Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VIII. Berhida története

1945. április 20-tól, a képviselő-testület azonban nem töltötte be a segédjegyzői állásokat, hanem azokat fenntartotta Angeli Márton és Tóth Kálmán okleveles jegyzők részére. Lenkefit a visszatérésükig alkalmazták a segédjegyzői fizetés terhére.

25 A háború alatt Bakonybél községben megyilkolt dr. Ferenczy Sándor helyére 1945. május 10-én dr. Muth Károly magánorvost, volt OTI-orvost megválasztották körorvosnak.

26 Községi Írnoknak Molnár Kálmán m. kir. postatisztviselőt választották, aki a posta beindulásáig vállalta a szolgálatot.

27 A községi rendőri (kisbírói) állást Csesznegi György lemondása után Sinka Kálmánnal töltötték be.

28 Valamennyi községi tisztviselő alkalmazását az igazolási eljárástól tették függővé. Miután Stróbl Tivadar volt berhidai főjegyző visszatért a községbe, Torjai Lászlótól a vezetőjegyzői állást megvonták.

29 A nemzeti bizottság előterjesztésére 1945. szeptember 6-án Stróbl Tivadar nagyvázsonyi jegyzőt megválasztották vezetőjegyzőnek, az alispán azonban Torjai László jegyzőt állásába visszahelyezte. Erre a képviselő-testület Tóth Kálmán segédjegyzőt bízta meg a vezetőjegyzői teendők ellátásával. Végül Stróbl Tivadar november 7-én mégis átvehette a vezetőjegyzői hivatalt.

30 Miután az 1923. június 15. óta községi alkalmazásban lévő Angeli Márton visszatért a községbe, a segédjegyzői állásba visszafogadták.

31 Az 1946. augusztusi B-listázás során a községre sérelmes módon a vezetőjegyzőt és az egyik segédjegyzőt végelbánás alá vonás mellett, a másik segédjegyzőt minden igény nélkül elbocsátották. Miután a községben megalakult Baloldali Blokk követelte a vezetőjegyző és az egyik segédjegyző állásába való visszahelyezését, Stróbl Tivadart a felülvizsgáló ötös bizottság állásába visszahelyezte.

32 A háború utáni években önkormányzati választásokat nem tartottak, az új képviselő-testületet a Berhidai Nemzeti Bizottság alakította újjá a Népházban 1945. május 26-án megtartott közgyűlésen. A képviselő-testületet újjáalakító közgyűlésen a községben megalakult pártok által delegált képviselők vettek részt. A közgyűlést ifj. Szabó Sándor, a nemzeti bizottság elnöke vezette le, aki a Nemzeti Parasztpárt berhidai szervezetének első elnöke volt. A közgyűlésen csak három párt: a Magyar Kommunista Párt (Hermecz Imre, Punk Ferenc, Virág Pál, Zoni Gyula, dr. Bucsi Iván, Falussy Gábor, ifj. Markó János, Molnár István, Pálinkás József, Szabó József, Szabó József), a Nemzeti Parasztpárt (ifj. Szabó Sándor, ifj. Ellő Lajos, Siliga József, ifj. Szabó Ferenc, Vass Lajos, Lits András, Markó Sándor, Kapossy Miklós, Nagy Antal, Mészáros József, Csesznegi János, Csesznegi István) és a Szociáldemokrata Párt (Csurgai József, Kiss József, Arany Béla, P. Tóth Imre, Pelachy Jenő, Rács Lajos, Mráz Ambrus, Mészáros István, Goda József) képviseltette magát. A képviselők által az elöljárói tisztségekre javasolt 3-3 jelölt közül megválasztott községi elöljárók: A. Molnár István községi bíró, Nagy Kálmán törvénybíró, Istenes József pénztárnok, Csesznegi István közgyám, Szabó Ferenc, ifj. Virágh József, Lits András, Varga Sándor, Mészáros István, Rács Lajos, Hegedűs Kálmán, Pálinkás József, Molnár István, Punk Ferenc esküdtek.

33 Az új képviselő-testület az 1945. június 9-i közgyűlésén a község szervezési szabályrendelete alapján megalakította a gazdasági, egészségügyi, kulturális és szépészeti, számvizsgáló és építési bizottságokat.

34 A közigazgatás és az önkormányzat a háború utáni években a nemzeti bizottság kezében volt, a legfontosabb kérdésekben hozott határozatok a nemzeti bizottság kezdeményezésére születtek. A nemzeti bizottság előterjesztésére rendezték a Virágh Pál parancsnoksága alatt álló hat tagú polgárőrség (rendőrség) fizetését