Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

XI. Balatonfüred irodalmi életének nagy korszakai (Ács Anna)

volt fürdésre, sétára és kirándulásra alkalmatlan időben. Ám nem hinnénk, hogy a teázás, kártyázás közbeni csevegés során komolyabb eszmecsere bontakozott volna ki nemzeti literatúránkról. 1847 májusától a Kisfaludy gőzös vasárnap délutánonként Füredről Keszthelyre vitte utasait, akiknek kényelmét a konyha és étterem mellett könyvtár szolgálta. A kirándulók a könyvespolcokról leemelhették az 1844-ben elhunyt, a hajónak nevét adó Kisfaludy Sándor Regék a magyar előidőkból című verses elbeszélésgyűjteményét, így is adózva a reformkor koszorús költője, Füred jelentős egyénisége emlékének. S 1848-ban több, a reformkori Füred társas élete, természeti környezete ihlette vers, elbeszélés, hírlapi cikk és dráma után megjelent az első önálló költeményfüzér a Balatonról. Garay János Balatoni Kagylók című kötete egyedülállóan nyolc füredi témájú verset tartalmaz, mintegy kultuszt teremtve irodalmunkban a reformkorban országos hírnevet szerző fürdőhelynek. Jókai Mór aranykora Füreden 1851. március 12-én egy fiatal lelkész foglalta el hivatalát Arácson. A frissen papi vizsgát tett Pap Gábor jelentős hírlapírói múlttal maga mögött érkezett első állomáshelyére. 1847 decemberétől a Jókai Mór szerkesztette Életképek közölte a Bécsben nevelősködő ifjű tudósításait a császárváros életéről. A márciusi események, a forradalom kitörése után Jókai megbízta a lap Külföldi társasélet című rovatának szerkesztésével. A s/épírói erényeit is megcsillogtató zsurnaliszta tevékenységével 1848 októberében hagyott fel, amikor forradalmi részvétele miatt menekülni kényszerült Bécsből. Arácson indult ismét írói pályafutása. A tehetséges lelkész Roboz István és mások sürgetésére újra írni kezdett. À rangos Pesti Napló és a Hölgyfutár jelentette meg hírlapi cikkeit és verseit. 1854 novemberében ugyan Balatonudvariba helyezték át, de kapcsolata nem szűnt meg Aráccsal és Füreddel. Költeményeit olvashatjuk a Balaton-Füredi Naplóban és a Balaton-Füredi Viszhang című kiadványban. 1861-ben a Balaton-Füredi Napló hasábjain jelent meg a M...kynéhoz, Szabadka lelkes hölgyei egyikéhez írt hódoló verse, amelyben e tájat köszöntő sort fogalmazta meg: „Légy üdvözölve szép magyar hazánknak/ Tündérvidéke: bájoló Füred!" Jókai, aki Délibáb című lapjában hozta le Pap Gábor balatoni és egyéb írásait ekkortájt, 1857-ben jutott el végre a Balatonhoz, a kies Füredre. A néhány napos első út mélv élménvei ihlették a következő évben a Vasárnapi Újságban közzétett regényes tájleírását. A fürdőhely „derék, becsületre méltó, hazafias érzelmű közönsége" vonzotta viszsza Jókait és családját, füredi űtjaik egyre gyakoribbá váltak ezután. Néhány év multán a Jókai házaspár a nyári Füred közkedvelt s állandónak számító vendégei közé tartozott. Füredi kötődésük rokoni szálak révén (Jókainé Laborfalvy Róza féltestvére, Benke Jozefa a népszerű helyi fürdőorvoshoz, Huray Istvánhoz ment feleségül) 1866-tól erősödött. Rá egy évre a Jókai házaspár a füredi telektulajdonosok sorába lépett. A fürdőtelep központjában, a János-dombon a kor pesti divatját követő, kora eklektikus stílusban emelt nyaralójukat már az építkezés teljes befejezése előtt, 1870 nyarán birtokba vették. A barátságos, ízléses fehér villa óriási ablakaival, a Balatonra nyíló szép kilátásával, hamarosan kialakított „csinos" virágos kertjével és gyümölcsösével ideális testi és lelki felüdülést kínált az írónak s családjának. A Balaton-parti Senki szigetét jelentette Jókai számára, ahol - mint írta - „magasabb szellemek dalolni taníták a költőt". Szerkesztői és egyéb teendői miatt sokszor ingázni kényszerült Füred és a főváros között, ám huzamosabb füredi tartózkodása alkalmával ideje java részét mindig szépírói munkával töltötte. Munka-