Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)
8 családi, 2 közös kabin és a büfé jövedelmét 2392 P-re becsülték. Az építkezés 31 686 Pbe került. Az elöljáróság Csimár építőmestertől átvette a fenéki strandfürdőt, amely 1930. június l-jétől a község rendelkezésére állt. 215 1932-ben a fenéki fürdő új bérlője Fekete György, aki teljesen új berendezéssel, büfével, tornaszerekkel látta el a fürdőt. Délután kétszer autóbuszon is ki lehetett jutni a fürdőre. 216 1926-ban a sertéstartást betiltották a vasúti töltésig terjedő területen. 217 1928ban a képviselő-testület a község fejlesztése érdekében a református templomtól, a Darányi Ignác utcától a fürdőtelep felé egész a Balatonig terjedő részt városi jelleggel kívánta felruházni, de ezt a megyei törvényhatóság elutasította. A belügyminiszter 217.882/1933. XV. sz. rendeletével engedélyezte a pannonhalmi Szent Benedek-rend tulajdonában lévő Balatonfüred fürdő gyógyfürdő jellegét és éghajlati gyógyintézet megnevezését. Ezzel megnyílt a lehetőség a gyógyhely elnevezés használatára. A képviselő-testület 1933. október 18-i ülésén a gyógyhely határait megállapította: keleten Balatonarács község határában fekvő Séd meder, nyugaton a vasútvonaltól kezdve a Siske- és a Kéki-patak egybefolyásából előálló patak és felsorolt hrszámok, délen a Balaton, északon a MÁV-vonal 218 1934 júliusában megalakult a gyógyhelyi bizottság, amelynek elnöke a főszolgabíró, tagjai főleg a község és a fürdőigazgatóság képviselői voltak. 1935-ben különvált a fürdőigazgatóságtól, attól kezdve a község, a villatulajdonosok és a Balatoni Szövetség képviselőiből állt. Megállapította a gyógyhelyi díjakat, amelyekből jelentős összeg, 1937-ben közel 40 000 P folyt be a szanatóriumok, üdülők, penziók és villák befizetéseiből. 1938-tól fürdőtitkárt választottak, aki a főszolgabíró-fürdőbiztos felügyelete alatt álló gyógyhelyi irodát vezette. 219 6. Iskolák és egyesületek A felekezeti iskolák mellett Balatonfürednek és Balatonarácsnak sokáig a legrangosabb intézménye a Szeretetház volt. A Széchényi Ferenc által építtetett, 1782. június 6-án felavatott arácsi kastélyt Molnár Aladár közadakozásból befolyt pénzből 1870. december 18-án megvásárolta özv. Hegedűs Imrénétől. A kastélyba 1871. január 3-án beköltözött a „Balaton-Füredi Szeretetház", amelyet Molnár Aladár mint az első magyarországi szeretetházat hozta létre 1870. november 20-án. Kezdetben apja, Molnár Dienes balatonfüredi házában (ma Jókai Mór u. 4. sz.) nyitotta meg. Az intézetet Molnár Aladár felajánlotta a Balaton-felvidéki Népnevelési Egyletnek, amely a felajánlást elfogadta és az intézet vezetésére igazgatótanácsot választott. Az intézet 1892. szeptember 16-án felvette a „Balaton-Füredi Erzsébet Szeretetház" nevet. A kastélyba költözés után 1873-ban megépült a keleti, 1897-ben pedig a nyugati szárny. Az intézetet Weber Ede 1876-ig vezette, utána Nagy Áron, Barbaries Győző, Kanovics György, Kőszegi Gyula következett. Az igazgatótanács elnöke volt Molnár Aladár (1870-1881), Jókai Mór (1881), Écsy László (1881-1890). A Balatonfüredi Szőlőműves Felső Népiskola mint államilag segélyezett községi iskola 1870-től működött, első igazgatója Gábor József volt. 1875-ben a község az intézetet felszerelésével és a káptalantól bérelt birtokkal együtt átengedte a Szeretetháznak. Az iskola a Szeretetház fiókintézete lett. 1899-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter a vincellérképzést beszüntette. 220 A vincellérképzés megszüntetése után a gazdasági felső népiskola az 1905/06-os tanévig működött. Ekkor átszervezték internátussal összekapcsolt négy osztályos polgári fiúiskolává. Az iskolát a község által ajándékozott 4036 négyszögöles telken 1905
