Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Harmadik rész - A török hódoltság peremvidékén

1. FEJEZET A MOHÁCSI CSATÁTÓL VESZPRÉM VÁRÁNAK ELFOGLALÁSÁIG (1526-1552) Semmiféle adatokkal nem rendelkezünk arra vonatkozólag, hogy a katonaállítási törvények alapján a felsöörsi prépostság, illetve a világi uraságok mennyi embert küldtek Jagelló II. Lajos magyar és cseh király táborába, s egyáltalán volt-e valaki a felsöörsi nemesek közül a mohácsi csatában! Az 1526. augusztus 29-én Mohácsnál lezajlott tragikus csatavesztést követően a török hadsereg Budáig tört előre, de a hadak élén portyázó török akincsi és csarkadzsi lovasság csak a Balaton déli partjáig nyomult előre. Felsőörsig csak a déli parton égő falvak füstoszlopai látszottak. A török hadsereg 1526 novemberére elvonult a Magyar Királyság területéről. Ugyanakkor az önmagával meghasonlott magyar nemesség által választott két király - Szapolyai I. János és Habsburg I. Ferdinánd - párthívei között 1527 július végén kirobbant a belháború. Szalaházy Tamás veszprémi püspök kezdettől fogva - 1526 novemberétől - Habsburg I. Ferdinánd osztrák főherceg, cseh király, majd 1526. december 17-től magyar király pártján állt. Ferdinánd király hadai 1527 július végén indultak meg Pozsonyból, s néhány napon belül - menekülésre kényszerítve I. János király híveit - az egész Dunántúlt elfoglalták. A menekülő I. János király azonban segítségül hívta a török szultánt, akinek seregei 1529 augusztusában újra betörtek a Dunántúlra. Bár a török hadak főerői Budán és Győrön át Bécs felé nyomultak előre, a portyázó török akincsi és csarkadzsi lovasok a Balatonig és Veszprémig kószáltak. A veszprémi káptalan számadáskönyvében feljegyezték, hogy a török csapatok számos Balaton-vidéki falut - köztük Felsöörsöt is - feldúlták és elpusztították. Ezen az őszön - 1529 szeptemberében - ismerkedhetett meg először Felsőörs népe azzal a török hadsereggel, mely ezt követően másfél évszázadig a legsötétebb szerencsétlenségbe döntötte Magyarországot.

119 1529 szeptemberétől 1531 májusáig - a török hadsereg jóvoltából - a Dunántúl újra Szapolyai I. János király uralma alá került. Habsburg I. Ferdinánd király hívei csak 1531 májusától kerültek fölénybe. Egy 1531 májusában - Szalaházy Tamás veszprémi püspök által - írott levélből arról értesülünk, hogy a nevezett veszprémi püspök egyik legmegbízhatóbb hívét és familliárisát: Devecseri Chóron Andrást bízta meg Tihany körzetének a visszafoglalásával. Chóron András fegyvereseivel valóban megszállta Tihany környékét, s a gazdátlanná vált falvakat saját maga számára megadóztatta. Az 1531. évi állami - dicális - adóösszeírásból az tűnik ki, hogy Felsőörs (Felsew Ewrs) teljes egészében Chóron Andrásnak volt birtokában. Az összeírás szerint - s ebben szerepelnek először a falu eddigi évszázados történetében szám szerint a jobbágyporták! - Felsőörs faluban 22 adófizetésre képes telek volt, illetve volt még 15 adófizetésre képtelen szegény és puszta telek.

120 A Felsöörstöl északra fekvő - és napjainkban Felsőörs ha-