Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)
rendelte, hogy a hatósága alá tartozó megyebeli összes elemi és polgári iskoláknál s óvodáknál alkalmazott tanítók, tanítónők és óvónők közül kik vettek részt a letűnt korszak kommunista szellemű munkájában és kik vittek kisebb-nagyobb szerepet". Hasonló eljárásra felhívták a községeket is. 156 A tanfelügyelőségi iratok elpusztultak, de a segédleteikből is megállapítható, hogy sűrűn hullottak a fegyelmi büntetések és áthelyezések ebben az időben Balatonfüred és Balatonarács iskoláiban. A bejegyzések Farkas József polgári iskolai tanár szökésére, letartóztatására, fegyelmi ügyére vonatkoznak. 157 Fenyves József római katolikus tanító állásáról lemondott. 158 Szabó Károlyt 1919ben nyugdíjazták. A vizsgálatok és fegyelmi tárgyalások még 1921-ben is folytak. Az első világháború után politikai pártok működéséről jelentek meg hírek a helyi sajtóban. így 1921-ben Vörös Jánosról, a KNEP helyi elnökéről, a kisgazdapárt helyi szervezetéről és az 1919-ben megszervezett Járási Polgárszövetségről. 159 Az 1920-as nemzetgyűlési választásokról írták a helyi sajtóban: „A régi képviselő-választások után kicsit furcsa is volt talán az általános és titkos választás. Nem voltak az utcák hangosak a muzsikától és a nótáktól, nem volt toll a kalapokban, a kezekben nem lobogtak korteszászlók." 160 A tapolcai választókerületben az 1920. január 15-i - általános és titkos szavazással megtartott - nemzetgyűlési választásokon Zákány Gyula KNEP-jelölt ellenfele a balatonfüredi Bedegi Gábor, a kisgazdák jelöltje volt. A mandátum sorsát 19 107 választó közül 16 958 szavazó döntötte el. Zákány Gyula meggyőző fölénnyel 11314 : 5644 arányban nyert. Balatonfüred és Balatonarács a kisgazdák táborát erősítette, az előző helyen 1280 választó közül 778 adta a voksát Bedegire, 400 Zákányra, az utóbbin 337 választó közül 181 Bedegire, 125 Zákányra szavazott. Az 1920. évi nemzetgyűlési választások a parasztság politikai szerepvállalásában kiemelkedő eseményt jelentettek. A füredi gazdatársadalom egyik vezetője győzelmi esélyekkel indulhatott a választásokon, ami az I. világháború előtt nem fordulhatott elő. A községháza előtti téren 2000 ember jelenlétében tartott választási gyűlésen Rubinek Gyula elhatárolódott mindenféle diktatúrától. Pálfi Zsigmond, a balatonfüredi kisgazdapárt elnöke a jelöltjüket támogatva írta: „Mi, kisgazdák és földmívelők osztályuralmat nem akarunk, nem akarunk osztályokat az ő hivatásuktól megfosztani, de a parlamentben és a saját ügykörünk vezetésében a minket megillető részt követeljük, és követeljük, hogy ezentúl rólunk nálunk nélkül ne döntsenek." Bedegi programbeszédében „sarkalatos irányelvként jelölte meg a keresztény nemzeti irányzatot, amelynek törhetetlen híve". Kortesútjai Felsőörstől Akaiiig - a helyi sajtóban megjelent beszámolók szerint - valóságos diadalmenetet jelentettek. 161 A választásokon a kisgazdapárt lett az ország legerősebb pártja, de Bedegi nem győzött Balatonfüreden, és a vereségből a parasztság helyi vezetői levonták a következtetést. A két világháború közötti években többé nem indult egyéni jelölt a soraikból. Az 1922. júniusi választásokon az önállóvá lett balatonfüredi választókerületben - újra nyílt szavazással - a három egységespárti jelölt közül Héjj Imre, a hivatalos jelölt csak a második fordulóban tudott győzni. Héjj politikai pályafutásában Balatonfüred egy állomás: a Polgárszövetség szervezője volt és a Balatonfüred c. hetilapot szerkesztette 1920 áprilisáig. Olvasóitól elbúcsúzva április 18-án írta: „Gyönyörű szép programmal jöttem ide, telve ideális magyar és keresztény lelkesedéssel, kemény, acélos harci vággyal, hiszen úgyszólván a szegedi táborból kerültem ide - hogy meg nem valósíthattam programom, nem rajtam múlott." 162 A volt szerkesztő 1922-ben az Egységes Párt háznagyaként tért vissza Balatonfüredre, ahol a mandátumért folyó küzdelemben kemény ellenfele volt Cséry Ernő nemespécselyi segédjegyző, akit „liberális" irányzatúnak tartottak.