Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2012/2 (Szombathely, 2012)
ADATTÁR - Feiszt György: 1848 utóélete. – Tábomokportrék a szombathelyi Premontrei Gimnáziumban
adni, mert a kutatók csak a gimnázium precízen megszerkesztett, a tanév minden eseményét dokumentáló, évkönyveiből tájékozódtak, de ezekből az október 6-i megemlékezések - nem tudni mi okból - rendre kimaradtak. Az első tudósítás az 1907-1908. tanévről szóló beszámolóban olvasható, részletesen leírva a diákság által az emlékfal előtt megtartott október 6-ai megemlékezést.3 A kutatók figyelme ezért, magára az emlékfalra irányult . A gipszek vizsgálatakor felfedezhető a művész szignója, vagyis tudható, hogy a portrékat Zala György mintázta. Zala György a magyar historikus szobrászat egeik legnagyobb alakja. Születésének 150 éves évfordulóját 2008-ban emlékévvel ünnepelte művésztársadalom, de ünnepelt és emlékezett a politika is. A városokban, ahol szobrai állnak, vándorkiállítás mutatta be művészetét az érdeklődő közönségnek. Ezek a tárlatok - Trianon következtében - három országban voltak láthatók. Zala György szobrai nemzedékek tudatában jelenítik meg, a magyar történelem nagy alakjainak képét. A budapesti Hősök-terén álló vezérek, királyok mellett megmintázta a reformkor nagyjait, Deákról, Andrássvról, Jókairól, Horváth Boldizsárról készült szobrai közmegbecsülésnek örvendenek, de leghíresebb alkotásává kétségtelenül az aradi szabadság szobor vált. Az aradi emlékmű teljes egészében közadakozásból készült. A felállítást 25 éven át tartó gyűjtés előzte meg. 1878-ben fogadták el Huszár Adolf pályaművét, aki azonban váratlanul elhunyt. Ezt követően bízták a feladatot Zala Györgyre, aki módosításokkal vállalta el az emlékmű kivitelezését. A szobor központjába szabadságot jelképező nőalakot helyezte, s alatta négy oldalt az Ébredő szabadság, Harckészség, Áldozat készség, Haldokló harcos allegorikus figuráit állította. A szobor talpazatán körben kaptak helyet az 1849. október 6-án, Aradon kivégzett tábornokok bronz domborművei. A szobrot 1890-ben avatták fel. 1921-ben „bedeszkázták”, 1925-ben a román kormány döntése alapján eltávolították. A magyar állam 1955-ben ígéretet kapott az emlékmű újbóli felállítására, de az 1956. évi forradalom és szabadságharc kitörése és az azt követő megtorlások miatt erre nem került sor. A teljesen szétbontott emlékmű alkotóelemeit 1965-ig az aradi vár sáncaiban hevertek. Ezt követően szállították a városi ferences kolostor udvarába. A szobor újbóli felállítása romániai magyarság követeléseiben az elsők között szerepelt. Az aradi magyarok következetes küzdelme hozta meg az eddig elért egyik legnagyobb sikert, amikor közel 8 évtized után, 2004. április 25-én sor került a Tűzoltó téren való felállítására. Az elmúlt 5 évben nemzeti zarándokhellyé magasztosult emlékmű talpazatán lévő portrékat alapos szemügyre véve minden kétséget kizárva megállapíthatjuk, hogy a Premontrei Gimnáziumban látható gipszek egyeznek a szobrot díszítő bronz reliefekkel, minden valószínűség szerint azonosak az öntőmintákkal. De változatlanul megmarad a kérdés, hogy kerültek a gipsz portrék Szombathelyre, amikor Zala Györgynek Vas megyében egyetlen köztéri szobra sincsen, és a művészettörténeti kutatások szerint sem megbízások, sem családi kapcsolatok nem kötötték ide? 54
