Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

1. szám - Kacsics Kristóf: A körmendi Kossuth-szobor története

A Kossuth-szobor a járásbíróság és az adóhivatal épületével 1915-ben (VaML Képeslapgyűjtemény 76.) El kellett vetni a szoborbizottságnak azt a tervét, miszerint a leleplezést mulatsággal kötik egybe, melyből legalább 1.000 koronát reméltek. Ugyanis Fülöp József tárgyalt dr. Beck Lajos országgyűlési képviselővel, aki levélben közölte Kossuth Ferenc miniszter óhaját. Ezek szerint, csak akkor jön le Körmendre, ha nem várják be az esős időt. Október 6-án okvetlenül megtartják az ércbe öntött Kossuth-szobor leleplezését. (Ezért nem lehet mulatságot tartani, hiszen ez az aradi vértanúk napja!) A miniszter 5-én, az este induló vonattal jön le Körmendre, ahova másnap, vasárnap 3

A 7-kor érkezik meg. A korai órákban még nem megy be a központba - Vz 9-kor kell a feldíszített kapun átmennie - a vasúti kocsiban marad, így az ünnepélyes fogadtatás ekkor lesz a vasútnál. Mivel a leleplezés napja eldőlt, Fülöp József a nap ünnepi programjának egyeztetése céljából megbeszélést tartott Bezerédi István főispánnal. 83 1907 szeptemberében újabb pénzadomány érkezett a Kossuth-szoboralapra, a vármegye - az avatáson résztvevő küldöttség névsorának meghatározása után

34 - további 500 koronával járult hozzá a felállítandó Kossuthszoborhoz.

35 A FELADATOK ELOSZTÁSA A KÉPVISELŐK KÖZÖTT A képviselő-testület 1907. szeptember 30-án tárgyalta a Kossuth-bizottság kérelmét a „leleplezési költségek fedezésére, illetve megállapítása" tárgyában.

36 A képviselő-testület a szoborbizottság kérelmét elfogadta. A községi elöljáróság javaslata alapján név szerint szavaztak, amelyben az összes jelen25