Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

XI. Balatonfüred irodalmi életének nagy korszakai (Ács Anna)

tesítéséhez". A Balaton-Egylet 1882. augusztus 24-i füredi alakuló ülésén, amelyet a gvógyteremben tartottak nagyszámú közönség részvételével, Jókai beszédet mondott. Hathatós szavakkal hívta föl a jelenlevőket a célok megvalósításának szükségességére s nagyszerűségére. Jókai az irodalmi szakosztály elnöki tisztét vállalta és ígéretet tett az egyleti évkönyvben való publikálásra. Erzsébet királynéhoz intézett védnöki felkérő levelét felolvasták, s az zajos tetszést keltett a közgyűlésen. Még ez évben a Nemzet című fővárosi lapban Balatonfüred és a Balaton jövője címmel cikket jelentetett meg a Balaton-Egylet megalakulásáról, programjáról. Mintegy helyi lakosként, lokálpatriótaként kitért a helyi és környékbeli megoldandó feladatokra, a vitorlázás, a közlekedés, a tihanyi vendéglátóhelyek ügyére és a Szeretetház fenntartásának gondjaira is. A Jókai házaspár 1886-ban töltötte utolsó közös nyarát Füreden. Laborfalvy Róza november 20-án meghalt, s az írót megtörte felesége elvesztése. A füredi villa egyre idegenebb lett számára. 1887-ben még részt vett a Balaton-Egylet gyümölcs- és borkiállításán és a zsűri elnökeként még hangulatot tudott teremteni. De két év múlva már eladta az emlékektől terhes villát, bútorostól, mindenestül. Utolsó balatoni tárgyú munkája, sajátos balatoni regéje, a Rémhalász 1891-ben a Pesti Hírlap naptárában jelent meg. Ez a különös, feltehetőleg személyes élményét is beépítő történet a zárása Jókai Mór füredi alkotói korszakának. Annak a több mint két termékeny évtizednek, amelyet Jókai életrajzírója, Mikszáth Kálmán „Jókai költészetének arany kora"-ként értékelhetett. A hányatott sorsű füredi villa 1954 óta Jókai Emlékmúzeum. 1988-ban nyílt új állandó kiállításával azt a tárgyi környezetet eleveníti meg, amelyben az író és családja a balatoni nyarakat múlatta. Balatonfüred közönsége és Jókai tisztelőinek széles tábora 1992-től a Jókai Nap rendezvénysorozatával emlékezik meg az írófejedelemről, aki műveiben maradandó képet hagyott ránk a fürdőhely életéről a múlt század utolsó harmadából s akinek személyes jelenléte szinte egyedi idegenforgalmi vonzerőt jelentett egykor Füred számára. „Oh Füred, drága Helikon, támadjon benned új hagyomány!" Az előzmények A Balaton-Egylet az alakulását követő évben Garay János Balaton-kultuszt teremtő költői munkásságára emlékezően Garay-kunyhót építtetett Tihanyban. 1883. június 10-én avatták a fából készült, kirándulóknak szánt menhelyet, amelynek homlokzatára Jókai három disztichonja került. Jókai az ünnepségen nem lehetett jelen, viszont augusztus 26-án Füreden már részt vett az egylet zászlajának szentelési szertartásán a gvógyteremben. 1885 nyarán az egylet cseh vendégeket fogadott Füreden, köztük Brabek egyetemi tanárt, Jókai fordítóját. Az író ekkor nem tartózkodhatott a fürdőhelyen, hogy személyesen köszöntse műveinek cseh tolmácsolójat. Augusztus 17-én azonban o volt az Ecsy László fürdőigazgató félszázados igazgatói jubileumi ünnepségének első szónoka. Bizonyára felesége halála, majd füredi villájának eladása is oka lehet annak, hogy kapcsolata a későbbiekben megszűnt az egylettel. De a balatoni írók - köztük Kisfaludy Sándor - kultuszát is felelevenítő fürcdi központú egylet is hamarosan megszűnt, illetve Balatoni Kultúregyesület néven újjáalakult Keszthelyen 1892 májusában. A füredi szanatórium híres kezeitjei között tartjuk számon Ady Endrét. Néhány napos tartózkodása azonban nem hagyott nyomot költészetében. Herczeg Ferenc