Berhida, Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 15. (Veszprém, 2000)

VII. Háborús veszteségek, ipar- és településfejlesztés (Lichtneckert András)

kat. holdat megkapott az rt., 110 kat. holdat pedig haszonbérbe vett. Az építkezések után a gyárterület 178, a lakótelep 51 kat. holdat foglalt el, így összesen 230 kat. hold volt a kerítéssel körülzárt terület.

29 Az rt. megalapítása, 1922. április 17. után egy évvel, 1923. április 22-én elsőként a paxit üzem kezdte meg a termelést a csepeli ideiglenes üzemben leszerelt és a munkásokkal együtt Peremartonba szállított gépekkel és berendezésekkel. Mivel a gép- és kazánház még nem készült el, egy kölcsönbe kapott lokomobil segítségével biztosították a szükséges mennyiségű gőzt. Kezdetben négy gőrgőjáratú szárítótörő, egy Bürberg rendszerű zárt szárító és nyolc Kilián rendszerű félautomata töltényezőgép gépi berendezéssel, 50 munkással napi 600 kg volt az üzem kapacitása. Az üzemben kezelésbiztos robbanóanyagokat - paxit, nitrocertusit, astralit - gyártottak. A paxit üzem kezdetben Zwicknagel Károly, majd távozása után Sziklai Zoltán, Csernus Ferenc vezetése alatt működött. A paxit üzemmel közösen irányították a nitroglicerint gyártó üzemet.

30 Az önellátásra törekedő rt. - nagy részben a Zurányból származó berendezésekkel - 1923. november 15-től a nitroglicerint, november 20-tól a dinamitot is a gyártelepen állította elő. A nitrálóban naponta 1000 kg nitroglicerint termeltek. A dinamit töltényező berendezés kapacitása kezdetben napi 300 kg volt. Kemény kőzetek robbantására használatos Dynamit I., Dynamit II. robbanóanyagot és sújtólégveszélyes bányákban használatos pannonitot gyártottak.

31 A gyújtózsinór üzem 1924. szeptember 10-én kezdte meg a termelést. Kezdetben napi 2500 karika gyújtózsinórt állítottak elő azokon a gépeken és berendezéseken, amelyeket az rt. Dörner Emiltől, volt aradi vállalkozótól, egyben a gyújtózsinór üzem első vezetőjétől megvásárolt. Az üzem gyártmányai: egyszerű fekete gyújtózsinór, kétszeres fonású fehér gyérfüstű gyújtózsinór, kétszeres fonású fekete gyújtózsinór, guttapercha bevonatú gyújtózsinór. A 8 m hosszú gyújtózsinórokat különösen finom minőségű feketelőporral, ún. zsinórlőporral töltötték meg, amelyet a lőporüzem megindulásáig importáltak. Az üzem berendezése az első évben hat fonógépből, három átfonó gépből, egy impregnálóból és egy mechanikus ellenőrző gépből állt.

32 A gyújtózsinór üzemmel közös irányítás - Dömer Emil, Pelachy Jenő, Steinhaus Béla - alatt állt a feketelőpor üzem, amely 1925. március l-jétől termelt. Az üzem beindítása a feketelőpor importjának megszüntetését szolgálta. A napi termelés 500 kg különböző szemnagyságú robbantópor volt, amelyet kőbányákban, a könnyebben robbantható kőzeteknél használtak. Az üzemben gyártottak még vadászlőporokat, pirotechnikai célokat szolgáló lisztlőport és gyutacslőport.

33 A gyár igazgatója 1939. március 6-ig Bogisich Gyula, utódja Sziklai Zoltán főmérnök, helyettese Pelachy Jenő bányamérnök lett. 1926-ban a gyárban 167 tisztviselő és munkás (113 férfi, 54 nő) dolgozott. 1939-ben a tisztviselői létszám: 21 műszaki és 23 adminisztratív tisztviselő. Magyarországon az 1920-as évek végén mindössze két gyár állított elő szuperfoszfát műtrágyát: a Hungária Rt. Budapesten 10 ezer tonnát és a magyar Vegyipari Rt. Magyaróváron 2 ezer tonnát. A mezőgazdaság növekvő szükségletének kielégítésére vállalkozott az Ipari Robbanóanyaggyár - a Bogisich Gyula által 1928-ban kidolgozott tervek alapján - egy 4 ezer vagonos, azaz 40 ezer tonnás szuperfoszfát termelés beindításával. A szuperfoszfát üzem és az azt kiszolgáló