Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)
4. szám - KÖNYVESPOLC - Vigh Kálmán: Révész Tamás: Repülőtér az Alpokalján
Az újrakezdés nagyon nehéz volt. A trianoni béke limitálta a magyar hadsereg létszámát, az államnak nem lehetett pilótaiskolája. Álnéven kellett folytatni a kiképzést, amely Szombathelyen 1923/1924-ben indult. 1926-ban két alkalommal, a kormányzó fia, a később tragikus balesetben elhunyt Horthy István is résztvett a kiképzésben. Járt a reptéren - amelynek a képzési programja 1931től a Ludovica keretein belül szerveződött - Almásy László, Zichy Nándor. Izgalmas fejezetet olvashatunk, hogy miként játszották ki - fegyverek elrejtése, pilóták kirándulásra küldése - 1931-ben a francia ellenőrzést. 1938-ban már nagyon érződött a háború szele. A győri program elindította a katonai fejlesztéseket, az I. bécsi döntés után a harci alakulatokat kelet felé irányították. Térségünk 1941-ben került újra a politikai, katonai gondolkodás előterébe. A németbarát kormány március 27-ei megdöntése után, a németek háborúra készülnek Jugoszlávia ellen, amely katonai konfliktusban Magyarországra is mint szövetségesre számítanak. Magyarországon április 4én rendelték el a katonai mozgósítást. A könyv adatokat közöl az április 7-ei jugoszláv légitámadásról, amely Rátótot, Alsószölnököt és Szentgotthárdot si'ilytotta. A fejezet utolsó oldalai a város bombázásáig mutatják be az eseményeket, március 29-ig, mikor a szovjet csapatok megszállták a repteret. Nagyon érdekfeszítő a reptér parancsnokait bemutató rész. 10 élettörténet - Oswald Róbert százados, Eduard Rzemenowsky, vitéz Trautenegg százados, Franz Blicharski százados, Frank Viktor kapitány, vitéz Háry László vezérőrnagy, Albrecht Alfréd ezredes, vitéz Kenése Waldemár tábornok, vitéz Orosz Béla ezredes, Torontály Imre ezredes, Fejes István főtörzsőrmester - elevenedik meg előttünk. Olvashatunk kalandos életrajzot, amely idegi feszültséggel zárul. Edward Rzemenowsky az 1. világháború ismert frontjain harcolt: Premysl, Gorlice (1915), akárcsak Franz Blicharsi: Chohn, Komarov (1914). Frank Viktor későbbi sorsáról keveset tudunk, de annyi bizonyos, hogy 1919-ben még Szombathelyen tartózkodott, szerzőnk két fedezetlen számlát talált vele kapcsolatban ezen évből. Háry Lászlót koholt vádak alapján elítélték, Albrecht Alfrédot kitelepítették. A székely hadosztályban is harcolt, majd az első királypuccsban szerepet vállaló Orosz Bélát a népbíróság elé állították, de társai kiállása után felmentették. Torontály Imrét B-listázták, visszavonult, csincsilla és baromfitenyésztéssel foglalkozott. Jelentős katonai karriert csak Fejes István futott be, aki a 2. világháborúban 310 bevetésben vett részt. A már idézett Farády- és Pajor-hagyaték képezi az alapját a könyv utolsó fejezetének, amelyben a Don-kanyart is megjárt „Boszorkány század" történetét ismerhetjük meg. A tudományos alapossággal, részletességgel megírt mű egy szépreményű ifjú kutató első komoly munkája. Az „első" megjelölés reményeinket fejezi ki, hogy találkozunk még Révész Tamás nevével, akár e témáját folytatva, akár a hadtörténet más kérdéseit feldolgozva új eredményekkel járul hozzá a történelem, a múlt hiteles megismeréséhez. VIGH KÁLMÁN 89