Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

XII. A nemzeti sport élvonalában

sók ünnepelnék rajta az emberész diadalát." Széchenyi István is szívügyének tekintette a balatoni hajóközlekedés megindítását. A két államférfi 1845 decemberében létrehozta a Balaton Gőzhajózási Társaságot, s 1846. szeptember 21-én vízre bocsátották az első balatoni gőzhajót, a Kisfaludyt. Ezt megelőzően azonban Széchenyi Hymffy nevű vitorlásával bejárta a Balatont, tapasztalatokat gyűjtve a gőzhajózáshoz. Néhány olyan utalással is találkozhattunk a forrásokban, miszerint Széchenyi által a Kisfaludyra szerződtetett angol és holland matrózok vitorlást hoztak magukkal, amellyel bejárták a Balatont. A szabadságharc idején és az utána kővetkező időkben kis vitorlás-evezős csónakok közlekedtek a Balatonon. Rendszeresen járta a tó vizét Tihany és Balatonfüred között egy ilyen kis vízi jármű, kellemes hangulatú utazást biztosítva a romantikát kedvelő utasoknak. A sportvitorlázás kialakulása még váratott magára. Pedig külföldön - elsősorban Angliában - már az 1800-as évek második felében szervezett vitorlázó egyletek működtek. Tagságuk az arisztokráciából verbuválódott, s gyakran politikai csoportokat fogtak össze. 1866-ban híre kelt, hogy a magyarok által tisztelt és szeretett Erzsébet királyné Balatonfüredre látogat. A mágnások vitorlásokat hozattak a Balatonra, hogy méltóképpen szórakoztassák a királynét. Gr. Széchenyi Béla a Fertő-tóról elhozatta az Angliából kapott 4 tonnás hajóját, s a nagycenki kastélyának raktárából még egy jachtját. A királyné a porosz-osztrák konfliktus miatt nem utazhatott Balatonfüredre, a főuraknak viszont megtetszettek a vitorlások, megkedvelték a vitorlázást. 1867. március 16-án Erzsébet királyné védnöksége alatt megalakították a Balatonfürcdi Yacht Egyletet. Tagjai többnyire arisztokraták voltak, parancsnoka gr. Széchenyi Béla lett.

1 A külföldről hozatott jachtok nagyon drágák voltak, s nem volt olcsó mulatság a fenntartásuk sem. A nagy vitorlázókedv hamar lelohadt. A klub feloszlott, az 1870-es években eltűntek a vitorlások a tóról, használat és gondozás nélkül tönkrementek. Csak egy hajó maradt meg, Széchenyi Béla Angliából hozatott jachtja. Ez is sokáig használatlanul feküdt a tóparton, mígnem Némethy Ernő győri ügyész meglátta és elkérte a gróftól. Megjavíttatta és elkeresztelte Hercegnőnek. A jacht - talán már kezdettől - közös tulajdont képezett, Némethy Ernő, Balogh Kálmán, Mihálkovics Tivadar és Silva tengerészkapitány is rendszeresen használták. Nyaranta Némethy Ernő és jó barátja, Endrődy Sándor veszprémi születésű költő meglovagolták vele a Balaton hullámait. 1875-ben és 1876-ban is körbejárták a tavat a Hercegnővel. Ez időben még egv vitorlás hajó járta a Balatont, az Emma. Tulajdonosa Némethy Ernő és az ugyancsak győri jerfy Antal. Ez a hajó lehajtható árboccal rendelkezett. Nevét később Irénre változtatták. A többi győri evezős 1878-ban fedezte fel a balatoni vitorlázás szépségeit. Mihálkovics Tivadar és társai az evezés mellett egyre gyakrabban hódoltak űj szenvedélyüknek is. Az. elkövetkezendő években már nemcsak a Balatonon, hanem a Fertőn, folyókon, árvízi területeken is vitorláztak a Győri Csónakázó Egylet tagjai.

2 Angol hajóépítő a Balaton partján 1879 őszén űj angol főkonzult neveztek ki Budapestre. Andley Gossling diplomata a kinevezése után rövidesen megérkezett a magyar fővárosba. Sugár űti bérelt lakását a tatarozás elhűzódása miatt nem foglalhatta el, emiatt családjával együtt beköltözött az „Angol királynő" vendégfogadóba. Mivel idegenkedtek a szállodai élettől, szerettek volna a tatarozás befejezéséig hátralévő néhány hetet otthonos környezetben eltölteni. Tudomásukra jutott, hogy a fővárostól néhány órányi távolságra van egy szép