Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Tringli István: Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt
Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt rendszeresen alkalmazott formuláját használták ezúttal is a kancellária jegyzői: Pereg és Becse „közelségük miatt a Nagyszigeten levő allodiumuhk számára, melyet közönségesen majornak neveznek, felségünknek nagyobb hasznot és gyümölcsözőséget hoznak”.86 Habár több hasonló cseréről nincs tudomásunk, biztosan nem ez volt az egyetlen ilyen akció, sőt valószínűleg a Becseiek birtokának királyivá tétele egy folyamat végét jelezte. A Becseikkel történt csere egybeesett a királyi székhely ideiglenes Budára áthelyezésével. 1346 és 1355 között, a litván és a nápolyi háborúk alatt, a királyi udvar Visegrádról Budára költözött.87 Az átmeneti budai tartózkodás oka a Visegrádot elpusztító tűzvész utáni újjáépítés lehetett.88 Valószínű, hogy a szigeti ispánság magánbirtokoktól történt megtisztítása és a budai királyi rezidencia felállítása közt szoros összefüggés állt fenn, feltételezhető, hogy a Nagysziget feladata volt a királyi székhely eltartása. Ezután a sziget királyi birtoknak számított, amelyen csak néhány egyházi intézmény, pl. a nyúlszigeti apácák és a csőti premontreiek birtokoltak.89 90 Az egyetlen kivétel Halásztelek, mely 1420-ig, amíg cserével királyi, majd királynéi kézre nem került, a Szántai Lackóké volt.911 Hogy mennyire a birtoklás határozta meg egy nagyszigeti birtok hovatartozását, arra a legjobb példa ennek a falunak az esete. A települést III. András vette ki a szigeti ispán fennhatósága alól, amikor eladományozta. Halásztelek később a Szántai Lackók kezére került, valamilyen oknál fogva ezt nem vették vissza az uralkodók. Mivel nem tartozott a szigeti ispán joghatósága alá, ezért nem is lehetett a Nagysziget része, hanem Pest megyéhez sorolták. Amikor Zsigmond e birtokot is elcserélte a Szántaiakkal, akkor már oly régóta számították Halásztelket Pest megyeinek, hogy hiába feküdt a szigeten, és lett újra királyi birtok, különleges jogállása megmaradt; 1424-ben még csak a Nagysziget „külső” birtokai közé sem sorolták.91 Négy generációnyi idő az érett középkorban bőven elegendő volt ahhoz, hogy az eleinte szokatlan gyakorlatra utóbb már megóvandó ősi szokásként tekintsenek. A királyi birtoklás fennmaradását elősegitette, hogy a sziget a 13. századtól kezdve rendszeresen a királynéi birtokok közé tartozott.92 IV. Béla felesége, Mária volt az első, akiről biztosan tudjuk, hogy férjétől megkapta a szigetet, 86 Zichy II. no 92. (136-137.), HOkm II. no91. (130-134). 87 Búzás (1996) 120., 167. (a vonatkozó részek Búzás Gergely és Végh András munkái). 88 A visegrádi tűzvészre két forrás utal. Tatamér alkancellár 1345. november 24-én bérbe adta azt a visegrádi házhelyet, ahol a tűzvész előtt („ante combustionem") patika volt. Bártfai Szabó (1938) no 290. Lajos király 1359. április 25-én kelt itéletlevelében írtak arról, hogy bizonyos oklevelek Visegrád-Magyarváros tűzvészének idején elégtek („tempore concremationis Hungari- calis civitatis Vysegrad demum concremata et igne consumpta extitissent"). DL 4841. 89 Kubinyi (1965) 9. 90 DL 87940, DL 11859, Wenzel (1863) 284. 91 CD VI/1.236., Wenzel (1863) 284. 92 Nagysziget Árpád-kori királynéi birtoklására Zsoldos (2005b) 43., a későbbi középkorra vonatkozóan Tringli (2001) 183. 391
