Lovas község története. Egy Balaton-felvidéki falu múltja és jelene - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. (Veszprém, 2001)

d[om]ini 1753. Joannes Doczy I[ncliti] Co[mi]t[a]tus Szaladien[sis] v[ice] judlium m. p. L. S. Ladislaus Dóczy ejus[dem] Co[mi]t[a]tus jurassor m. p. L. S.

193 FORRÁS: ZML Inquisitiones. Fase. III. No. 48/5. Dóczy János Zala vármegyei szolgabíró és Dóczy László esküdt által végzett tanúkihallgatás jegyzőkönyve. Lovas, 1753. augusztus 24. Eredeti, hiteles példány. 8. 1774. (hó, nap nélkül) A lovasi református egyház, az ,,árva eklésia" leírása Ad 1-mum: Lovas Szála Vármegyében vagyon. Ad 2-dum: A' Te[kinte]tes Veszprémi Káptalan és [a] Custosság

194 birja: némely része pedig nemes hely lévén, azt református nemessek bírják. Ad 3-tium: Huszonegy esztendeje, hogy elvétettetett a' templom. Anno 1753. die 17 julii nem tudatik, mitsoda okbul, délután mintegy négy vagy öt óra tájban a' veszprémi nagypraepost Orosz Pál őnagysága,

195 Szentimrei Xaverius Ferentz,

196 Dubnitzai Istvány,

197 Pöstényi Mihály

198 captalanbéli urakkal, és más egyéb plébanusokkal, captalan íiscusával,

199 egynehány cselédivei és embereivel oda menvén, azonnal a templom kulcsát kérte a' prédikátornétűl, kinek az ura azelőtt nem régiben holt meg, intermaliter

200 más szolgálván akkor azon eklésiában; nem bántotta a' prédikátornét, hanem a mesterhez menvén, minüiogy tsak a' mesternét kapta odahaza, attól kérte a' kulcsot, ki is midőn nem adta volna kezében, azonnal leverette a mesternét a' földig. És onnand elmenvén parantsolt a' fiscusnak,

201 hogy a templomot és parochialis házakat petsételje bé, mellyet is midőn a' fiscus megtselekedet[t] volna, nagy lárma esik a' faluban. A' férjfiak aratásnak ideje lévén minthogy kin[n] voltak a' mezőn, az odahaza való aszszonyok öszve tódulván, midőn oltalmazták volna a' templomot, ütötték, verték, rugdosták a' fent nevezet[t] urak és ezeknek cselédi szegényeket. Nagy sírás rívás lévén, azomban félre ütötték az harangot, a mezőben meghal[l]ván a' férjfiak 19 A tanúknak a fenti módon előttünk kivett vallomásairól jelen oklevelünket kezünk aláírásával és szokott pecsétjeink rányomásával hitelesítettük. Kelt Lovason, az Úr 1753. évében, augusztus 24. napján. Dóczy János Zala vármegye alszolgabírája s. k, pecsét helye, Dóczy László, ugyanazon vármegye esküdtje s. k., pecsét helye. 194 (fehérvári) őrkanonokság 195 Balásfai Orosz Pál (1680-1756) csallóközi kisnemesi családból származott; 1732-től töltötte be a veszprémi préposti tisztet. 19

* Szentimrei (Szabó) Xav. Ferenc (1699-1758) Csík megyéből származott, eredeti családi neve Szabó volt. 1735-től veszprémi kanonok, 1740-től őrkanonok és káptalani dékán, 1756-tól olvasókanonok. 197 Dubniczay (eredetileg Korcsek) István (meghalt Zircen, 1766-ban); trencséni származású, 1737-től hantai prépost, 1740-töl veszprémi kanonok. 198 Pöstényi Mihály (1691-1755) 1733-tól veszprémi kanonok. 199 i ügyészével 200 értsd: közben 201 ügyésznek