Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)

zedes. A mozgósításkor azonnal bevonult a veszprémi 31. honvéd gyalogezredhez. Augusztus 18-án indult az orosz frontra. Egy hónapi frontszolgálat után Ravaruszkánál hősi halált halt. Papp János (Kemenesszentpéter, 1887) közvitéz. A mozgósításkor a komáromi tüzérezredhez vonult be. 1915-ben került a harctérre. Súlyos lórúgás következtében meghalt a komáromi kórházban. Papp Károly (Lovasberény, 1885) tizedes. A mozgósítást követő napon indult a harctérre, ahol 3 havi szolgálat után sebesülés következtében az oroszországi Lublin községben meghalt. Polyányi Sándor. Pék Károly (1876). Bevonult 1914. augusztus l-jén a nagykanizsai 48. honvéd gyalogezredhez. Hősi halált halt 1917. július 17-én az olaszországi Asiago városánál. Protivinsky Sándor (1887) mészáros, közvitéz. A cs. és kir. 11. tábori vadász zászlóaljjal került a frontra. Görznél, hivatalos adat szerint a Hudilog körüli csatatéren az osztrák tengermelléken 1916. augusztus 28-án kapott fejlövésébe 30-án belehalt. Rohály Ferenc. Róka Imre bádogos, népfölkelő a cs. és kir. 48. gyalogezredben, elesett az orosz fronton 1914 decemberében. Róka Lajos (1882) tizedes. Bevonult 1914. augusztus 14-én a nagykanizsai m. kir. 20. honvéd gyalogezredbe. Elesett az orosz fronton 1914 novemberében. Schäfer Károly zászlós. Balatonfüredről vonult be a székesfehérvári 17. honvéd gyalogezredhez 1915. május 20án. Áthelyezés után Csíkszeredáról vonult 1916. január 14-én a volhíniai frontra. Az egyik géppuskás osztag parancsnoka, a lucki áttörésnél 83 tiszttársa közül ő és még egy maradt életben az ezredből. Segédtiszt a 314. honvéd gyalogezrednél. 1916. augusztus 31-én fogságba esett. Simon Imre (1875). Bevonult 1915. március 11-én a nagykanizsai 20. honvéd gyalogezredbe. 1916-ban került a harctérre. 1916. október 6-án Bukovinában, Kimpolungnál hősi halált halt. Sörös Lajos (1876). Bevonult 1915. augusztus 15-én a nagykanizsai 48. gyalogezredbe. Háromszor megsebesült és a harctéren szerzett betegségébe halt meg. Straub Benedek (Tótvázsony, 1882) földműves, közvitéz. 1915. február 15-én bevonult Veszprémbe. Négy hónap múlva az orosz frontra került, ott 21 nap múlva eltűnt. Szabó Miklós (Badacsonytomaj, 1892) tizedes. 1914. október 15-én bevonult a nagykanizsai 20. honvéd gyalogezredhez. December 15-én került Galíciába, ahol 12 nap múlva eltűnt. Székelyi György a m. kir 31. honvéd gyalogezred tizedese, elesett az oroszországi Karpilovka melletti csatatéren 1915. október 11-én. Székelyi József. Tóth József. Török János (Vécse, 1878) tizedes. Bevonult 1914. október 5-én a pécsi 19. honvéd gyalogezredhez. Az orosz harctéren kétszer fogságba esett, kétszer megszökött. 1917. június 16-án tüdőlövés következtében kórházban meghalt. Undi Kálmán (1896) közvitéz. 1918. január 10én bevonult a budapesti 32. gyalogezredhez. Öt hónapi kiképzés után került az olasz frontra. A Piavénái megsebesült. Később súlyos betegség miatt Nagykanizsára szállították, ahol szeptember 2-án meghalt. Varga Gábor. Vince János (1886) őrvezető, bécsi lakos. A háború kitörésekor az orosz frontra került. Ott esett el pár hetes szolgálat után. A hivatalos adatok szerint a harctéren eltűnt. Vince Kálmán (1894) őrvezető. Bevonult 1915ben a 86. gyalogezredhez. 1918. június 15-ig az olasz harctéren szolgált. Gázmérgezésben halt meg. Zaor János (Tihany, 1894) közvitéz. Bevonult 1915. január 12-én a nagykanizsai 48. gyalogezredhez. Az orosz fronton esett el. Zsebők Sándor. Zsoldos József (Hidegkút, 1896) közvitéz. Bevonult 1915. január 16-án a veszprémi 31. gyalogezredhez. 1915. augusztus 2-án az orosz frontra került, ahol 1916 júliusában hősi halált halt. Az emléktáblán megjelölteken kívül Balatonfüreden anyakönyvezett hősi halottak: Branizsa Károly lakatosmester, honvéd a 20. népfölkelő gyalogezredben, elesett a kárpáti harcokban; Csapó Gyula, honvéd a 20. népfelkelő gyalogezredben, elhunyt a balatonfüredi tartalékkórházban 1915. február 25-én; Csepeli Gábor, népfölkelő a cs. és kir. 48. gyalogezredben, elesett Galíciában 1915. szeptember 2-án; Csizmazia János házmester, népfölkelő tizedes a m. kir. 20. honvéd gyalogezredben, elesett a román fronton