Bél Mátyás: Veszprém megye leírása - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 6. (Veszprém, 1989)

Harmadik alfejezet: Az alsó járásról - Harmadik szakasz: E járás falvairól

I êtes részletekéi olvashatunk a tudós történész beszámoló cikkében (Pesti Napló, 1864 nov. 6.) és JANKÓ JÁNOS balatoni néprajzában. Mint BÉL és VÁLYI esetében a megyéknek, PESTYnél a községeknek többsége valósággal elgáncsolta a közérdekű, éppen materiális érdektelensége folytán kicsinybe vett feladatot. Hozzá kell tenni azonban, hogy mindegyik cselben voltak minden elismerésre méltó kivételek is (így 1864-ben az egész Balaton körül, de országos viszonylatban is talán legkülönb voll Kővágóőrs derék jegyzőjének. U.|VÁRY Jánosnak munkája). A három balatoni megye közül Veszprém kiildle vissza leghamarabb és leggondosabb ..Observaiio"-kkal BrX kéziratát 1736-ban, Somogyé többszöri sürgetésre csak 1742-ben érkezeit vissza, szintén jól használható észrevételekkel: Zalamegyéi is sürgetni kellett, sőt innen vissza sem került a kézirat, nlerl a megejtett vizsgálat azt derítette ki, hogy az értékes küldemény a postai szállítás közben elkallódod. BÉL MÁTYÁS panaszára és a király 1738-ban kelt rendeletéi-e magának a birodalmi főpostaigazgatónak. PAAR LíPóTnak kellett a helyszínén nyomozást tartani a zalamcgyei munkálat sorsa után, de az eredmény negatív volt: a nagybecsű kézirat, melyet elmulasztottak „rekommandirozni", valóban elveszett s a főpostamester csak azt a bölcs tanácsol adhatta, hogy szíveskedjék u szerző a kéziratot új másolatban leküldeni. Hogy ez megtörtént-e, nem ismeretes; tény azonban, hogy Zalamegye földirata megvan BÉL kéziratai közt, a primási könyvtárban úgy, mint a Nemzeti Múzeumban, azonban ez a leghézagosabb, tévedésektől sem mentes és az akkori állapotokról a három „Notitia" körül ez nyújtja a leglogyatékosabb és legponI államibb adatokat. HORVÁTH István kéziraíi jegyzése szerint „a vasi és zalai I őispányok és Megyék BÉL munkáját a revízióból talán BÉL életében sem küldték vissza." A vármegyéktől visszaérkezett kéziratok és észrevételek végső rostálás céljából a kancelláriához kerültek, PALÁSTHY FERENC ós MATTYASOVSZK

Y IMRE udv. tanácsosok felülvizsgálata alá. Itt már azonban lényeges változtatás nem igen történt: néhány család- vagy birtoktörténeti adattal bővült a munkálat, IIÁKÓCZÍ szabadságharca csak „motus" (mozgalom), „seditio" (lázadás) vagy .,tumultus (zavargás) néven volt említhető és a protestánsokra vonatkozó részleteket törölték a munkából. 1735-ben jelent meg a „Notitia historico-geographica Hungáriáé novae" első kötete, díszes kiállítású, hatalmas foliáns, MIKOVINYI SÁMUEL gondos rajzú térképeivel. A címlap jelzi, hogy 48 megye leírását tartalmazza; az első kötet azonban csak Pozsony város és megye leírását tartalmazza; a II. kötet Turóc, Zólyom és Lip tó ismertetésével (1736), a harmadik Pest, Buda és Pestmegye leírásával (1737). a IV. kötet Nógrád, Bars, Nyitra, Hont megyékkel foglalkozik és 1742-ben jelent meg. Az V. kötetnek kellett volna a Dunántúlt magában foglalnia, de ennek csak egy kis része, Mosonmegye jelent meg BÉL halála után. Minthogy a kevés példány hamarosan elfogyott, ZICHY JENŐ gróf 1892-ben az eredeti hasonmásaképp újra kiadta Mosonmegye ismer-