Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

án a Siske u. 1. sz. mellett lévő nagy pincében megnyílt a Pinceklub, melyet később Központi Ifjúsági Klubnak neveztek. Két művészeti együttes is alakult 1972-ben, a rövid életű népi táncegyüttes és a máig fennálló, szép sikereket elért városi vegyeskar Pileczky Erzsébet vezetésével. Figyelemre méltó, hogy a Kisfaludy Filmszínház a kihasználtság tekintetében országos első lett. Egy lakosra 19,3 fő látogatás jutott, míg a második helyezett Kalocsán 13,9.

69 Valószínűleg a „kiváló" eredményben a nyári idegenforgalomnak oroszlánrésze volt. A Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda 1971 novemberében alakult. Feladata esküvők, névadók, temetések szervezése volt. Az iroda tevékenységét politikai nevelő, világnézetformáló tényezőnek tekintették. A tanács igazgatási osztályának irányítása alatt működött. A cél érdekében minimális térítési díjat számoltak fel. A két művelődési ház, a könyvtár, a klubok, a társadalmi szervezetek által szervezett programok, a nyári évadok eseményei, a tanács évfordulós megemlékezései, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat előadásai e helyütt áttekinthetetlen mennyiségű eseményt eredményeztek. Az 1975. évi nyári szezonban pl. a Balaton Galériában 8 kiállítás nyílt, a szabadtéri színpad 18 előadást tartott, az év folyamán a művelődési otthon 14 nagyrendezvényt szervezett. Eközben a Városi Fűvószenekar Horváth Ernő vezetésével reneszánszát élte. 1975-ben, fennállásának 40. évfordulóján „Veszprém Megyéért" kitüntetést kapott. A Városi Vegyeskar is megerősödött, 1976-ban arany fokozatú minősítést kapott.'

1 A megnóvckedett kulturális intézményrendszer fenntartása, állagának megóvása az idő előrehaladtával egyre nagyobb gondot okozott a városnak. A művelődési otthonban az 1972-es felújítás ellenére mostoha állapotok uralkodtak. A fűtés elégtelensége miatt a nagyterem 1976-ra használhatatlanná lett, mert a földszint vizessé, salétromossá vált.

72 A könyvtár 1971 novemberében visszaköltözött a Vasas Művelődési Házba, ezúttal a színpadon kapott helyet. Minisztériumi irányelvek szerint a település nagyságát figyelembe véve 350 nf alapterületre lett volna szükség a 65 nv-es olvasói tér és a 6 nr-es raktár helyett. A Művelődési Minisztérium vizsgálata 1973 őszén leszögezte: „Balatonfüreden a beszerzési keret összege - 27 000 Ft - csak egy falusi könyvtár gyűjteményének törzsanyagbeszerzésére elegendő." A megyei átlag 5,7 Ft/fő, a tapolcai 9,47 Ft/fő, a balatonfüredi 3 Ft/fő volt ebben az évben.

73 Balatonfüreden 1,4 kötet jutott egy főre, a megyei átlag 2,4 kötet volt. A bírálat hatására a vb felemelte a beszerzési keretet, így az 1973-ban 13 998 db-os állomány a rendszeres selejtezés ellenére is 1978-ban már 17 992 kötetre gyarapodott. A helyiség azonban olyan szűkössé vált, hogy az új könyvek puszta elhelyezése is problémát okozott. Helyben olvasásra, csoportfoglalkozásra lehetőség nem volt.'

4 Egy korszak végén (1980-1990) Az 1980-as évtized kezdete több jelentős változást hozott a város közművelődési intézményrendszere számára. A művelődési háznak és a könyvtárnak otthont adó épület faszerkezete a vizes falak és a rossz fűtés következtében menthetetlenül elgombásodott. A könyvtár több száz kötetének használhatatlanná válása és kiselejtezése után a házat 1980 júliusában bezárták. A könyvtár a Jókai u. 10. sz. alatti Bagolyvárba, a művelődési otthon a Petőfi Sándor u. 42. sz. alá, Rákosi Mátyás kedvelt balatonfüredi üdülőjébe költözött. A könyvtár járt jobban. Az új épületben 151 nr terület állt rendelkezésére, ahol ki tudták alakítani a városi könyvtárak számára kötelezően előírt gyermekrészleget is. A megyei könyvtár 400 000 Ft-tal járult hozzá a korszerű polcrendszer