Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Hatodik rész - A totalitárius államhatalom falun

váth István traktorvezető (született: 1928), Pozsgay Károly segédmunkás (sz.: 1909), Szirbek Irén növénytermesztő (sz.: 1940), Horváth Lajos traktorvezető (sz.: 1935), özvegy Németh Istvánné született Csécsi Anna (sz. 1891) szeptember 10-én a kora hajnali órákban meghalt. Sáfár Kálmán traktorgépész (sz.: 1938) utólag - szeptember 26-án - halt meg a veszprémi kórházban. A kor mentalitására jellemző, hogy a legközelebbi — szeptember 19-i — tanácsülésen említést sem tettek a tragikus eseményről. A tanácsülés témájaként csak a legfrisebb eredmények szolgáltak: végre elkészült az új fóldművesszövetkezeti székház és üzlet (a háborúban elpusztult Hangya Szövetkezeti székház helyén), befejeződött a már nagyon várt autóbuszmegálló építése a község központjában, s elkészültek a zárt és szivattyús berendezéssel ellátott kutak, melyeknek jóvoltából a nyár folyamán a községben járványos megbetegedések nem történtek. Egyedül a már évek óta kérelmezett orvosi rendelő nem készült el. Az orvosi rendelés továbbra is a tanácsházán zajlott, a rendőrpihenő helyiségében. Az 1956. október 16-i tanácsülésen - ekkor még senki nem sejthette, hogy utoljára! - fellángoltak a szenvedélyek a beszolgáltatási ügyek miatt. A központi téma az ún. kukorica-rendelet volt. Ugyanis új és országos rendelet született, amelynek értelmében azoknak a gazdáknak is be kellett kukoricát szolgáltatni, akiknek földjén - egy katasztrális holdon - tíz métermázsánál kevesebb kukorica termett. Mivel Felsőörsön számos ilyen gazda volt, mindenki azon a véleményen volt, hogy ez „...a beszolgáltatás emelését jelenti!" Antal Gyula tanácstag és dolgozó paraszt a tanácsülésen bejelentette: „...A gazdálkodóknak takarmány gabonát, hízott sertést, valamint baromfit és tojást is kell leadni, ugyanakkor még szabad kukoricáját is! Az illetékesek úgy látszik megfeledkeznek arról, hogy a földek csak egyszer teremnek egy évben, de arra sem gondolnak, hogy a parasztság miből fog hizlalni részben a saját háztartási szükségletére, részben pedig a beadási kötelezettség teljesítésére!" Tálos Lajos is támogatta a felszólalást: ő is sérelmesnek tartotta a parasztságra nézve ezt a rendelkezést. Javasolta a tanácsülésnek, hogy ne fogadják el a községre megadott tervet, mert ezzel a parasztság állattenyésztését bénítják meg! „...Hogyan lehet állatfejlesztésről beszélni akkor, amikor a szükséges takarmányt a gazdálkodónak az állam részére be kell szolgáltatni!" Az állam védelmére most is csak Mecséri Lajos párttitkár szólalt fel. Miután a tanácsülés többsége is tiltakozott a kukorica-rendelet ellen, a 43/1956. sz. tanácshatározat végül is nem fogadta el a Járási Begyűjtési Hivatal által megadott 314 métermázsás felsöörsi kukorica beadási tervet. Nagy vita volt a - július 31-én eltávozott Sáfár Mária által megüresedett vb-elnöki tiszt - betöltése körül. Ács Antal iskolaigazgató Galambos Imrét javasolta, aki „...egyszerű munkásszülők gyermeke, aki a saját szorgalmából szerezte meg még a felszabadulás előtt a jegyzői oklevelet, és aki a felsöörsi körjegyzőségben dolgozott igen hosszú éveken keresztül!" Galambos Imre a javaslatot megköszönte, majd kijelentette: „...vele szemben igen nagy igazságtalanságot követtek el annak idején egyes pártfunkcionáriusok, amikor jegyzői állásából elmozdították! O továbbra is csendesen