Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Gottfried Barna: A székely hadosztály „következményei" a Tiszántúl északi felén
menekült, a Csekén letartóztatottakat pedig átadták a Knall Ede elnök és Láng István vádbiztos vezette törvényszéknek. Rákosi Simont halálra ítélték, majd az akasztófa alatt 15 évi fegyházra változtatták a büntetését. Papp Józsefet felakasztották, mivel mások előtt kijelentette, hogy bejönnek Szatmárcsekére a románok, ami egyébként akkor és ott mindenki számára nyilvánvaló volt. Láng István vádbiztos a tárgyalás - ha szabad ezt a kifejezést használni - elején, mivel fogalma sem volt arról, hogy mi a vád Papp József és Jónás Aladár dolhai főszolgabíró ellen (akinek az ügyét együtt tárgyalták a Pappéval, és ugyanazon indoklással ítélték el és végezték ki) a hallgatósághoz fordult segítségért. így aztán mindkettejük esetében a beregszászi direktórium tagjai képviselték a vádat, azok, akik dr. Gáspár Sándor törvényszéki jegyző tanúvallomása szerint idő előtt és indokolatlanul futottak el Beregszászból, és attól tartottak, hogy emiatt a forradalom ökle lecsap rájuk, letartóztatják őket. Ezért hivatkoztak az ellenforradalomra, amely menekülésre késztette őket, ezért vitték magukkal Pappot és Jónást, valamint Rákosi Simont. Papp József esetében tárgyi bizonyítékra is hivatkoztak, hiszen telefont találtak nála, amellyel a vád szerint a románokkal tartotta a kapcsolatot. A folyambiztos hiába hivatkozott arra, hogy a telefon a munkaköre betöltésének a feltétele, eszköze. A vádlottak megpróbáltak védekezni, de a botokkal felszerelt hallgatóság zajongása lehetetlenné tette az amúgy is hiábavaló vállalkozást. A tárgyalás mintegy háromnegyed óráig tartott, Láng István vádbiztos a halálbüntetést indítványozta. Védő gyanánt egy Bányai nevezetű törvényszéki irodakezelő volt kirendelve, aki maga is hozzájárult a Láng indítványához, hiszen bizonyítva látta a vádakat. A forradalmi törvényszék tíz percig ülésezett, ennyi idő is elég volt az ítélkezésre. Papp Józsefet az újhelyi főtéren, a Kossuth szobor előtt akasztották fel.14 Amint azt már említettem, a Sátoraljaújhelyi Királyi Törvényszék Talpas Ferencet halálra ítélte három rendbeli gyilkosságra való felbujtás miatt (Körmendy Elek, Borbély Károly, Papp József), bizonyítva látva azt, ő jelentette a beregszászi direktóriumnak, hogy a csendőrök szembe helyezkedtek a proletárdiktatúra rendjével, ő bírta rá őket a csekei megtorlásra. Bűnösnek A Székely Hadosztály „következményei" a Tiszántúl északi felén 14MNL BAZML SFL, VII.2/b. B. 1799/1920. A sátoraljaújhelyi törvényszék „lelkes", minden szabályt felülíró tevékenységével kapcsolatban érdemes talán újra dr. Gáspár Sándor törvényszéki jegyzőt idézni: „Szükségesnek tartom kiemelni, hogy a tárgyalás megkezdése előtt felmutattam Knall Ede előtt a hivatalos lapban megjelent, és színes hónnal tüzetesen megjelölt ama népbiztosi rendeletet, amelyszerint politikai bűncselekményekben eljárást indítani a népbiztosság hozzájárulása nélkül nem lehet és nem lehet halálos ítéletet sem végrehajtani anélkül, hogy az ítélethez az iratok megtekintése mellett az igazságügyi népbiztosság hozzá ne járulna. Knall azonban kijelentette, hogy ő azzal nem törődik. Megemlítem még azt is, hogy a kivégzések után Knall ama utasítást adta, hogy táviratilag közöljem az igazságügyi népbiztossággal a kivégzések tényét. Én erre az ítélet rendelkezéseinek és a tárgyalás adatainak rövid közlése mellett megfogalmaztam a táviratot, Knall azonban azt összetépte, s a helyett egy másik táviratot fogalmazott, amelyben úgy állította be a kivégzéseket, mint amelyek nyomban ártalmatlanná teendő veszedelmes egyénekre vonatkoznak." 73
