Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

I. Balatonfüred környékének természeti képe

ovális, megnyúlt. Öt lepellevele összehajolva sisakot alkot. Az alsó lepellevél (mézajak) két szélső keskeny és egy széles középső cimpára osztott. Utóbbi visszás szív alakú, elöl kicsípett, szálkaszerű foggal. A mézajak alapszíne világos, rajta sötét bíborszínű szőrök találhatók. Az összehajló lepellevelek közös sarkantyúban folytatódnak. Síksági-magashegységi, közép-európai faj. Kelet felé a Kaukázusig hatol, nincs Észak- és Kelet-Európában. Bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben, száraz tölgyesekben, karsztbokorerdőkben, törmeléklejtő erdőkben, száraz gyepekben fordul elő. A Balatonfüred környéki hegyek száraz tölgyeseiben nem ritka. Eszmei értéke: 10 000 Ft. GÉRBICS (Limodorum abortivum) Optimális termőhelyi viszonyok között legnagyobb termetű hazai orchidea fajunk. Rizómájának gyökérzete vastag, szára bíboros futtatású, a szárat körülölelő levelei hártyásak, levélzöldet nem tartalmaznak: a növény szaprofita, de nagy valószínűséggel parazita is. Lepellevelei 2 cm hosszúak, ibolyás színűek, mézajka tojásdad, sarkantyúja hosszú. Virágai a száron ülve hosszú ritkás fürtöt alkotnak. Domb- és hegyvidéki szubmediterrán elterjedésű faj, északi irányban Belgiumig hatol. Kizárólag száraz tölgyesekben, karsztbokorerdőkben fordul elő. A Péter- és Tamás-hegy erdeiben szórványos. Eszmei értéke: 10 000 Ft. POSZMÉHBANGÓ (Ophrys fltciflora) A bangók legritkább orchideáink közé tartoznak. A nemzetségbe tartozó fajok mézajka felül sűrűn, bársonyosan szoros, sötét alapszínű, rajtuk különböző rovarfajokat utánzó rajzolat látható, melyről az egyes fajok a nevüket is kapták. A poszméhbangó tehát poszméheket utánzó mézajkáról kapta nevét. Az egy-másfél arasznyi növény 5-8 virágot visel. Az egyes virágok 1,5 cm nagyok, mézajkuk visszás-tojásdad, ép, rajzolata sárga színű, tövén két alacsony púpot visel. Külső lepellevelei rózsáslilák. Síksági-magashegységi, mediterrán-nyugat-európai faj. Számos faj alatti rendszertani egységre bontották, a valódi Mediterráneumban más alfajai fordulnak elő. Legritkább hazai bangó fajunk, korábban ismert lelőhelyeiről (Bakonyalja, Keszthelyi-hegység) eltűnni látszik. A Tamás-hegyen nemrégiben előkerült három példánya nemcsak földrajzi, de termőhelyi szempontból is érdekes: Magyarországról korábban csak lapés irtásrétekről, kaszálókról ismertük. Balatonfüred felett bokorerdő szegélyéről került elő. Eszmei értéke: 50 000 Ft (fokozottan védett faj). VITÉZVIRÁG (Amcamptis pyramidalis) Közepes termetű, karcsú orchidea. Tömött virágzata kezdetben piramis alakú, erre utal nevének latin jelzője is. Lepellevelei bíboros színűek, színintenzitásuk tág határok között változó. Három karéjú mézajka hosszú sarkantyúban folytatódik. Síksági-magashegységi, szubmediterrán-közép-európai faj. Észak felé a Baltikumig hatol fel, délkeletre a Kaukázusig, Iránig terjed. Az Északi-középhegységben ritka, a Dunától nyugatra gyakoribb, alföldjeinken szórványos előfordulású. Száraz gyepekben és tölgyesekben, ritkán lápréteken fordul elő. A Péter- és Tamás hegy száraz tölgyeseiben szórványosan fordul elő. Eszmei értéke: 10 000 Ft. HEGYI ÁRVALÁNYHAJ (Stipa joannis) A csomókban álló növény levéllemeze zöld, keskeny, kopasz. A felső szárlevelek szárat körülölelő alapja (levélhüvely) kopasz vagy alig érdes. A levélhüvely és lemez találkozásánál található hártyás képlet (nyelvecske) ép. A levéllemez csúcsa szőr-