Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

szeszfokmérőt és egy államilag hitelesített cukorfokmérőt vásárolnak a hegyközség­nek. 41 A határozatnak történeti jelentősége volt, hiszen korábban csak érzékszervi becsléssel állapították meg a must cukorfokát és a bor szeszfokát. A következő szüret előtt, 1942 szeptember elején csak egy hegyőrt fogadtak fel. Szilvási Lajos 180 pengő fizetésért szeptember 15-től október végéig vállalta a szolgálatot. 42 A szüret után, november 28-án tartott közgyűlésen mindössze 21 tag jelent meg, a tisztújítást a határozatképesség ellenére el kellett napolni, mivel senki sem vál­lalta az elnöki és bírói tisztséget. 43 A tisztújtásra végül 1943. február 18-án került sor, ahol a 101 tag több mint 1/3-a megjelent, így a közgyűlés a törvény szerint határozatképes volt. A tagok dr. Iklódy Szabó Jánost elnöknek, Bácsi Károlyt hegy­bírónak választották. Az új választmány tagjai lettek: Csete Kálmán, Dénes Károly, Karácsony József, dr. NémeÜi Sándor, Pálffy Gábor, Végh Lajos. Ezúttal több elöl­járót választottak: Lovasról Léb Miklóst és Nagy Lajost, Nemesvámosról Kajári Lajost és Varga Lőrincet, Felsőörsről Angyal Imrét. A hegyközségi jegyző válto­zatlanul Dénes Kálmán lett. 44 A hegyközség 1950-ben történt megszűnéséig műkö­dött. A két világháború között a növénytermelésben a kisbirtokok miatt a belterjes gazdálkodás jelentette az egyik kitörési pontot. A környék fejlődő idegenforgalma miatt jó áron lehetett értékesíteni a gyümölcs- és zöldségféléket. A térségben a mezőgazdasági kamara a tájhoz, talajtípusokhoz és klimatikus viszonyokhoz jól alkalmazkodó fajtákat népszerűsítette. A cseresznyénél a májusi, badacsonyi óriás, Glocker óriás és a korkoványi fajtát, az almánál a piros asztrakáni, Charlamovszky, Baumann rennet, Jonathan, gravensteini fajtát; mandulánál a Pincesse, szultán, diósdi papírhéjas, budatétényi hölgymandula fajtát; szüvánál a beszterceit, beszter­cei muskotályt, Alüian-ringlót, ageni szilvát; diónál a sebeshelyi gömbölyűt kí­vánták előnyben részesíteni. Kajszibaracknál a magyar kajszit, a Rokovszkit, Amb­rózia fajtát; őszibaracknál az Amsdent, győztest, Miss Lolot, az Elberfa nevűt, a mczőkomáromi duráncit, korai Fordot és a korai Alexandert tartották a legjobbnak. Körténél az avranchesi jó Lujzát, a Vilmos körtét, a dr. Guyot Gyuláról elnevezett fajtát ajánlották. Gesztenyénél a nemes fajtákat, meggynél a spanyol meggyet, a nagy Gobel fajtát kívánták elterjeszteni a Balaton-felvidéken. 45 A növekvő füredi és az almádi, alsó­örsi idegenforgalom a lovasiakat is a gyümölcstermelés fokozására, a jól termő fajták ültetésére ösztönözte. Az értékes fajták elterjedése növekvő szakértelmet kívánt, hiszen a növényi kártevők ellen sokféleképpen kellett védekezni. Erre a gazdákat tanfolyamokon, ismeretterjesztő előadásokon készítették fel. 41 BGI Lovas Hegyközség közgy. jkv. Lovas, 1941. november 30. 42 BGI Lovas Hegyközség közgy. jkv. Lovas, 1942. szeptember 6. 4 BGI Lovas Hegyközség közgy. jkv. Lovas, 1942. november 28. 44 BGI Lovas Hegyközség közgy. jkv. Lovas, 1943. február 8. 45 KISS Elemér (összeáll.): Alsódunántúl mezőgazdasága. Kaposvár, 1935. 102.

Next

/
Oldalképek
Tartalom