Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

XII. A nemzeti sport élvonalában

teornál, mint Hochstein Ferenc, Mixtai László, Patinszky András stb. A Vörös Meteor később, 1962-ben egyesült a Balatonfüredi Vasas SC-vel. A Balatonfüredi Vasas SC 1951-től kezdve 20 éven keresztül mint a hajógyár üzemi sportklubja működött. A gyár mint egyetlen bázisszerv adott munkát a játékosoknak, biztosította a szakosztályok - így a labdarúgó-szakosztály - működését, fenntartotta a létesítményeket. Balatonfüred várossá válása után, 1975-ben megalakult az MHD Balatonfüred SE, amely egy széles bázisú városi sportegyesület létrehozását is jelentette. Az MHD BSE Veszprém megye egyik kiemelt sportegyesülete lett. A Huray utcai pályát kinőtte a klub. A hely nem tette lehetővé a bővítést, edzőés futópálya építését, ezért az új sporttelepet a 71-es út Fürdő utcai csomópontjánál építettek meg - salakos és füves labdarúgópályával, egy bitumenes kézilabdapályával, futókörrel, később teniszpályákkal. Kezdetben a lakosság a város széli sporttelepet nem látogatta olyan számban, mint a forgalmas helyen lévő Huray utcait, bár ehhez az akkori focicsapat gyengébb eredményei is hozzájárultak. 1972-től 1976-ig az MHD BSE a megyei másodosztályban szerepelt. Városi összefogással, valamint a sportiskola beindításával az 1970-es évek végén elkezdődött a szakosztály és a csapat megerősítése. 1979-ben a klub edzőnek Szigeti Károlyt, az Újpest egykori válogatott kapusát szerződtette. Ekkor került Füredre Kiss a Csepeltől, Rózsa, Cseh és Weisz Fűzfőről, Szegő, Soós és Burka Veszprémből, Kuti Pápáról, Kelemen Nagyvázsonyból, Bendes Felsőörsről, Szuna Székesfehérvárról stb. Ok - a helyi tehetségekkel, Makóval, Ulrichhal stb. kiegészülve - bajnoki címet és kupasikert szereztek a klubnak. A karmesteri pálcát Szigetitől Zaharovits Sándor vette át, akinek a nevéhez az 1980-as évek elejének sikerei fűződnek. Az 1981/82-es megyei I. osztályú bajnokságot a csapat óriási fölénnyel megnverte. A csapat - mint megyebajnok - egyenesen nem juthatott fel az NB Ill-ba, mert a kiírás értelmében osztályozót kellett játszania. Ellenfélnek Vas megye bajnokát, a Sárvart sorsolták. Az oda-visszavágós osztályozó első mérkőzésén a Sárvár otthonában 3:0-ra győzött, a mieink csak kapufákat lőttek. A füredi visszavágón - 2700 néző előtt! 2:2-es döntetlen született, így csapatunk a megyei első osztályban maradt. Közben a csapat a Magyar Népköztársasági Kupában is menetelt, sorra győzte le és ütötte ki NB-s ellenfeleit (Ajkai Alu, Bakony Vegyész, Savária), végül a legjobb 16 közé jutásért játszhatott az. NB Il-es Répcelakkal, s csak büntetőrúgásokkal maradt alul. A Szabad Föld Kupa döntőjében l-l-et játszott a Hernáddal. Ezután megyei évek következtek. 1990-ig ötször bronzérmes volt a csapat, de a feljebb lépés nem sikerült. A szakosztályvezetők és az edzők szinte évente váltották egymást, míg végül 1990-ben Kiss István vállalta a szakosztály vezetését. Akkor még senki sem gondolta, hogy Balatonfüred labdarúgásának legszebb és legeredményesebb szakasza következik. Pedig a csapat - Ganz Hajó Balatonfüredi SE néven - már az első bajnoki évben, 1990/91-ben megyei bajnok lett Nyitrai Ferenc irányításával. Bajnokként - 40 évvel a legutóbbi NB-s szereplést követően - jogot szerzett az \"B llí-ban való indulásra. A csapatot a Bakony-csoportba osztották be, ahol újoncként a 7. helyen végzett. A második NB 111-as év 4., a harmadik 6. helyezést hozott. Az 1994/95. évi bajnokság őszi szezonját a BSC a 8. helyen zárta, 8 pont hátránnyal a listavezető Csornával szemben. Tavasszal megtáltosodtak a fiúk, és az utolsó kilenc mérkőzésből nyolcat megnyerve, az NB III bajnokai lettek. Különösen emlékezetes volt a legutolsó, körmendi összecsapás, ahol a BSC-nek győznie kellett a bajnokság megnyeréséhez. Szakadó esőben mintegy 500 füredi szurkoló kísérte el a csapatot, s a 3:l-es BSC győzelem után óriási ünnepséget rendezett. Körmenden a Csernyánszky,