Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VII. Háborús veszteségek, ipar- és településfejlesztés (Lichtneckert András)

rében Török Józsefnek, Lángi Imrének, Kovács Sándornak, Vadász Izidornak és Lichter Izidornak kifizette a kiszolgáltatott termény és állatok értékét.

24 Iparfejlesztés: a Peremartoni Ipari Robbanóanyaggyár Közép-Európa bányáit az A. G. Dinamyt Nobel ipari konszernhez tartozó pozsonyi, trencséni és a Mosón megyei Zurányi Dinamitgyár látta el ipari robbanóanyaggal. Az első világháborúban elszenvedett katonai vereség és a várható következmények miatt a Zurányi Dinamitgyárat 1919. december 26-ig leszerelték és Csepelre szállították. A csepeli volt tüzérségi szereidében a gépeket üzembe helyezték. Az ideiglenes üzem kezdetben „Magyar Robbanóanyaggyár" néven működött Bogisich Gyula megbízott vezető irányításával. A gyárban ammonsalétrom bázisú robbanóanyagokból készítettek töltényeket.

25 A termelés növelése miatt a kereskedelemügyi miniszter 1920 februárjában tárgyalásokat kezdett az ipari robbanóanyagok gyártására alkalmas, korszerű gyár létrehozásáról. A minisztertanács 1921. március 8-án megtartott ülésén adott felhatalmazás alapján a tárgyaló felek 1921. május 10-én aláírták a 25 évre szóló, tíz pontból álló szerződést, amely tartalmazta a célkitűzéseket. A magyar kincstár és az alapító öt cég - Magyar Robbanóanyaggyár Rt., Magyar Altalános Kőszénbánya Rt., Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt., Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., Weiss Manfréd Lőszer-, Acél- és Fémművei Rt. megállapodtak abban, hogy ipari robbanóanyagok gyártására és forgalomba hozatalára „ipari robbanóanyag részvénytársaság" cég alatt részvénytársaságot alapítanak. A magyar kincstár az ipari robbanóanyagok gyártására, behozatalára és elárusítására vonatkozó állami egyedáruságot az alapítandó részvénytársasággal közösen fogja gyakorolni. A magyar kincstár a részvények 10 százaléka ellenében 250 kat. hold területtel hozzájárul a gyár létesítéséhez, ezzel szemben a részvénytársaság köteles legalább 25 millió korona befektetést eszközölni és a gyárat üzembe helyezni. A szerződés az alapítandó részvénytársaságnak belföldi fogyasztásnál 12,5 százalékos, behozott anyagoknál 5 százalékos nyereséget biztosított.

26 Az 1922. április 17-én megalapított Ipari Robbanóanyag Rt. központja Budapesten a Hold u. 25. szám alatt, telephelye Peremartonban volt. Az rt. 100 millió korona alaptőkével alakult. Az alaptőkét 1926. május 27-én 1,5 millió pengőben állapították meg, majd 1937. június 30-án 2,5 millió pengőre emelték. Az rt. részvényese volt a magyar kincstár 10, az Aktiengesellschaft Dynamit Nobel pozsonyi cég 32, a Magyar Altalános Kőszénbánya Rt. 12, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. 10, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. 12, a Weiss Manfréd Acél- és Fémművei Rt. 10, lovag Wahl Oszkár 2 százalék részvénnyel. Az Imperial Chemical Industries londoni cég 12 százalékos részvény érdekeltségét 1937-ben eladta az Oesterreichische Dynamit Nobel A. G. bécsi cégnek.

27 A szerződés szerint a gyárat már 1921 végén, de legkésőbb 1922-ben üzembe kellett helyezni. 1921-ben elkészültek a tervek, kiépítették a papkeszi vasútállomásról kiinduló iparvágányt, s 1922. március 6-án megtörtént az alapkő letétele.

28 A peremartoni gyártelep kiépítésére a pénzügyminisztérium által a veszprémi káptalantól átvett 360 kat. hold földterület állt rendelkezésre, melyből 250