Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Tringli István: Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt
Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt század második fele társadalmi változásainak megfelelve - vendégeket telepítettek, maga a település pedig - függetlenül attól, hogy lakói milyen társadalmi helyzetben voltak - a nagyszigeti ispán bíráskodása és joghatósága (judicium et iurisdictio) alá tartozott.76 Jó száznegyven évvel később már egy kisebb fajta uradalom is kitelt volna a Nagysziget külső tartozékaiból. 1424-ben Albert osztrák herceg, valamint több magyar főpap és báró kijelentették, hogy elismerik azokat az adományokat, melyeket Zsigmond király tett Borbála királyné számára. Az oklevél részletesen felsorolta az országban fekvő összes királynéi birtokokat. E szerint sok más mellett a Csepel nevű Nagysziget Buda mellett, minden, a szigeten és azon kívül fekvő faluval és birtokkal, nevezetesen a Pest megyei Dömsöddel, Gubaccsal, Szentlőrinccel, Haraszttal és Szentdénessel, a Fejér megyei Adonnyal és az itteni ménessel, valamint Besenyővel és Keresztúrral együtt a királynéé lettek. E falvak a sziget tartozékait alkották, de azon kívül feküdtek. A nevezetes okirat egyébként számos más birtokot is a királynék ellátására rendelt az ország közepén: Óbudát várával és Szentjakabfalvával meg Kelenfölddel, Kecskemét mezővárost a közelében és a Becse (ma Szigetbecse) körül lakó királynéi kunokkal és Félegyházzal, Martonvásárt az itteni vámmal és ménessel, Gödöllőt, Tétényt, Gárdonyt az utóbbin levő ménessel együtt, a Pest megyei Halásztelek birtokot a Fejér megyei (azaz Solt széki) Lackházát és Szentimrefalvát.77 78 Ez utóbbiak azonban - beleértve még a szigeten fekvő Halásztelket is - nem, mint a Csepel-sziget részei kerültek királynéi birtokba.7S Szinte természetesnek mondható, hogy idővel a sziget közelében fekvő, de 1424-ben még nem az ispánsághoz tartozó birtokokat is az ispánság- hoz számították. Ez történt Lackházával, Halásztelekkel és Szentimrefalvával, de még a jóval távolabbi Gárdonnyal is.79 80 A Nagysziget kormányzatának sorsát birtokviszonyai határozták meg. Nem tudjuk, hogy milyen régi és mennyire elterjedt hagyományt őrzött meg Lazius említett térképe, amikor a Csepel-szigetet Úrszigetnek (Vrzygeth) nevezte/0 Találóbb nevet aligha adhattak volna e területnek. Az ’úr’ szó egykoron ugyanis csak a király úrnak és családtagjainak járt ki. Az Árpád-korban túlnyomórészt királyi kézen levő, egységes birtoktömb foglalta el a Csepel-sziget nagyobbik részét. Az Árpádok elsősorban egyházaknak adtak birtokokat a szigeten, 76RAd no 190. 77 Wenzel (1863) 284. 78 A középkori falu nem azonos a mai Halásztelekkel, éppenséggel a Csepel-sziget túlsó, déli csücskén, a mai Makád területén feküdt. Györffy (1963-) IV. 202. 79 DL 15043. A falvak, különösen Gárdony Nagyszigettel kapcsolatos történetére lásd Tringli (2001) 183. 80 Szántai (1996) I. 339. Nem valószínű, hogy az Ercsivel szemközt fekvő Őrszigettel - amelynek korabeli névalakja Eurziget volt - keverték volna össze a hatalmas Csepel-szigetet. Őrszigetre Györffy (1963-) IV. 203. 389
