Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

3-4. szám - Ilon Gábor: A Vas megyei régészettudomány múltja, jelene és lehetséges jövője. - Számvetés az évfordulók jegyében -

4. A közelmúlt kutatásai révén sikerült meghatározni a város északi, déli és nyugati városfalát. Nem ismerjük pontosan a keleti fal nyomvonalát, de a római épületmaradványok, illetve a középkori településszerkezet ismeretében helye hozzávetőlegesen meghatározható. Medgyes Magdolna 1994 őszén egy Budapesten, a Roman City in Modern Town konferencián elhangzott előadásában a fallal kerített belváros É-D-i valamint K-Ny-i tengelyét alkotó utak hosszát 540, illetve cca 440 m-re határozta meg. Az utcák hossza, illetve a fallal körülvett belváros kb. 2324 hektáros területe lényegében megegyezik Emona (Ljubjana) városának méreteivel. E két, korai alapítású colonia közti hasonlóság más tekintetben is szembeötlő. 5. A Fő téri foghíj feltárása a déli városrész 4-5. századi lakottságát bizonyította. 6. Több temetőben történt feltárás, változó eredménnyel. Az északiból - Kertész utca környéke, leginkább hamvasztásos sírokat ismerünk, ahogy a nyugatiból - pl. Liget Hotel előtt is. A keletiben - Szent Márton utca - a csontvázas sírok dominálnak. Az utóbbi két temető anyagának feldolgozása folyamatban van. Az Ilon Gábor irányításával működő, a BDF és az ELTE hallgatóiból álló és a PhD. Tóth Gábor antropológus által segített munkacsoport célja e temetők anyagának komplex feldolgozása. II. A megye, pontosabban Savaria territóriuma területére vonatkozó legfontosabb eredményt a római kori utak feltérképezése jelenti (Derdák Ferenc Cserményi Vajk - Kiss Gábor - Tóth Endre), amelynek kiadását évek óta várjuk. Ez a program még Bandi Gábor igazgatósága idején indult és az alábbi helyeken folyt: Katafa (1980) őrállomás, Nemesrempehollós (1980-1981) mansio, Sorokpolány (1982-1983) mansio, Nemescsó (1982) útállomás, Rum (1983) iitállomás stb. megszondázásával és légifotózásával - 1980-ban a Borostyánkő-út teljes megyei nyomvonala - egybekapcsolt terepbejárásokkal kiegészítve. A Borostyánkő-út kérdésével legújabban Kiss Péter kollégám foglalkozik. Ide tartozóként kell megemlíteni dr. Gábler Dénesnek (MTA Rí, Bp.) az első években Cserményi Vajkkal (1983-1985) együtt a sárvári Rába-átkelőnél, a Végh-malomnál végzett ásatásait (1983-2001) és ezek megkezdett publikálását. Az utak kérdésköre természetesen szorosan összefügg a villák és kisebb, faluszerű települések kutatásával. E témakörben nagy az elmaradásunk, hiszen a villák közül régészeti kutatás csak az alábbiakban folyt: 1./ Zsennye (Buocz Terézia, 1972), ahonnan egy mozaik is felszedésre

33 került. 2./ Zanat határában (Sosztarits Ottó, 1999) az elkerülő út építésekor lett megkutatva, amelyről megállapítást nyert, hogy a városalapítástól a római hatalom megszűnéséig létezett. 3./ Mesteri határában (Ilon Gábor 2001-től) a BDF régésztechnikus képzésének keretében zajlik. Komolyabb település feltárás Tokorcs határában folyt, amelyet egy 4. századi eszköz- és éremlelet előkerülése (1982) indított el. A leletegyütteseket B. Sey Katalin (MNM, Bp.) és Medgyes Magdolna dolgozta fel. Topográfiai előmunkálatként elkészült Kiss Terázia BD(T)F régésztechnikus hallhatónak a Kiss Gábor vezetésével és a Négyesi Lajos által gyűjtött leleteket feltáró kézirata. 38