Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2015/1 (Szombathely, 2015)
Gál József: A szombathelyi „hadizene”- A város 1. világháború és Tanácsköztársaság alatti zenei krónikája - 1. rész
a 90. gyalogezred fúvósaival egészítették ki a rendezők. (A gyalogezred fúvósairól az ünnep beszámolója nem tett említést, csak az előzetes híradás.) A szólókat Markovits Gyuláné mellett Mihályi Ernő és Morris Salamon énekelte. Mihályi Ernő egyúttal a betanító karmester szerepére is vállalkozott .79 A koncert november 13-án és 14-én hangzott el. A női kar hamar „együtt” is volt, ám a férfiaké és a zenekar annál nehezebben „állt össze,” hiszen a zenészek zöme katonáskodott és a sok zenészt igénylő alkotás sok-sok próbáját sem lehetett könnyű megszervezni. 2 hónapig tartott a betanulás. A műsorban Markovits Gyuláné emelkedett ki Vanne szerepében. Gyönyörű hangja már az „előjátékban a legnagyobb zenei élvezetet ígérte, de még ezt is túlszárnyalta egyik helyen a remekül cizellált trillával”80 - állapította meg a beszámoló. Méltó partnere Morris Salamon, akinek kellemes baritonja különösen szépen érvényesült a vidám szántást dicsérő áriában. Mihályi Ernő Lukács tenor szerepét énekelte. A zenekar - a nehézségek ellenére is - szép munkát mutatott. Az énekkar jobb volt a zenészeknél. Az előadást a nem Szombathelyen élő Mihályi tanította be Katona Józseffel és Bodányi Ödönnel együtt. Mihályi nemcsak énekesként tűnt ki, hanem betanítóként és rendezőként is sokat tett azért, hogy két egymáshoz nem szokott kart közel hozza egymáshoz. Mihályi sok helyen teljesen eredeti, egyéni felfogást érvényesített az előadásban.” Az eredeti felfogásról nem szól a méltatás. ,Mások kifogásolnák - írta a méltató -, mi úgy találjuk előnyére vált az előadásnak. ”81 Az oratórium előadásában közreműködött Csikor Elemér is, akinek művészi játéka azt változatosabbá tette. A klasszikus zene mellett kellemes ellentétként hatott egy modem „exotikus zene” előadása.88 A Szombathelyi Újság szerint a jól sikerült koncert azt bizonyította, hogy a helyi erőket kell mozgósítani, nem idegen művészeket hozni, akik elviszik a pénzt és még konkurenciát is támasztanak a helyieknek.88 1916 A sebesültek és halottak számának növekedése miatt az év közepére fokozatosan elhagyta a napilap az áldozatok névsorának közlését, olvasni lehetett viszont a kitüntetettekét. A férfiak behívása ebben az esztendőben is folytatódott, az érettségi vizsgákat sem tartották meg.84 Nem maradt el viszont a legkülönbözőbb termékek - bab, borsó, lucematermésűek85 - zár alá vétele. Erre a sorsa jutott az aszaltszilva és a szilvalekvár is.86 Hadicélokra vették igénybe az épületeken lévő réztárgyakat,87 a fürdőkályhák „rézbő/ való víztartó hengereit'".88 Korlátozták a cser - tölgy- és fenyőkéreg - és gubacs forgalomba hozatalát,89 a hús és zsírfogyasztást.90 Igaz, jó hímek szánták a Vasvármegye szerkesztői a zsír és sertéshús árának maximálását. Január első napjaiban életbe lépett a kenyéijegy.91 1000 hadiárváról adott hírt a vármegyei lap,98 ezért (is) a nyár folyamán a gyermekvédelem is a hivatalos szervek fontos feladatai közé került.93 A katonáknak februárban tollvánkost kértek a lakosságtól,94 a „fagytól védő szalmacipőkkel való ellátásáról” hozott rendelkezést a Belügyminisztérium.95 Helyi hírek szerint csaltak a hadifoglyok 14
