Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2009/1 (Szombathely, 2009)
ADATTÁR - Kelbert Krisztina: Női szereplehetőségek a két világháború közötti Szombathelyen. – Párezer Gézáné Galló (Schwartz) Gabriella (1914–1944) életútja
sői tevékenységét. Összességében azonban ezek az adatok túlságosan kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy megállapíthassuk, kettejük közt mennyire értelmezhető egyenlőnek, illetve egyenlőtlennek a férfi-női társas kapcsolat. 3 hónappal a családi házukba való beköltözést követően, 1938. július 23- án megszületett első gyermekük, Párezer Mária Agnes.11 Világrajöttét a helyi sajtó ekképp üdvözölte: „Családi öröm köszöntött Párezer Gézának, a Leszámítoló Bank szombathelyi fiókja igazgatójának házatájára. Felesége tegnap reggel az Emberbaráti Kórházban egészséges leánygyermeknek adott életet. Párezer dr. apósa. Schwartz Bertalan dr. MÁV főorvos, a szombathelyi társadalom megbecsült orvostagja most kettős minőségben tevékenykedik az újszülött körül. Úgyis, mint egészségvigyázó orvos, úgy is mint örömapa.”11'1 Családi boldogságukat azonban hamar beárnyékolták a zsidótörvények baljós árnyai... TÖREDÉKEK AZ UTOLSÓ IDŐKBŐL A vészkorszakból csak néhány töredékes információt ismerünk a családról, történetük csaknem láthatatlanná vált, s úgy sodródott el. Hogy őket sem kímélték a zsidóellenes intézkedések, azt egyrészt az első zsidótörvényt követő, Párezer Géza magyar állampolgárságát tanúsító belügyminiszteri igazolás bizonyítja.114 Másrészt a már említett tény, hogy Párezer Gézát 1944. május 31-ével elbocsátották a Leszámítoló Banktól. De mint tudjuk, ennél akkoriban már sokkal többről volt szó. Élet és halál drámájáról. Gabriella és családja utolsó halvány nyomaira a szombathelyi gettó falai mögött bukkanunk. Az 1610/1944. számú miniszteri rendelet alapján a szombathelyi gettó felállítására 1944. május 8-át követően került sor. Gabrielláéit a Jókai Mór utcai villájukból - a helyi sajtó szerint - május 12-én, pénteken költöztek be a gettóba. 1 1S Az ott töltött rövid időszakban velük történt eseményekről „lakótársuk”, Szende Lászlóné Bárdos Alice111’ főijéhez intézett leveleiből értesülünk. E személyes dokumentumokban Gabriella és több családtagja is felbukkan: „Ella és Anyus együtt főznek... minden szép rendbe megy. Bercinek igen nagy a praxisa."7 Géza elég ideges. ” Rövid idő múltával Bárdos Alice csaknem idilli képet festett gettóbeli életükről: „Elláékkal. Gabiékkal a legnagyobb egyetértésijén élünk együtt, mindannyian jól vagyunk. ... (Párezer) Géza igazgató szorgalmasan dolgozik, mint tanácstag. Ije van sorozva és két hónapi haladékot kapott a bevonulásra. Gabi jól érzi magéit. 4 hét múlva váija kisbabáját a bábaképezdében."llH Amint azonban ismeretes, Gabriella gyermekének már a Mayer gépgyárban adott életet.. ,.I1ÍI ÖSSZEGZÉS ...egy olyan pillanatban, amelyben - „élet vész el az Élet miatt”1'" - esélytelenné vált számukra a túlélés. A tragédia joggal generálja azokat a kérdéseket, hogy' vajon lehet-e a holokauszt béklyójában nőtörténetet mondani? Lehet-e összegezni Gabriella életének 30 évét a pusztítás árnyékából? Leliet- e beszélni anyaságról és hagyományos női szerepekről a Mayer gépgyári szülést követően? (...) Nem lehet, de kell. 61
