Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)
Negyedik rész - A katolikus restaurációtól
nos, nyugatról Szántó Benedek földje; itt kapott Szálai János, György és István. „Az Padragi Gyalogútban vagyon egy hold, mely az Kondorföld"; szomszédai fölszélrül Csépelj Mihály, alszélrül ifjabbik Bodaj János földje; ez jutott Szálai Annának, Gáli Andrásnak és Ferencnek. „Ismét az Pannikában vagyon egy hold", szomszédja: fölszélrül és alszélrül Lakat Mihály földjei; ez jutott Szálai Annának, Gáli Andrásnak és Ferencnek. „Az Gyalogútban vagyon egy hold", szomszédjai: felszélrül öregebbik Bodaj János földje; alszélrül Zámbó András földje; ezt kapta Szálai Mihály özvegye és Mihály nevű fia. Rétek: „Az Virágos Mezőben avagy mezőre dűlőben az bozótban vagyon egy darab rét", szomszédai keletről Bodaj János rétje. Aláírások: „nemes Kelemen Péter törvénybíró; esküttek: nemes öregebbik Bodaj János, nemes ifjabbik Bodaj János, nemes Bocskaj Péter; tanúk: Forintos János, nemes Forintos Miklós, nemes Kutas Márton." 212 Az 1741. év eseménytelenül telt el: Padányi Bíró Márton prépost - mint a veszprémi káptalan követe - a pozsonyi országgyűlésen vett részt. Minden bizonnyal a prépost távolléte is hozzájárult ahhoz, hogy a felsöörsi reformátusok a következő - 1742. - esztendőben befejezték az imaház (oratórium) és paplakás építését azon a telken, ahol majd közel százötven év múltán felépíthették ma is álló templomukat. A prépost távollétében - 1741-ben Páter Zovárdics Jób, majd 1743-ban Pater Lukács látta el az egyre bővülő létszámú katolikus hívő lelki szükségleteit mint káplán. Közben a régi prépostsági templom belső munkálatai is folyamatosan tartottak. Az 1743. évre elkészült a díszes préposti stallum, a szószék, valamint a toronyba szerelt óra. A következő években megérkeztek Graz-ból - a harangok is: egy 1744-ben öntött 160 kg-os, valamint egy 1748ban öntött 320 kg-os harang, melyek 1896-ig szolgálták az egyházat. A helyi református hagyomány szerint a prépost a templom helyreállítási munkálataihoz állítólag a helyi református gyülekezettől is pénzt és bortizedet követelt azon a címen, hogy a gyülekezet több mint száz éven át használta a templomot és a kúriát, s azon idő alatt az épületeken semmiféle javítást nem eszközöltek. 213 Erre a református bortizedre azonban soha nem került sor. Bíró Márton valóban elérte, hogy Felsőörsön minden egyházi tizedet a prépostságnak kellett befizetni (akárcsak a korábbi évszázadokban). Kivételt csak azok a felsöörsi jobbágyok képeztek, akik a veszprémi káptalan szolgálatában álltak, és a közeli Almádi-hegyen művelték szőleiket. Ezek a jobbágyok a veszprémi káptalannak fizették a bortizedet. 214 Az 1745. esztendő emlékezetes maradt Felsőörs történetében. Ebben az évben - az orgona elkészültével és beépítésével - befejeződött a középkori templom helyreállítása. Azonban nemcsak a belső berendezés, de a templom külső megjelenése (a vakolattal borított középkori vöröskő falak, a részben befalazott és barokkos ízlésben ovális alakban újra kialakított ablakok) egy - akkor divatos - barokk templom külső képét mutatták (egészen az 1893-96-os évekig). A nagy változást azonban Padányi Bíró Márton távozása idézte elő. Ugyanis 1744. október 10-én meghalt Acsády Ádám veszprémi püspök. Az
