dolhai főszolgabíró mellett Hriskó József gazdálkodót Újhelyen, Becker András földművest Sárospatakon. 77
