Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

2. szám - ADATTÁR - Avas Kálmánná: A pankaszi zenész cigányok életéből

zajuk. Sokszor mentettük őket a jobbérzésií emberekkel együtt, ki kellett őket lakoltatni, amíg a víz elhúzódott. Az első zsúptetős ház, amit még Czene István épített, 1923-ban leégett, három család lakott benn akkor. Egy másik ház is leégett, ami követlen mellette volt. Utána mindegyik család külön épített magának egy kis cserépzsindelyes szobát. Abban az egy kis hajlékban is két-három család élt. Czene Mártonnak, Czene István egyik fiának a református egyház akkori gondnoka adott helyet, az egyház tulajdonát képező területből a patak jobb partjára és oda épített házat. Czene Márton utódai nem települtek ki onnan, most is ott élnek. Szép, modern háromszobás táglaházuk van, a lenagyobb kényelemmel berendezve. Czene József, Czene Márton dédunokája az Őrség első cigányprímása volt. Testvéröccse, Czene Lajos cimbalmos, szintén a zenekarhoz tartozott. Bizony nehéz volt az életük 1945 előtt. Nagy baj volt, hogy így elnépesedtek és nem tudtak rávergődni, hogy házat építsenek. Egy kis putrival meg-megtoldották kis fészküket és csak éltek szegényesen összezsúfolva 300 111 öl területen 25-30 család. A rengeteg ifjú legény, leány és a sok apró gyermek. Ez a nép korán fejlődik, korán érettek. A fiúk már 18-20 éves korban nősülnek, a leányok 15-16 éves korban férjhez mennek. Régen nagyon sok élt köztük vadházasságban, de ma már törvényesen házasságban élnek és nagyon ritka esetben fordul elő náluk elválás. Száz év alatt három-négynél több nem vált el. Akik vadházasságban éltek, azok is szépen éltek. A két világháborúból is kivették a részüket. Az 1. világháborúban négy hősi halott lett közülük. Czene Ernő, Czene Elek, Kánya József, Kánya Jenő. A 2. világháborúban három hősi halott lett: Kakas Dezső, Kánya József, Czene Jenő. A háború vége felé, amikor a fasiszták az egész ország területéről elvitték a cigányokat, Pankaszról elvittek 12 fiatal férfit. Ausztriában, Strenben dolgoztaid. Az volt a szerencséjük, hogy vége lett a háborúnak, odaértek az oroszok és így megmenekültek, nem kerültek a koncentrációs táborba. Az elhurcoltak a következő személyek voltak: Szőke István és fia Szőke István, id. Czene József, Czene Jenő, Czene Gyula, sukár Czene József, marci Czene József, Czene Elek, Kánya Rezső, Kánya Lajos, Horváth Gyula, Kokas Ignác. 82