Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Tringli István: Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt
Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt Horváth Richárd (2009), Várak és uraik a középkori Magyarországon. Vázlat a kutatás néhány lehetőségéről, in: Neumann Tibor, RÁcz György [szerk.], „Honoris causa", Tanulmányok Engel Pál tiszteletére, Budapest Piliscsaba. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 40. - Analecta Mediasvalia III.) 63-104. Iván László (2004), A visegrádi vár története a kezdetektől 1685-ig, Visegrád. Jankovich Miklós (1959), Buda-kömyék plébániáinak középkori kialakulása és a királyi kápolnák intézménye, Budapest Régiségei 19., 57-98. Kálniczky László (1982), Várnagyok és várkapitányok a Hunyadiak korában, Budapest. (Tudományos és diákköri füzetek 11.) 81-162. Kantorowicz, Ernst Hartwig (1954), Inalienability, A note on canonical practice and the English coronation oath in the thirteenth century, Speculum 29., 488-502. Kantorowicz, Ernst Hartwig (19662), The King’s Two Bodies, A Study in Medieval Political Theology, Princeton. KMTL = Kristó Gyula [főszerk.], Engel Pál, Makk Ferenc [szerk.] (1994), Korai Magyar Történeti Lexikon (9-14. század), Budapest. Knauz Nándor (1859), Az országos tanács és az országgyűlések története 1445-1452, Pest. Koszta László (2001a), A váci püspökség alapítása, Századok 135., 363-375. Koszta László (2001b), Egyház és intézményei a középkori Pest és Pilis megyében, in: Zsoldos Attila [szerk.], Torma István [szerkesztésben közreműködött], Pest megye monográfiája 1/2., A honfoglalástól 1686-ig, Budapest. 195-222. Kristó Gyula (1988), A vármegyék kialakulása Magyarországon, Budapest. (Nemzet és emlékezet) Kubinyi András (1964), A budai vár udvarbírói hivatala (1518-1541), Levéltári Közlemények 35., 67-98. Kubinyi András (1965), Csepel története a Vasgyár alapításáig, in: [szerk. n.], Csepel története, Budapest. 5-31. Kubinyi András (1973), Budapest története a késő középkorban Buda elestéig (1541-ig), in: Gerevich László [föszerk.], Budapest története II., Budapest. 9-240. Kubinyi András (1989), Főúri rezidenciák a középkor végén, in: Somfai Balázs [szerk.], A Dunántúl településtörténete VII., Veszprém. 87-94. Kubinyi András (1991), Residenz- und Herrschaftsbildung in Ungarn in der zweiten Hälfte des 15. Jahrhunderts und am Beginn des 16. Jahrhunderts, in: Patze, Hans, Paravicini, Werner [hrsg.], Fürstliche Residenzen im spätmittelalterlichen Europa, Sigmaringen. (Vorträge und Forschungen XXXVI.) 421-462. Kubinyi András (1995), Der königliche Hof als Integrationszentrum Ungarns von der Mitte des 15. bis zum ersten Drittel des 16. Jahrhunderts und sein Einfluß auf die städtische Entwicklung Budas, in: Engel, Evameria, Lambrecht, Karen, Norgossek, Hanna [hsg.], Metropolen im Wandel, Zenatralität in Ostmitteleuropa an der Wende vom Mittelallter zur Neuzeit, Berlin. 145-162. Kubinyi András (2001), Királyi székhely a késő középkori Magyarországon, in: Gergely Jenő, Izsák Lajos [szerk.], A magyar államiság ezer éve, Budapest, 113-119. Kumorovitz L. Bemát (1971), Buda (és Pest) „fővárossá” alakulásának kezdetei, Tanulmányok Budapest Múltjából 18., Budapest. 7-57. Makkai László (1958), Pest megye története, in: Pest megye műemlékei /., Budapest, (Magyar- ország műemléki topográfiája 5.) 59-169. Mályusz Elemér (1922), Turóc megye kialakulása, Budapest. [Reprint kiadása: 2005] Mályusz Elemér (1957), A magyar rendi állam Hunyadi korában, Első rész, Századok 91., 46-123. MÁLYUSZ Elemér (1984), Zsigmond király uralma Magyarországon, Budapest. 415
