Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Tringli István: Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt
Tringli István Pilis megye több részletben terjeszkedett dél felé. A Budától északra fekvő, eredetileg Pest megyéhez tartozó falvakat valamikor Lajos király trónra léptekor tették Pilis megyeivé.72 A Tétényi-fennsík falvai valószínűleg csak később lettek Pilis megye részévé. Mivel még egy birtokrésznek az egyik megyéből a másikba történő áthelyezése is királyi jog volt, amihez királyi engedélyt kellett kérni, ezért Pilis megye kikerekítése nem történhetett meg uralkodói hozzájárulás nélkül. A Tétényi-fennsík felé növekedés talán természetes folyamat volt, az 1340-es évek áthelyezései azonban részei lehettek annak az elképzelésnek, ami az addigi erdőuradalmat valódi megyévé változtatta. A pilisi ispánság addigi területén alig néhány nemes család élhetett, Buda előterében azonban már többen voltak. Ahhoz, hogy megyeként működjék az ispánság, nemesekre is szükség volt, igazi nemeseket pedig az uradalom területén nem igen lehetett találni, ezért növelhették meg a megye területét. A NAGYSZIGETI ISPÁNSÁG FENNMARADÁSA Pilis megye - minden sajátossága ellenére - az egyik legjobb példa arra, hogyan vált egy ispánsággá szervezett királyi uradalom vármegyévé. Ahol nem zajlott le hasonló folyamat, ott az Anjou-kor végére ezek az ispánságok eltűntek. A Csepel-sziget azonban a középkor végéig megmaradt önálló ispánságnak. A Nagysziget élén ispán {comes) állt, aki nem volt várnagy, mert a szigeten nem építettek várat.73 Az uradalom központja valószínűleg a honfoglalástól kezdve az egész középkoron át a szigetnek is nevet adó településen, Csepelen álló fejedelmi, királyi udvarház volt, amit 1347-ben királyi majornak neveztek.74 Az épület maradványai eddig nem kerültek elő, pedig ha hihetünk Wolfgang Lazius 1557-ben készült bázeli kiadású térképének, a kései középkorban egy valóságos kastély állt itt, amelyet a térkép felirata csepeli királyi háznak („Czepel künigshauß”) nevezett, Mária királyné titkára, Oláh Miklós, pedig, aki biztosan többször megfordult ott, csepeli palotát emlegetett.75 Az ispánság földrajzilag zárt területen, a Csepel-szigeten feküdt, határai azonban gyakran átlépték a Duna vonalát; a nagyszigeti uradalomhoz rendeltek olyan falvakat is, amelyek a közelben, de mégsem a szigeten feküdtek. Ilyen volt 1281 előtt Lórévvel szemben, földrajzilag Fejér megyében fekvő Tamási, ahol egykoron a nagyszigeti uradalom szolgái laktak, ahova utóbb - a 13. 72 Györffy (1963-) IV. 584. 73 Engel (1996) I. 123. 74 „nostra allodia vulgariter mayor dicta” - Zichy III. no 163. (225-230). 75 Szántai (1996) I. 339. Oláh Miklós országleírásában többek között ez áll a szigetről: „alterius insulcepaulo infra Budám incipientes nőmén est Chepel. Hcec cum aula, quce ibi exstructa est...” - Nicolaus Olahus, Hungária c. 4., Eperjessy-Juhász (1938), Kubinyi (1965). 388
