Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Bödő István: Az Esterházy család cseszneki ága Fejér vármegyében
Az Esterházy család cseszneki ága Fejér vármegyében Sárosd és a jozefini erdő 1856-57-ben. (Kataszteri felmérés, MOL S78, Sárosd, részlet) fiskálisa, Eöry János bérbe adta Szabó József nemesnek Jakabszállást42 és Szerecsenypuszta egynegyed részét évi 1300 forintért. Az árendásnak két részletben kellett fizetnie az uraság cseszneki pénztárába: Szent György (április 24.) és Szent Mihály (szeptember 29.) napján. A haszonbérlőnek kötelessége volt saját költségén az uradalmi épületeket karban tartani, új épületet csak az uraság engedélyével emelhetett.43 A bérlő a gazdálkodást a szerződéstől eltérve vezette, ezért az uraság levélben megintette.44 Sárosdi uradalom birtokosai a 19. század első felében Egy 1807-ben végzett határjárásból kiderül, hogy Sárosd birtokosa Esterházy (V.) Imre fia, Pál generális (1761-1808), Jakabszállásé pedig továbbra is Esterházy Nepomuki János.45 Esterházy Pál jelentős adósságokba keverte magát, majd 1808 januárjában önkezével vetett véget életének. Eszterházy János szerint egy korábbi fejsérülés miatt megtébolyodva, Pesten kivetette magát az ablakon és szörnyet halt. A grófi család tagjai közül elsőként őt helyezték örök nyugalomra Pusztasárosdon.46 Adósságai miatt özvegye, Csáky Jozefa (1775-1841) nehéz helyzetbe került. A legnagyobb hitelezője egy bizonyos Munkácsi nevű ezredes volt, aki 2120 forintot követelt az özvegytől, valamint a hadi pénztár felé is voltak tartozásai. Az ezredes egyik követelőző levelében sértegető szavakat is használt, ezért az özvegy jogi képviselője, Ekler Mihály táblabíró panasszal élt Fejér vármegye nemesi közgyűléséhez.47 Csáky Jozefának végül sikerült felülemelkednie a nehézségeken, az uradalom helyzete is megerősödött, köszönhetően anyósa végrendeletének. Esterházy Imréné Abensberg Mária (1741-1807) közel 31 ezer forintot hagyott az unokáira, a pénzt Esterházy Pál sárosdi uradalmába kellett betáblázni oly módon, hogy a haszonból fia nem részesedhetett.48 Csáky Jozefa az 1809-es nemesi összeírásban sárosdi lakosként szerepelt.49 Jelenlegi ismereteink szerint a család tagjai közül ő volt az első, aki Sárosdon élt. Az Esterházyak már a 18. században építettek egy kúriát Sárosdon, amelyből többszöri átépítéssel alakult ki a későbbi kastély. Fiatalon megözvegyülve, gyermekeit korán elveszítve birtoka, Pusztasárosd50 szépítésével foglalkozott. Ne157
