Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól

magyarokból áll, kik már régóta lakják, s református vallásúak, részben katolikus németekből, akik néhány évvel ezelőtt települtek meg itt. Hasonlóan Verestóhoz, mert ez is új, német és katolikus vallású település, Zichi birtok. 5. Tót Vason. Határának nagyságához képest népes falu. Nem messzebbre, mint fél magyar mérföldnyire van kelet felé Nagy Vásonkőtől, s ott ennek területe igen szűkre szorítja. Észak felől a Zichyek Csepel pusztája szomszédos vele, ugyanennyire vannak távol kelet felé Büge, Csatár és Hidegh Kut puszták; s nincs messzebb dél felé Szőlős, Zala megyei község sem, nyugat felé pedig igen közel esik hozzá Barnag területe. így aztán a tót-vásoniak nem tudnak saját határuk földműveléséből megélni, s kényszerülnek évi bérért a velük szomszédos Büge, Kis Hidegh Kut és Csatár pusztákhoz folyamodni, amelyek közül a legutóbbi az Oroszi családé, a másik kettő nemcsak az Orosziaké, hanem a Peczevicz családé is, mely az Orosziakkal együtt az egyész Vásont birtokolja. E földesurak engedményéből és kedvező urasága alatt a szegény parasztok nemcsak életüket tudják ezekben a nyomorúságos időkben elviselhetően folytatni, hanem református vallásuknak, amelyet vallanak, szabad gyakorlatát is megkapták. Egykor a háborús időkben gyakran fölégetve, igen sűrűn pusztává lett a falu. 6. Vámos. Kuriális község. Sok különböző nevű nemes lakja, egymással szinte rokonságban, mert mint másutt, itt is szövevényes az eredetük. Okleveleiket a gyakori zűrzavarok és a török portyázások során legnagyobbrészt elvesztették. Mivel pedig a családocskák, amelyek még megvannak, mind másképp, mind a régi, kivált Zsigmond-kori okleveleik és adományleveleik megmaradt töredékeivel ki tudták mutatni Vámosban való igaz és törvényes utódlásuk és birtoklásuk jogosságát és igaz voltát, VI. Károly császár nem habozott e Vámos falunak birtokjogát ismét és pedig új adomány címén újra adományozni vagy állandósítani Bécsben, 1718. október 30-án. A helységet Kenessei Istvánon kívül, akinek saját birtokrésze is van köztük, a Küllei, Végheli, Nagy, Kozma, Sári, Kapolyi, Kajári, Kéri, Farkass, Gáli, Nemess, Balog és Kiss családok bírják, szerény sorsuknak megfelelő elég szűkös részt, s a földet itt éppen nem méltósággal művelik. A határt közvetlenül körülveszik: innen kelet felől Veszprém alig fél mérföldnyire, onnan dél felől a Babocsaiak Faiss pusztája, emitt nyugat felé Örög és Kis Hideg Kutt, az előbbi Kiss Sándoré, az utóbbit a tót vásoni földesurak bírják, innét nyugatról Büge puszta, ismét észak felől a győri jezsuiták Menége pusztája és a Talliánok Csatár pusztája, amelyek egészen közelről körítik Vámos